Gomba/Mérgező gombák/Tüskésspórás susulyka
Megjelenés
< Gomba | Mérgező gombák
(Inocybe calospora szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Tüskésspórás susulyka
- (Inocybe calospora, Syn: -)
- Más neve(i): '
Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!
- A tüskésspórás susulyka a susulykafélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőben élő gombafaj.
- A kalapja 1-3 (5) cm széles, alakja eleinte kúpos, majd harang alakú, idősen széles harangszerűen kiterül, közepén kis púppal. Széle kissé behajló. Színe barna, vörösbarna. Felszíne szálas, enyhén pikkelyes; széle szálas, cafatos.
- Húsa vékony, színe a kalapban piszkosfehér, barnás árnyalattal (a tönkben sötétbarna vagy vörösbarna). Szaga nem jellegzetes, édeskés vagy gyengén spermaszerű, íze savanykás.
- Közepesen sűrű lemezei felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Színük piszkosfehér, piszkos rózsás, idősen fahéj-barna, élük fehéres.
- Tönkje 3-5 cm magas és 0,3-0,5 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, töve kissé gumós. Felszíne hamvas-deres. Színe fiatalon okkeres-rózsás, idősen barna vagy vörösbarna színű.
- Spórapora barna. Spórája kerekded, 2-3 µm-es tüskékkel borított, mérete 9,5-13,5 x 8,5-11 µm (a tüskékkel együtt).
Hasonló fajok
- - A Borzas susulyka Inocybe lacera,
- - a Gyapjas susulyka,
- - az Orsóspórás susulyka,
- - a Szakállas pereszke,
- - a Földi susulyka hasonlít hozzá.
- Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Tüskésspórás susulyka
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány