Ugrás a tartalomhoz

„Segítség:Gyorstalpaló” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Címke: Visszaállítva
797. sor: 797. sor:
<br />
<br />
|}
|}
A megosztásos keverékes (split and pool) szintézis a kombinatorikus kémia egyik módszere, amely kombinatorikus vegyülettárak előállítására használható. Ez egy lépcsőzetes, rendkívül hatékony kémiai szintetikus folyamat, amely ismételt ciklusokban valósul meg. Az eljárás lehetővé teszi több millió vagy akár billió vegyület előállítását keverékként, amelyet a gyógyszerkutatásban hasznosíthatnak.
Története
A hagyományos módszerek szerint a legtöbb szerves vegyületet egyenként szintetizálják építőelemekből, amelyek egymás után, lépcsőzetesen összekapcsolják őket. 1982 előtt senki sem álmodott arról, hogy több száz vagy több ezer vegyületet készítsen egyetlen eljárással. Nem is beszélve milliókról vagy akár billiókról. Tehát a Furka Árpád professzor (Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék) által feltalált megosztásos keveréses módszer produktivitása 1982-ben, első látásra hihetetlennek tűnt. A módszert még ugyanabban az évben közjegyzői okiratban leírták és hitelesítették. A dokumentum magyar nyelvű. de angolra is lefordították<ref>Furka Á. Tanulmány, gyógyászatilag hasznosítható peptidek szisztematikus felkutatásának lehetőségéről (and Study on the possibility of systematic searching for pharmaceutically useful peptides).</ref> A találmányhoz vezető motivációkat egy 2002-es cikk<ref>Á. Furka, Combinatorial chemistry: 20 years on …Drug Discovery Today 2002, 7, 1-2.</ref tartalmazza. A módszert először 1988-ban tették közzé nemzetközi kongresszusokon<ref>Á. Furka, F. Sebestyén, M. Asgedom, G. Dibó, Cornucopia of peptides by synthesis In Highlights of Modern Biochemistry, Proceedings of the 14th International Congress of Biochemistry, VSP. Utrecht, The Netherlands, 1988, Vol. 5, p 47.</ref>, majd 1991-ben nyomtatásban<ref>Furka Á, Sebestyén F, Asgedom M, Dibó G ( 1991) General method for rapid synthesis of multicomponent peptide mixtures, Int J Peptide Protein Res 37; 487-93.</ref>
A Megosztásos keverékes (M&P) szintézis és jellemzői

A lap 2024. május 25., 08:19-kori változata


Ez a lap egy gyors áttekintést szeretne nyújtani a kedő szerkesztőknek - sajnos idő hiányában még nem tartalmaz szvsz. lényeges infókat. Ha valamit nem találsz, az itt kinyitható "További segítség" táblázatban keresd!!!



Üdvözlet

Üdvözlet

Üdvözöllek a Gyorstalpalóban! Itt a legalapvetőbb formázási kellékektől a táblázatokig találsz segítséget, de a segítséglapok elolvasását azért ne hagyd ki. Ha itt valamit nem értesz, vagy a formázás után nem működik valami, akkor feltétlen olvasd el a rá vonatkozó lapot.

A Gyorstalpaló célja

Ez a lap rövid áttekintést ad új szerkesztőknek arról, milyennek kell lennie egy elfogadható cikknek, további hivatkozásokkal arról, hol lehet az adott témáról bővebben olvasni a Wikikönyvek-ben, vagy a Wikipédián.

Segítség lapok

Minden segítséglapon megtalálható a fenti "További segítség " nyitható doboz, ahol kiválaszthatod mely témában szeretnél információt kapni. Hasonló címeket láthatsz a Segítség:Tartalom lapon is. Ha ezekben a lapokban hibát fedezel fel, vagy nem ide tartozó, esetleg felesleges információt találsz - beszéld meg a javítását a szerkesztőkkel, vagy egy adminnal. ha hiányolsz valamit, ami segítheti a szerkesztést - bátran írd bele.

