Gomba/Mérgező gombák/Dűne-susulyka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Dűne-susulyka

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



[[Fájl:|thumb|200px|right|Dűne-susulyka]]


Dűne-susulyka
(Inocybe dunensis, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!

Termőtestei erőteljesek, olykor nagyok.

Kalap

2-4 (7) cm, kezdetben kúpos- harang alakú, később lapított domború; felszíne barnás, sugárirányban szálas, finoman szemcsés, nedvesen enyhén ragacsos, ezért homokszemcsék ragadnak rá, széle tartósan visszahajló marad, enyhén repedező.

Tönk

2-4 cm, hengeres, végig deres, eleinte fehéres vagy halvány narancsos, majd rózsásan futtatott; általában homokkal fedett, bázisa gyakran (de nem mindig) hagymásan gumós.

Lemezek

halvány okkeresek, később szürkésbarnák, majd olíva-barnák. A lemezélek fehérek, a lemezek meglehetősen sűrűk, felkanyarodók.

Hús

fehéres, édeskés ízű, szaga erős, fanyar.

Spóra

általában szabálytalan alakú, krumpliszerű, hullámos, szögletes, olykor kagylószerű, ritkábban szabályos ellipszoid, 9-13 x 6,5-8 µm, a lemezélek cisztídiumai orsó alakúak, vastag falúak, apikális kristályokkal; spórapora olíva-barna.

Előfordulás

dűnék homokján vagy homokos talajon, jellemzően kúszó fűz közelében, egyesével vagy kisebb csoportokban. Nagyon ritka, Magyarországon fokozottan veszélyeztetett (VL 2) faj.

Hasonló fajok[szerkesztés]

-


Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Dűne-susulyka témájú médiaállományokat.