Gomba/Mérgező gombák/Tavaszi döggomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Tavaszi döggomba

Tavaszi döggomba
Tavaszi döggomba
Tavaszi döggomba
(Entoloma vernum, Syn: Rhodophyllus cucullatus)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!

Kalap

2-7 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd kiterül, de a tetején egy kis púp marad. Sötétbarna, szürkésbarna, feketésig, szárazon kihalványodik, különösen a közepe. Felülete selymesen fénylő, sima, csupasz, széle fiatalon begöngyölt, nedvesen bordázott.

Lemezek

kis foggal a tönkhöz nőttek vagy szabadon állnak, kissé távol állók, szélesek. Piszkosfehéresek lesznek, széle gyakran fogazott.

Tönk

2-7 cm hosszú, 0,2-0,3 cm vastag, hengeres, kalaphoz hasonló színű, a csúcsa és a töve kissé világosabb. Ezüstösen fénylő, selymesen szálas, hosszan bordázott, alján fehéren szálas.

Hús

a kalapban vékony, vizenyős, a tönkben szálas, fehéres, halványbarnás, ize, szaga semleges.

Előfordulás

szaprobionta, márciustól áprilisig, fenyvesben, lombos erdők füves-mocsaras helyein, mezőkön, kertekben, utak mentén növő, helyenként gyakori faj. Kígyógomba habitusú.

Hasonló fajok

- hasonló a lúgszagú, fanyar ízű, mérgező, zöldesszürke döggomba és
- az áprilistól májusig rózsafélék alatt növő, ehető tövisaljagomba.


Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi döggomba témájú médiaállományokat.