„Segítség:Gyorstalpaló” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
Címke: Visszaállítva |
||
797. sor: | 797. sor: | ||
<br /> |
<br /> |
||
|} |
|} |
||
A megosztásos keverékes (split and pool) szintézis a kombinatorikus kémia egyik módszere, amely kombinatorikus vegyülettárak előállítására használható. Ez egy lépcsőzetes, rendkívül hatékony kémiai szintetikus folyamat, amely ismételt ciklusokban valósul meg. Az eljárás lehetővé teszi több millió vagy akár billió vegyület előállítását keverékként, amelyet a gyógyszerkutatásban hasznosíthatnak. |
|||
Története |
|||
A hagyományos módszerek szerint a legtöbb szerves vegyületet egyenként szintetizálják építőelemekből, amelyek egymás után, lépcsőzetesen összekapcsolják őket. 1982 előtt senki sem álmodott arról, hogy több száz vagy több ezer vegyületet készítsen egyetlen eljárással. Nem is beszélve milliókról vagy akár billiókról. Tehát a Furka Árpád professzor (Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék) által feltalált megosztásos keveréses módszer produktivitása 1982-ben, első látásra hihetetlennek tűnt. A módszert még ugyanabban az évben közjegyzői okiratban leírták és hitelesítették. A dokumentum magyar nyelvű. de angolra is lefordították<ref>Furka Á. Tanulmány, gyógyászatilag hasznosítható peptidek szisztematikus felkutatásának lehetőségéről (and Study on the possibility of systematic searching for pharmaceutically useful peptides).</ref> A találmányhoz vezető motivációkat egy 2002-es cikk<ref>Á. Furka, Combinatorial chemistry: 20 years on …Drug Discovery Today 2002, 7, 1-2.</ref tartalmazza. A módszert először 1988-ban tették közzé nemzetközi kongresszusokon<ref>Á. Furka, F. Sebestyén, M. Asgedom, G. Dibó, Cornucopia of peptides by synthesis In Highlights of Modern Biochemistry, Proceedings of the 14th International Congress of Biochemistry, VSP. Utrecht, The Netherlands, 1988, Vol. 5, p 47.</ref>, majd 1991-ben nyomtatásban<ref>Furka Á, Sebestyén F, Asgedom M, Dibó G ( 1991) General method for rapid synthesis of multicomponent peptide mixtures, Int J Peptide Protein Res 37; 487-93.</ref> |
|||
A Megosztásos keverékes (M&P) szintézis és jellemzői |
A lap 2024. május 25., 08:19-kori változata
Ez a lap egy gyors áttekintést szeretne nyújtani a kedő szerkesztőknek - sajnos idő hiányában még nem tartalmaz szvsz. lényeges infókat. Ha valamit nem találsz, az itt kinyitható "További segítség" táblázatban keresd!!!
|
Üdvözlet
Segítség lapokMinden segítséglapon megtalálható a fenti "További segítség " nyitható doboz, ahol kiválaszthatod mely témában szeretnél információt kapni. Hasonló címeket láthatsz a Segítség:Tartalom lapon is. Ha ezekben a lapokban hibát fedezel fel, vagy nem ide tartozó, esetleg felesleges információt találsz - beszéld meg a javítását a szerkesztőkkel, vagy egy adminnal. ha hiányolsz valamit, ami segítheti a szerkesztést - bátran írd bele. Wiki lapokKérünk Téged, hogy sem az írásod címében, sem az írásodban ne használj tiszta nagybetűket, a netten az ilyen szöveg KIABÁLÁSNAK számít, és így illetlenség a leendő olvasóidhoz szólni. - Megértésedet köszönjük! BelépésHa csak nézelődni szeretnél nem kell regisztrálnod, és a legjobb, ha azt a "Kezdőlapon", vagy a baloldali menü Friss változtatások lapon kezded. Ha szerkeszteni is akarsz, akkor azt regisztrálás és Belépés után tedd meg. Előbb regisztrálnod kell, ami azt jelenti hogy kitöltöd a regisztrációs lapot, (megadsz egy Nevet és egy jelszót), ezek után a Belépésre kattintva ugyan ezeket beírod. BeállításokA belépés után mindenképpen nézd meg a Beállítási lehetőségeket, mert sok kényelmi funkciót lehet beállítani. Tallózás
Hivatkozások
Belső hivatkozásokNagyon fontosak az úgynevezett belső hivatkozások, amelyek a szócikkben használt fogalmakat magyarázzák úgy, hogy mögé tesznek az adott fogalomról szóló más cikket.
Példa: Így is hivatkozhatsz a Wikipédiában lévő vitalapomra:
Külső hivatkozásokHa egy külső WEB lapra szeretnél hivatkozni, másold ki a címsávból az elérhetőségét, egérrel jelöld ki és kattints a 4. gombra a szerk.ablak felett. Az ilyen hivatkozások zöld színnel jelennek meg.
Piros linkekA piros színű hivatkozások nagy része a Wikipédiában megtalálható szócikkek, ha automatikusan szeretnéd elérni, akkor hivatkozást egészítsd ki a következő karaktersorral w: Ez lehetővé teszi, hogy belső hivatkozásként érd el a kívánt szócikket.
Az eredmény=
CímLehetőleg névelő nélküli rövid, de nem rövidített címeket adj meg. Erről többet is olvashatsz a Elnevezési irányelvek lapon. PortálKönyveknél alkalmazott általában színes elő-, vagy kezdőlap. A könyved címét, a cím melletti logo-t, vagy képet, szerzőt, (előszót), fejezeteit/alfejezeteit, a témával kapcsolatos WEB-lapokat, forrásokat stb. tartalmazhatja. Pl:Gyümölcsbor SzerkesztésKönyved szerkesztését legjobb, ha egy saját al-lapodon könyv-tervel kezded el! Itt felvázolod hogy milyen címet, fejezeteket, alfejezeteket kívánsz létrehozni. Ezt úgy érheted el hogy beírod a keresőbe: Szerkesztő:Nick Neved/Könyvterv, vagy Szerkesztő:Nick Neved/Piszkozat és utána a Menj gombra kattintasz. Ekkor megjelenik egy szerkesztő ablak ahova bemásolhatod, vagy megírhatod és formázhatod a könyved tartalmát. Ha már kész vagy vele, kérj meg egy régebbi szerkesztőt hogy nézze át és mondjon róla véleményt. A javítások után kiteheted a fő névtérbe, ami csak egy átmozgatást jelent. BevezetőEgy jó könyvnek van egy előlapja, ahol elhelyezhetsz egy pársoros bevezetőt (előszót) és tartalomjegyzéket amely a leendő lapokra ad linket és minden lényeges információt tartalmaz legalább néhány mondatban az adott témáról, amelynek alapján megérthető, hogy nagyjából miről is van szó, amely a szócikket elhelyezi a korok és témák között. A jó bevezető alapján a cikket már be lehet kategorizálni, a teljes szócikk elolvasása nélkül is. Bevezető önmagában már egy minimálisan elfogadható csonk szócikk. Bár a csonk és szubcsonk kifejezések a Wikikönyvekben nem jellemzők, azért egyes szócikkeknél jó ha alkalmazzuk: Pl.: azoknál a cikkeknél, ahol megíratlan szakasz is van. Ilyen esetben tegyél egy {{csonk}}, vagy {{csonk-szakasz}} sablont, így a cikk bekerül a Kategória:figyelmet érdemlő lapokba - később kikereshető és megírható a hiányzó rész. LapozóA könyved lapjain használandó előző és következő oldalakra mutató hivatkozás, a lapozás megkönnyítésére. ◄--- Bevezető Gyorstalpaló ---► Következő lap:Kategorizálás Ilyen lapozót elhelyezhetsz a lap tetején és/vagy az alján.
KategorizálásA cikket mindenképpen be kell kategorizálni, kezdő szerkesztőknek általában ajánlott a meglevő kategóriákba. A kezdőlap-nak (előlap, vagy portál), kategóriái:
A címlapon felsorolt minden lapra: csak a könyved kategoriáját add meg (Pl.: Kategória:Amikor a fák meghalnak) A kategória-rendszer sohasem tökéletes, állandóan bővül. Egy szócikk sokszor több kategóriába is beleillik, de kerülni kell az úgynevezett kettős kategorizálást, ami nem azt jelenti, hogy egy szócikk nem kerülhet két kategóriába, hanem azt, hogy nem kerülhet egy kategóriába és ennek egy alkategóriájába. Ha például valaki magyar festő és grafikus, akkor ebbe a két kategóriába be kell tenni, így:[[Kategória:Magyar festők]] [[Kategória:Magyar grafikusok]]Ezek egymás melletti kategóriák, mindkettő alkategóriája viszont a magyar képzőművésznek, és ebbe az utóbbiba már nem kell betenni, különben az ilyen nagyobb kategóriák áttekinthetetlenül túlnépesednek. KategóriákHa csak megjeleníteni szeretnél egy kategóriát, de nem akarod hogy az a lap is bele kerüljön abba a kategóriába, akkor a dupla kezdő szögletes zárójel után tegyél egy : kettőspontot. [[:Kategória:Kategóriák]] Így jelenik meg:Kategória:Kategóriák Interwikisítés
ForrásmegjelölésA könyvek esetében több lehetséges megoldás közül választhatsz, vagy akár mindet is alkalmazhatod:
KülalakAz egységes külalakja érdekében a cikkeket úgynevezett wikiformára kell hozni. Ebben segít a Formai irányelvek. Ilyen útmutató nagyon sok van a Wikikönyvekben érdemes elolvasni azokat. Az enciklopédiába illő témában érdemes először is a Wiki ►keresőjével próbálkozni. Az alábbi linkeket követve és a táblázatban egyes lapokat a Wikipédiában találhatsz meg. Elolvasás után a böngésző "vissza" gombjával az eredeti lapra térhetsz vissza. MintalapokA mintalapok megkönnyítik és gyorsítják a szerkesztést, mert csak egy másolás és beillesztést igényelnek. Lehetne ezeket is sablonba tenni, de sokak számára talán így jobban kezelhetők. A Szakácskönyv, a Növények és Gyógynövény fejezeteinek megnyitásával, a lap alján található "Másolható minta" alkalmas a fejezetben megjelenő lapok gyorsabb kialakítására. Különböző célokra nagyon sokféle mintalap készülhet, ezeket felsorolni itt nem lehet, ezért készültek a Minták listája. Egyes mintalapok sablonba vannak, amelyeket ugyan úgy lehet használni mint a mintalapokat. Ezeket az egyszerűbb kezelés miatt Lapminták tartalmazzák. A szerkesztés és az archiválás megkönnyítésere készült a Sablon:Szerkesztéshez és a Sablon:Archívum-minta. A Segítség:Minták listája nem csak lapmintákat, hanem a szerkesztéshez hasznos segitséget is nyújt. A „saját” lapjaidEgy szerkesztő „saját lapjai” a következő lapokból állnak össze,
Homokozó
Írd a keresőbe az alábbiak valamelyikét, Természetesen a "Nick Neved" helyett a bejelentkezéskor megadott nevedet írd!
Formázás
Betűformátum
Formázás-sablonnal
A megosztásos keverékes (split and pool) szintézis a kombinatorikus kémia egyik módszere, amely kombinatorikus vegyülettárak előállítására használható. Ez egy lépcsőzetes, rendkívül hatékony kémiai szintetikus folyamat, amely ismételt ciklusokban valósul meg. Az eljárás lehetővé teszi több millió vagy akár billió vegyület előállítását keverékként, amelyet a gyógyszerkutatásban hasznosíthatnak.
Története
A hagyományos módszerek szerint a legtöbb szerves vegyületet egyenként szintetizálják építőelemekből, amelyek egymás után, lépcsőzetesen összekapcsolják őket. 1982 előtt senki sem álmodott arról, hogy több száz vagy több ezer vegyületet készítsen egyetlen eljárással. Nem is beszélve milliókról vagy akár billiókról. Tehát a Furka Árpád professzor (Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék) által feltalált megosztásos keveréses módszer produktivitása 1982-ben, első látásra hihetetlennek tűnt. A módszert még ugyanabban az évben közjegyzői okiratban leírták és hitelesítették. A dokumentum magyar nyelvű. de angolra is lefordították[1] A találmányhoz vezető motivációkat egy 2002-es cikkForráshivatkozás-hiba: Egy |
- ↑ Furka Á. Tanulmány, gyógyászatilag hasznosítható peptidek szisztematikus felkutatásának lehetőségéről (and Study on the possibility of systematic searching for pharmaceutically useful peptides).
- ↑ Furka Á, Sebestyén F, Asgedom M, Dibó G ( 1991) General method for rapid synthesis of multicomponent peptide mixtures, Int J Peptide Protein Res 37; 487-93.