Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Mérgező gombák/Légyölő galóca

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Légyölő galóca

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Légyölő galóca
Légyölő galóca
Légyölő galóca
(Amanita muscaria, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező! Az elfogyasztás után ½ -3 óra múlva idegrendszeri (részegségre emlékeztető) tünetek, gyomor- és bélpanaszok jelentkeznek. Méreganyaga az iboténsav és a muszkarin.
Kalap

5-20 cm átmérőjű, eleinte félgömb alakú, domború, majd ellaposodik. Élénkpiros, narancssárga, narancs piros, tapadós felületű, könnyen leváló, fehér pettyekkel díszített, széle fiatalon sima, idővel kissé bordázott lesz.

Lemezek: sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehéresek.

Tönk

7-25 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, fehér vagy kissé sárgás. Hasonló színű nagy cafrangos, lelógó gallérja van, bocskora nincs, a gumós tönk tövét rücskös övek díszítik.

Hús

puha, vizenyős, fehér, a kalap bőre alatt narancssárgás vagy sárga, szaga, íze nem jellegzetes.

Előfordulás

augusztustól - novemberig, erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, helyenként gyakori faj.


Hasonló fajok

- az ehető császárgalócával Amanita caesarea téveszthető össze.
Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Légyölő galóca témájú médiaállományokat.