Wiki lapok

Kérünk Téged, hogy sem az írásod címében, sem az írásodban ne használj tiszta nagybetűket, a netten az ilyen szöveg KIABÁLÁSNAK számít, és így illetlenség a leendő olvasóidhoz szólni. - Megértésedet köszönjük!

Belépés

Ha csak nézelődni szeretnél nem kell regisztrálnod, és a legjobb, ha azt a "Kezdőlapon", vagy a baloldali menü Friss változtatások lapon kezded. Ha szerkeszteni is akarsz, akkor azt regisztrálás és Belépés után tedd meg. Előbb regisztrálnod kell, ami azt jelenti hogy kitöltöd a regisztrációs lapot, (megadsz egy Nevet és egy jelszót), ezek után a Belépésre kattintva ugyan ezeket beírod.

Beállítások

A belépés után mindenképpen nézd meg a Beállítási lehetőségeket, mert sok kényelmi funkciót lehet beállítani.

Tallózás

Ha csak kíváncsi vagy hogy milyen cikkek vannak a Wikikönyvekben, választhatod a „Lap találomra” menüpontot is. Ez véletlenszerűen nyitja meg a meglévő lapokat.
A Friss változtatások a legutóbbi változásokat mutatják meg, ahol a címre kattintva elolvashatod a cikket,
az "(eltér)" a változásokat kiemelten mutatja,
míg a "(történet)" megnyitásával az időrendi táblázatban nézheted meg a cikk történetét.
A Új lapok a legutóbb létrehozott lapokat mutatja,
míg a Fájlista a projektben lévő képeket mutatja meg.
A Statisztika egy átfogó táblázatban mutatja meg a Wikikönyvekben létrehozott lapokat és egyéb statisztikai adatokat is kiír.

Hivatkozások

Linkek, kategóriák
Ha ezt szeretnéd Így írd be!
wiki link [[Belső hivatkozás]]
wiki link szakaszra [[Belső hivatkozás#szakasz]]
wiki link más névvel [[Belső hivatkozás|saját]]
külső link [http://www.oldal.hu/ cím]
Wikipédiára sablonnal [[w:cím]]
interwiki link [[:en:cím]]
kategóriába helyezés [[Kategória:cím]]
kategória link [[:Kategória:cím]]
átirányítás #Átirányítás [[ide]]

Belső hivatkozások

Nagyon fontosak az úgynevezett belső hivatkozások, amelyek a szócikkben használt fogalmakat magyarázzák úgy, hogy mögé tesznek az adott fogalomról szóló más cikket.

  • Ha például megjelenik egy fűszer link a szócikkedben, akkor a "fűszer" fogalmát nem kell megmagyaráznod, megteszi a link mögötti szócikk. Lehetőleg legyenek ilyen hivatkozások a szócikkedben, s lehetőleg legyenek olyan szócikkek is, amelyek a te szócikkedre hivatkoznak ilyen módon.
  • A kettős szögletes zárójelbe tett szavak [[Belső hivatkozás]]okká lesznek, ha már létezik ilyen nevű lap, akkor kék színnel láthatók, ha nincs ilyen lap akkor piros színnel jelenik meg.
  • Belső hivatkozást használunk akkor is, ha egy lapon belül hivatkozunk egy alcímre, ilyenkor egy kettős keresztet (#) teszünk a dupla szögletes zárójel után: ([[#) és beírjuk a pontos (a kis és nagybetűk is fontosak) alcímet.
  • Belső hivatkozással tudsz hivatkozni egy sablon segítségével a Wikipédia szócikkeire is, »így rövidebb címet kell megadni egy szócikk eléréséhez.«

 Példa:  Így is hivatkozhatsz a Wikipédiában lévő vitalapomra:

Belső hivatkozásként:
[[w:Szerkesztővita:KeFe|KeFe vitalapja]]
Eredménye:
KeFe vitalapja

Külső hivatkozások

Ha egy külső WEB lapra szeretnél hivatkozni, másold ki a címsávból az elérhetőségét, egérrel jelöld ki és kattints a 4. gombra a szerk.ablak felett. Az ilyen hivatkozások zöld színnel jelennek meg.

 Példa: 

Külső hivatkozásként:
[https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:KeFe KeFe vitalapja]
Eredménye:
KeFe vitalapja

Piros linkek

A piros színű hivatkozások nagy része a Wikipédiában megtalálható szócikkek, ha automatikusan szeretnéd elérni, akkor hivatkozást egészítsd ki a következő karaktersorral w: Ez lehetővé teszi, hogy belső hivatkozásként érd el a kívánt szócikket.

 Példa: 

Piros link = [[Wikipédia:Kért cikkek|Kért cikkek]]
elérhetővé tétele: [[w:Wikipédia:Kért cikkek|Kért cikkek]]

Az eredmény=

Piros link = Kért cikkek
elérhetővé tétele: Kért cikkek

Cím

Lehetőleg névelő nélküli rövid, de nem rövidített címeket adj meg. Erről többet is olvashatsz a Elnevezési irányelvek lapon.

Portál

Könyveknél alkalmazott általában színes elő-, vagy kezdőlap. A könyved címét, a cím melletti logo-t, vagy képet, szerzőt, (előszót), fejezeteit/alfejezeteit, a témával kapcsolatos WEB-lapokat, forrásokat stb. tartalmazhatja. Pl:Gyümölcsbor

Szerkesztés

Könyved szerkesztését legjobb, ha egy saját al-lapodon könyv-tervel kezded el! Itt felvázolod hogy milyen címet, fejezeteket, alfejezeteket kívánsz létrehozni. Ezt úgy érheted el hogy beírod a keresőbe: Szerkesztő:Nick Neved/Könyvterv, vagy Szerkesztő:Nick Neved/Piszkozat és utána a Menj gombra kattintasz. Ekkor megjelenik egy szerkesztő ablak ahova bemásolhatod, vagy megírhatod és formázhatod a könyved tartalmát. Ha már kész vagy vele, kérj meg egy régebbi szerkesztőt hogy nézze át és mondjon róla véleményt. A javítások után kiteheted a fő névtérbe, ami csak egy átmozgatást jelent.

Bevezető

Egy jó könyvnek van egy előlapja, ahol elhelyezhetsz egy pársoros bevezetőt (előszót) és tartalomjegyzéket amely a leendő lapokra ad linket és minden lényeges információt tartalmaz legalább néhány mondatban az adott témáról, amelynek alapján megérthető, hogy nagyjából miről is van szó, amely a szócikket elhelyezi a korok és témák között.

A jó bevezető alapján a cikket már be lehet kategorizálni, a teljes szócikk elolvasása nélkül is. Bevezető önmagában már egy minimálisan elfogadható csonk szócikk. Bár a csonk és szubcsonk kifejezések a Wikikönyvekben nem jellemzők, azért egyes szócikkeknél jó ha alkalmazzuk: Pl.: azoknál a cikkeknél, ahol megíratlan szakasz is van. Ilyen esetben tegyél egy {{csonk}}, vagy {{csonk-szakasz}} sablont, így a cikk bekerül a Kategória:figyelmet érdemlő lapokba - később kikereshető és megírható a hiányzó rész.

Lapozó

A könyved lapjain használandó előző és következő oldalakra mutató hivatkozás, a lapozás megkönnyítésére.


◄--- Bevezető   Gyorstalpaló     ---► Következő lap:Kategorizálás


Ilyen lapozót elhelyezhetsz a lap tetején és/vagy az alján.

Lásd még: Gyümölcsbor

Kategorizálás

A cikket mindenképpen be kell kategorizálni, kezdő szerkesztőknek általában ajánlott a meglevő kategóriákba. A kezdőlap-nak (előlap, vagy portál), kategóriái:

Kategória
  1. Címlap a könyved címe
  2. a könyved műfaja (Pl.: Kategória:elbeszélés)
  3. a könyved kategoriája (Pl.: Kategória:Amikor a fák meghallnak)

A címlapon felsorolt minden lapra: csak a könyved kategoriáját add meg (Pl.: Kategória:Amikor a fák meghalnak)

A kategória-rendszer sohasem tökéletes, állandóan bővül. Egy szócikk sokszor több kategóriába is beleillik, de kerülni kell az úgynevezett kettős kategorizálást, ami nem azt jelenti, hogy egy szócikk nem kerülhet két kategóriába, hanem azt, hogy nem kerülhet egy kategóriába és ennek egy alkategóriájába. Ha például valaki magyar festő és grafikus, akkor ebbe a két kategóriába be kell tenni, így:
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
Ezek egymás melletti kategóriák, mindkettő alkategóriája viszont a magyar képzőművésznek, és ebbe az utóbbiba már nem kell betenni, különben az ilyen nagyobb kategóriák áttekinthetetlenül túlnépesednek.

Kategóriák

Ha csak megjeleníteni szeretnél egy kategóriát, de nem akarod hogy az a lap is bele kerüljön abba a kategóriába, akkor a dupla kezdő szögletes zárójel után tegyél egy : kettőspontot. [[:Kategória:Kategóriák]] Így jelenik meg:Kategória:Kategóriák

Interwikisítés


Forrásmegjelölés

A könyvek esetében több lehetséges megoldás közül választhatsz, vagy akár mindet is alkalmazhatod:

  1. A kezdőlapod alján utalhatsz a forrásaidra
  2. A könyv lapjain <ref> és </ref> tagek közzé illeszted be a folyó szövegbe és a lap aljára teszel egy <references/> karaktersort. Ez a módszer a legelfogadottabb!
  3. Készítesz egy "Források", vagy valamilyen hasonló nevű lapot és az átvett anyagot, idézeteket megszámozva erre a lapra illeszted be, majd a kezdőlapon és a számozott anyagnál is erre a lapra adsz egy linket. Ebben az esetben a számokat alcímekként jelöld meg hogy hivatkozni lehessen rájuk.

Külalak

Az egységes külalakja érdekében a cikkeket úgynevezett wikiformára kell hozni. Ebben segít a Formai irányelvek. Ilyen útmutató nagyon sok van a Wikikönyvekben érdemes elolvasni azokat.

Az enciklopédiába illő témában érdemes először is a Wiki ►keresőjével próbálkozni. Az alábbi linkeket követve és a táblázatban egyes lapokat a Wikipédiában találhatsz meg. Elolvasás után a böngésző "vissza" gombjával az eredeti lapra térhetsz vissza.

Mintalapok

A mintalapok megkönnyítik és gyorsítják a szerkesztést, mert csak egy másolás és beillesztést igényelnek. Lehetne ezeket is sablonba tenni, de sokak számára talán így jobban kezelhetők.

A Szakácskönyv, a Növények és Gyógynövény fejezeteinek megnyitásával, a lap alján található "Másolható minta" alkalmas a fejezetben megjelenő lapok gyorsabb kialakítására.

Különböző célokra nagyon sokféle mintalap készülhet, ezeket felsorolni itt nem lehet, ezért készültek a Minták listája.

Egyes mintalapok sablonba vannak, amelyeket ugyan úgy lehet használni mint a mintalapokat. Ezeket az egyszerűbb kezelés miatt Lapminták tartalmazzák.

A szerkesztés és az archiválás megkönnyítésere készült a Sablon:Szerkesztéshez és a Sablon:Archívum-minta.

A Segítség:Minták listája nem csak lapmintákat, hanem a szerkesztéshez hasznos segitséget is nyújt.

A „saját” lapjaid

Egy szerkesztő „saját lapjai” a következő lapokból állnak össze,
ha be vagy jelentkezve itt is létrehozhatod: A pervonal (/) után mindig Nagy kezdőbetűvel írjuk az allap címét.

„Saját” lapjaid
Al-lapjaid Hozd létre!
Szerkesztői lap Szerkesztő:Nick Neved
Könyvterv Szerkesztő:Nick Neved/Könyvterv
Próbalap Szerkesztő:Nick Neved/Próbalap
Homokozó Szerkesztő:Nick Neved/Homokozó

Homokozó

Ha valamit kiszeretnél próbálni (Pl. formázás, hivatkozás, táblázat stb.), akkor azt a homokozóban teheted meg.
Készíthetsz a felhasználói lapod alatt homokozót, próba-, vagy munkalapot, az alábbi módon

Írd a keresőbe az alábbiak valamelyikét, Természetesen a "Nick Neved" helyett a bejelentkezéskor megadott nevedet írd!

 Példa: 

Szerkesztő:Nick Neved/Homokozó
Szerkesztő:Nick Neved/Munkalap
Szerkesztő:Nick Neved/Próbalap
Szerkesztő:Nick Neved/Könyvterv
Ha regisztrálás után léptél be, akkor már van felhasználói lapod, ezért a fenti linkekre kattintva is létrehozhatod valamelyiket.
Ugyan ezeket létrehozhatod a vitalapod alatt is, csak akkor a "Szerkesztővita" szót kell a Szerkesztő helyett beírni.

Formázás

Formázás
Ha ezt szeretnéd Így írd be!
sortörés <br>
nem törő szóköz &nbsp;
dőlt betűk ''dőlt''
félkövér '''félkövér'''
aláhúzott <u>aláhúzott</u>
áthúzott <s>áthúzott</s>
emelt betűk <sup>emelt</sup>
ejtett betűk <sub>ejtett</sub>
írógép betűtípus <tt>írógép betűtípus</tt>
kisebb betűk <small>kisebb betűk</small>
Főcím == Főcím ==
Cím (szakasz) === Cím ===
Alcím (szakasz ==== Alcím ====
lista *a
lista **b
#számozott lista #a
##számozott lista ##b
definíció lista ;a
:b
: behúzás :a
::b
középre zárt szöveg <center>a</center>
vízszintes választóvonal ----
aláírás+dátum ~~~~
csak dátum ~~~~~

Betűformátum

Betűformátum]]
Ha ezt szeretnéd Kezdő elem! Záró elem Eredménye
Vastag <b> </b> Vastag
Dőlt <i> </i> Dőlt
Aláhúzott <u> </u> Aláhúzott
Áthúzott <s> </s> Áthúzott
Fixpontos <TT> </TT> Fixpontos
Kiemelt <EM> </EM> Kiemelt
Változónév <VAR> </VAR> Változónév
Kiemelt <STRONG> </STRONG> Kiemelt
Kód <CODE> </CODE> Kód
Minta <SAMPLE> </SAMPLE> <SAMPLE>Minta</SAMPLE>
Nagyméretű <big> </big> Nagyméretű
Kisméretű <small> </small> Kisméretű
Alsóindex <sub> </sub> Alsóindex
Felsőindex <sup> </sup> Felsőindex

Formázás-sablonnal

Formázás - Sablonnal
Sablonnal Kezdő elem! Záró elem Eredménye
Billentyűfelirat {{gomb1| {{gomb2| {{gomb3| }} Billentyűfelirat
Billentyűfelirat Billentyűfelirat
Idézet {{idézet|
{{idézet2|
{{idézet3|
| }}
„Idézet”

Idézet

Idézet
Lásd még {{lásd|a|b|c|d }}

Lásd még: a b c d

Lásd még {{Szk-lásd| }}
Lásd még:
Példa {{Példa| }}  Példa: 
Példa.rövid {{pl.| }}  Példa: 
Megjegyzés {{Megjegyzés|Megjegyzés }} - (Megjegyzés)
Megj.rövidebb {{Megj.| }} Megjegyzés:
Függőben {{függőben| }}
Függőben Függőbenaláírás
megoldva {{megoldva|aláírás }}
Megoldva, kész, ok, stb. Megoldvaaláírás

Sablonok

Sablonok
Ha ezt szeretnéd Így írd be!
sablon beszúrása {{sablon neve}}
paraméterek megadása (kötelező sorrend szerint) {{sablon|ab|cd}}
paraméterek megadása (egyéni sorrend szerint) {{sablon|a=bcd|e=fgh}}
A sablonokhoz dupla kapcsos zárójeleket ( {{ }} ) használunk!

Különböző célokra nagyon sokféle sablont használunk, ezeket
felsorolni itt nem lehet, ezért készültek a Sablonlisták listája.

Formázás
Ha ezt szeretnéd Így írd be!
tartalomjegyzék beszúrása adott helyre __TOC__
tartalomjegyzék megjelenésének letiltása __NOTOC__, {{TOC}}
tartalomjegyzék a jobb oldalon {{TOC right}}
tartalomjegyzék a baloldalon {{TOC left}}
megszünteti a lapon a szakaszcímek melletti [szerkesztés] linkeket __NOEDITSECTION__

Képek

A felküldés menete
Kattints Fáj felküldése ide. A cikkeidet illusztráló új kép vagy médiaanyag felküldéséhez. Az alábbi lépések egyike sem hagyható ki.
Felküldés előtt ajánlatos elolvasni a felküldési útmutatót, melyben részletesen szerepel, mit és hogyan lehet feltölteni.
1. Fájl kiválasztása. A legtöbb böngészőben az űrlap része egy „Böngészés...” vagy „Browse...” feliratú gomb, aminek segítségével a rendszered fájljai között keresgélhetsz. A fájlt kiválasztva annak neve bekerül a gomb melletti szövegmezőkbe. Ha a Wikikönyvekben más néven szeretnéd szerepeltetni, akkor a célnevet megadhatod a „Célmédiafájl neve” mezőben.
2. Rövid leírás, forrás és licenc megadása. Az „Összefoglaló” szövegmezőben röviden írd le, hogy mit ábrázol a kép és mi a forrása (webcím, saját munka stb.), és a menüből válassz licencet (GFDL, Creative Commons (CC), közkincs stb.).
3. Felküldés. A „Felküldés” gombbal fejezheted be a küldést. Ez lassú internetkapcsolat esetén eltarthat egy kis ideig.
Az általad írtakat a GFDL licenc feltételei szerint bárki módosíthatja, terjesztheti vagy felhasználhatja (akár üzleti célra is).
Ha ez nem felel meg neked, ne küldd be!
Csak saját készítésű képet/médiafájlt küldj fel, illetve ha más készítette, csak akkor, ha megbizonyosodtál róla, hogy szabadon használható a Wikipédián. Az engedély nélkül felküldött, jogvédett fájlok törlésre kerülnek.
Az eredeti (dátumot, vagy számokat tartalmazó) képnevek a felküldéskor megváltoztathatók! A kép neve az legyen, amit ábrázol...!
Ezek után add meg a kép leírását

Innen másolható: Bal gombal jelöld ki a zöldszínű sorokat, jobb gombbal másold
és a megfelelő helyre illeszd be!

== Összegzés ==
{{Összegzés
| Leírás      = Mit ábrázol a kép?
| Forrás      = Saját fotó, a fotót tartalmazó média, vagy webhely megjelölése
| Dátum       = fotó készítésének dátuma
| Helyszín    = Fotó helyszíne
| Szerző      = Mikorka Kálmán {{kapcsolattartó|Gipsz Jakab}}
| Feltöltötte = Lepis Illés
| Engedély    = engedély linkje
| Változatok  = Feltöltött kép  linkje
}}

Másolható minta...

{{Összegzés
| Leírás      = 
| Forrás      = 
| Dátum       = 
| Helyszín    = 
| Szerző      = 
| Feltöltötte = 
| Engedély    = 
| Változatok  = 
}}
Képek beszúrása
Ha ezt szeretnéd Így írd be!
kép beszúrása [[Fájl:képnév.kiterjesztés]]
kép link [[:Fájl:képnév.kiterjesztés]]
előnézeti kép [[Fájl:képnév.kit|bélyegkép]]
szélesség megadása [[Fájl:képnév.kit|150px]]
képaláírás megadása (csak előnézeti beállítással működik) [[Fájl:képnév.kit|bélyegkép|képaláírás]]
elrendezés balra
és jobbra
[[Fájl:képnév.kit|balra]]
[[Fájl:képnév.kit|jobbra]]
Képeket, hang fájlokat, videót a Commons-ra töltsd fel, és az
ott leírtak szerint add meg a kép adatait és licencét: Commons.hu

@OsvátA, KeFe:

Táblázatok

Formázás
Ha ezt szeretnéd Így írd be!
nyitás és zárás {|
|}
új sor |-
attribútumok a sornak |-attribútum="opció"
új cella a sorban | cella tartalma
attribútumok a cellának |attribútum="opció"| cella tartalma
új fejléc ! név
attribútumok a fejlécnek !attribútum="opció"|név
Főbb attribútumok
szélesség megadása width="300px"
width="75%"
sorok összevonása rowspan=sorok száma
oszlopok összevonása colspan=oszlopok száma
széptáblázat {{széptáblázat}}
széptáblázat-rendezhető {{széptáblázat-r}}

Széptáblázat sablon használata

A táblázat első sorában használhatjuk a {{Széptáblázat}}(?) sablont,
s ekkor egységesek lesznek a táblázataink.

Így írd be!

{| {{széptáblázat}}
! oszlop fejléc 1
! oszlop fejléc 2
|-
| 1. sor, 1. oszlop 
| 1. sor, 2. oszlop
|- 
| 2. sor, 1. oszlop
| 2. sor, 2. oszlop
|}

Így jelenik meg!

oszlop fejléc 1 oszlop fejléc 2
1. sor, 1. oszlop 1. sor, 2. oszlop
2. sor, 1. oszlop 2. sor, 2. oszlop

Rendezhető táblázat

{|class="sortable" border="1" style="width:50%";
!|számokkal||betűvel || Római szám
|-
|| 9 || kilenc || IX
|-
||11 || tizenegy || XI
|-
||12 || tizenkettő || XII
|-
||1 || egy || I
|}


Így jelenik meg.

számokkal betűvel Római szám
9 kilenc IX
11 tizenegy XI
12 tizenkettő XII
1 egy I


Nyitható táblázat

{|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="415px" style="background-color: #D7D7F9" border="1px solid #060"
! style="background-color:#D7D7F9;text-align:center;font-size:120%;padding:8px 3px"; |'''Nyitható táblázat|| Tárolási idő'''
|-
{| |align="center" border=2| 
|<big><b>Élelmiszerek tárolása - Normál hűtőtérben</b></big> 
|-
|-align="center"
!Élelmiszer megnevezése || (nap) 
|-align="center"
|Készételek, ételmaradékok ||2-3
|-align="center"
|Friss tej, tejszín, kakaó ||2-3
|-align="center"
|Tejföl, túró, vaj, krémek ||3-4
|-align="center"
|Friss tőkehúsok, baromfi ||3-4
|-align="center"
|Friss hal, felbontott halkonzerv ||1-2
|-align="center"
|Főtt, sült húsok, sült baromfi ||4-5
|-align="center"
|Felbontott főzelékkonzerv ||1-2
|-align="center"
|Felbontott gyümölcskonzerv ||2-3
|-align="center"
|Cukrászkészítmények, sütemények ||2-3
|-align="center"
|Töltelékáru, felvágottak ||4-5
|-align="center"
|Tojás ||15-20
|}
|}

Így jelenik meg

Nyitható táblázat
Élelmiszerek tárolása - Normál hűtőtérben Tárolási idő
Élelmiszer megnevezése (nap)
Készételek, ételmaradékok 2-3
Friss tej, tejszín, kakaó 2-3
Tejföl, túró, vaj, krémek 3-4
Friss tőkehúsok, baromfi 3-4
Friss hal, felbontott halkonzerv 1-2
Főtt, sült húsok, sült baromfi 4-5
Felbontott főzelékkonzerv 1-2
Felbontott gyümölcskonzerv 2-3
Cukrászkészítmények, sütemények 2-3
Töltelékáru, felvágottak 4-5
Tojás 15-20

Megjegyzés: A nyitható táblázatokban elhelyezhető
szöveg, hivatkozás lista, de táblázat is.
Ha többet szeretnél megtudni - nézd meg a táblázatkészítés leírását.

Jogi nyilatkozat

FIGYELEM!
A WIKI TARTALMÁT,
CSAK A SAJÁT FELELŐSSÉGEDRE HASZNÁLD!
Kérlek, vedd figyelembe: a Wikikönyvben, különös tekintettel az itt található Szakácskönyvre, amelynek receptjeit jogi szempontok alapján ellenőrizni nem áll módomban, így bármely információ lehet pontatlan, félrevezető, veszélyes vagy illegális! A Wikikönyvvel kapcsolatba hozható személyek nem felelősek a cikkekben és egyéb Wikikönyv lapokon található tartalmakért.
A Wikikönyv nem vonható felelősségre semmilyen a benne található információ által okozott kárért, mivel ez magáncélból jött létre, és nyílt oktatási, kulturális és információs lapokat tartalmaz, saját belátásod szerint használhatod fel - akár kereskedelmi célokra is.
Ezen közlés egyoldalú és tájékoztató jellegű, és így nem képez szerződést vagy megegyezést közted és a Wikikönyv között a GNU Szabad Dokumentációs Licenc feltételein túl.

Licenc


Kilépés

I. Ha csak egyedül használod a számítógépedet, akkor nem kell kilépned a wikiből, egyszerűen zárd be a böngésződet és kapcsold ki a számítógépedet. Az újra belépés után nyisd meg a böngészőt (FireFox) és be vagy lépve.
Ezt max. 90 napig biztosítja a projekt. A karbantartó programok használatakor (beállítástól függően), kiléptet - törli a bejelentkezésedet.
II. Ha nem a saját gépeden léptél be, akkor minden esetben ajánlatos kijelentkezni. Ha nem jelentkezel ki - mások a nevedben írhatnak (akár vandálkodhatnak is), és ezért Te leszel felelős!
III. Ha karbantartás miatt, vagy fenti okból kiakarsz lépni, akkor lap jobb felső sarkában található Kijelentkezés -re kattintva léphetsz ki a Wikiből.



A megosztásos keverékes (split and pool) szintézis a kombinatorikus kémia egyik módszere, amely kombinatorikus vegyülettárak előállítására használható. Ez egy lépcsőzetes, rendkívül hatékony kémiai szintetikus folyamat, amely ismételt ciklusokban valósul meg. Az eljárás lehetővé teszi több millió vagy akár billió vegyület előállítását keverékként, amelyet a gyógyszerkutatásban hasznosíthatnak. Története A hagyományos módszerek szerint a legtöbb szerves vegyületet egyenként szintetizálják építőelemekből, amelyek egymás után, lépcsőzetesen összekapcsolják őket. 1982 előtt senki sem álmodott arról, hogy több száz vagy több ezer vegyületet készítsen egyetlen eljárással. Nem is beszélve milliókról vagy akár billiókról. Tehát a Furka Árpád professzor (Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék) által feltalált megosztásos keveréses módszer produktivitása 1982-ben, első látásra hihetetlennek tűnt. A módszert még ugyanabban az évben közjegyzői okiratban leírták és hitelesítették. A dokumentum magyar nyelvű. de angolra is lefordították[1] A találmányhoz vezető motivációkat egy 2002-es cikkForráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik, majd 1991-ben nyomtatásban[2] A Megosztásos keverékes (M&P) szintézis és jellemzői

  1. Furka Á. Tanulmány, gyógyászatilag hasznosítható peptidek szisztematikus felkutatásának lehetőségéről (and Study on the possibility of systematic searching for pharmaceutically useful peptides).
  2. Furka Á, Sebestyén F, Asgedom M, Dibó G ( 1991) General method for rapid synthesis of multicomponent peptide mixtures, Int J Peptide Protein Res 37; 487-93.