Gomba/Mérgező gombák/Légyölő galóca
< Gomba | Mérgező gombák(Amanita muscaria szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk
Légyölő galóca
- (Amanita muscaria, Syn: -)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező! Az elfogyasztás után ½ -3 óra múlva idegrendszeri (részegségre emlékeztető) tünetek, gyomor- és bélpanaszok jelentkeznek. Méreganyaga az iboténsav és a muszkarin.
Kalap
- 5-20 cm átmérőjű, eleinte félgömb alakú, domború, majd ellaposodik. Élénkpiros, narancssárga, narancs piros, tapadós felületű, könnyen leváló, fehér pettyekkel díszített, széle fiatalon sima, idővel kissé bordázott lesz.
Lemezek: sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehéresek.
Tönk
- 7-25 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, fehér vagy kissé sárgás. Hasonló színű nagy cafrangos, lelógó gallérja van, bocskora nincs, a gumós tönk tövét rücskös övek díszítik.
Hús
- puha, vizenyős, fehér, a kalap bőre alatt narancssárgás vagy sárga, szaga, íze nem jellegzetes.
Előfordulás
- augusztustól - novemberig, erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, helyenként gyakori faj.
Hasonló fajok[szerkesztés]
- - az ehető császárgalócával Amanita caesarea téveszthető össze.
- Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még[szerkesztés]
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Légyölő galóca
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány