Gomba/Mérgező gombák/Légyölő galóca

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Gomba‎ | Mérgező gombák(Amanita muscaria szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Légyölő galóca

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Légyölő galóca
Légyölő galóca
Légyölő galóca
(Amanita muscaria, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező! Az elfogyasztás után ½ -3 óra múlva idegrendszeri (részegségre emlékeztető) tünetek, gyomor- és bélpanaszok jelentkeznek. Méreganyaga az iboténsav és a muszkarin.
Kalap

5-20 cm átmérőjű, eleinte félgömb alakú, domború, majd ellaposodik. Élénkpiros, narancssárga, narancs piros, tapadós felületű, könnyen leváló, fehér pettyekkel díszített, széle fiatalon sima, idővel kissé bordázott lesz.

Lemezek: sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehéresek.

Tönk

7-25 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, fehér vagy kissé sárgás. Hasonló színű nagy cafrangos, lelógó gallérja van, bocskora nincs, a gumós tönk tövét rücskös övek díszítik.

Hús

puha, vizenyős, fehér, a kalap bőre alatt narancssárgás vagy sárga, szaga, íze nem jellegzetes.

Előfordulás

augusztustól - novemberig, erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, helyenként gyakori faj.


Hasonló fajok[szerkesztés]

- az ehető császárgalócával Amanita caesarea téveszthető össze.
Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Légyölő galóca témájú médiaállományokat.