Gomba/Mérgező gombák/Tavaszi döggomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Tavaszi döggomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Tavaszi döggomba
Tavaszi döggomba
Tavaszi döggomba
(Entoloma vernum, Syn: Rhodophyllus cucullatus)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!

Kalap

2-7 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd kiterül, de a tetején egy kis púp marad. Sötétbarna, szürkésbarna, feketésig, szárazon kihalványodik, különösen a közepe. Felülete selymesen fénylő, sima, csupasz, széle fiatalon begöngyölt, nedvesen bordázott.

Lemezek

kis foggal a tönkhöz nőttek vagy szabadon állnak, kissé távol állók, szélesek. Piszkosfehéresek lesznek, széle gyakran fogazott.

Tönk

2-7 cm hosszú, 0,2-0,3 cm vastag, hengeres, kalaphoz hasonló színű, a csúcsa és a töve kissé világosabb. Ezüstösen fénylő, selymesen szálas, hosszan bordázott, alján fehéren szálas.

Hús

a kalapban vékony, vizenyős, a tönkben szálas, fehéres, halványbarnás, ize, szaga semleges.

Előfordulás

szaprobionta, márciustól áprilisig, fenyvesben, lombos erdők füves-mocsaras helyein, mezőkön, kertekben, utak mentén növő, helyenként gyakori faj. Kígyógomba habitusú.

Hasonló fajok[szerkesztés]

- hasonló a lúgszagú, fanyar ízű, mérgező, zöldesszürke döggomba és
- az áprilistól májusig rózsafélék alatt növő, ehető tövisaljagomba.


Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi döggomba témájú médiaállományokat.