Wikikönyvek:Formai útmutató

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

E Formai útmutató célja, hogy a Wikikönyvek szócikkek egységes formában jelenjenek meg. Ezek az elvek nem jelentik azt, hogy nem lehet másképp is jó szócikket írni, de ha mindenki hasonló elveket követ, akkor a Wikikönyveket könnyebb olvasni és használni, nem beszélve arról, hogy egyszerűbb új cikkeket írni, és a régieket szerkeszteni.

Az újonnan jöttek számára a legfontosabb tudnivaló az, hogy az informatív és objektív írás mindig fontosabb, mint a külalak és a formázás. A készítők NEM kötelesek ezen elvek bármelyikét követni: a wiki szerkesztés örömét az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. A lektoráló wikipédisták használhatják ezen elveket segítségként, amikor böngészik az új cikkeket, és így a lapok fokozatosan meg fognak felelni az itt leírtaknak.

Olvasd el a Hogyan szerkeszd a lapokat cikket, ahol le van írva, hogyan használhatod a különféle megformázásokat, és nem csupán a vastag vagy dőlt betűket. Ez a cikk abban segít, hogy mikor használd őket. Természetesen nem várjuk el tőled, hogy ha nincs kedved a speciális jelölésekkel megismerkedni, akkor ezzel pazarold az idődet. Ha a cikkeidet egyszerűen formátumozás nélkül begépeled, mintha csak egy levelet írnál, az is kiváló. Majd mások, kijavítják a formátumozást, akiknek ebben esetleg nagyobb gyakorlatuk van.

A rövid ismerkedéshez érdemes a Formai irányelvek cikkbe belenézned, ami röviden összefoglalja, hogyan szokás egy könyvnek formailag kinéznie. Az eseményekről szóló cikkeknél érdemes az Újságcikk stílust követni, gyakorlatilag fentről lefelé az események fontossági sorrendjében haladni.

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikikönyvek szócikkeinek szerkesztése során. Alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Forma a Wikikönyvekben[szerkesztés]

A Wikikönyvekben, mint azt a neve is mutatja - könyveket lehet feltölteni. Ezért a Wikipédiától eltérő formázást alkalmazunk, amelynek lényege hogy egy előlappal,(címlap, portál stb.) kezdjük a könyvet.

A címlap (kezdőlap, portál stb.) neve, általában a könyved neve kell legyen, de ha az különösen hosszú név, akkor lehet (és nagyon is ajánlott), egy hasonló rövid nevet választani. Hiszen ez a név minden egyes lapon meg fog jelenni a címzéseknél és az allapok tetején is.

 Példa: 

A Védőoltás nemzetközi utazóknak, már eléggé hosszú név, ezért a könyv címe Védőoltás. Ilyen esetekben egy átirányítást is létrehozunk hogy a keresőbe beírt mindkét név szerint megtalálható legyen a könyv. Ezt a beállítások szerint zöld színnel jelezni is lehet.

A könyved tervezése[szerkesztés]

Könyved szerkesztését legjobb, ha egy saját al-lapodon könyv-tervel kezded el! Itt felvázolod hogy milyen címet, fejezeteket, alfejezeteket kívánsz létrehozni. Ezt úgy érheted el hogy beírod a keresőbe: Szerkesztő:Nick Neved/Könyvterv, vagy Szerkesztő:Nick Neved/Piszkozat és utána a Menj gombra kattintasz. Ekkor megjelenik egy szerkesztő ablak ahova bemásolhatod, vagy megírhatod és formázhatod a könyved tartalmát. Ha már kész vagy vele, kérj meg egy régebbi szerkesztőt hogy nézze át és mondjon róla véleményt. A javítások után (ha akarod) kiteheted a fő névtérbe, ami csak egy átmozgatást jelent.

A könyvtervedet bármikor módosíthatod

A címlap tartalma[szerkesztés]

  1. A könyved kategóriáját - amely a legtöbb esetben a könyved címe és a címlapon legyen egy "Kategória:Címlapok" kategória is. Az összes többi lapon csak a könyved kategóriája szerepeljen, Lehet olyan könyv is, ahol több kategóriát kell megadni, ilyen esetben ezt más szerkesztőkkel, vagy az adminokkal beszéld meg - mielőtt létrehozod azokat.
  2. Minden címlap tartalmazhat egy a témához kapcsolódó képet a könyv teljes címét, akár díszes színes, keretes stb. formában is.
  3. Ha a könyv más szerző műve, akkor annak nevét, az Ő, vagy a kiadója engedélyét - link formájában. Ebben az esetben fel kell tüntetni hogy "A ... mű Wikikönyv változata".
  4. Előszót, bevezetőt, amelyből mindjárt kitűnik hogy miről is szól a könyv, vagy milyen célból-, ki hozta létre, ki szerkesztette. (Ez a Wikikönyvekben tilos!)
  5. Tartalomjegyzék - amely a "könyvtervnek megfelelően tartalmazhatja az összes, vagy csak a fő fejezeteket
  6. Tartalmazhat még: - A könyved témájához kapcsolható más kiadványokat, ú.m. "Ajánlott könyvek", "WEB lapok" stb.
    1. Továbbá: - felhasznált irodalom, szójegyzék stb.
    2. A könyved címlapjának a vitalapjára mutató linket - az esetleges olvasói észrevételek, megnyilvánulások részére.
    3. Lapozó sablont - A folyamatos olvasás megkönnyítésére.


A könyv formája[szerkesztés]

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

A címlap tartalma[szerkesztés]

  1. A könyved kategóriáját - amely a legtöbb esetben a könyved címe és a címlapon legyen egy "Kategória:Címlapok" kategória is. Az összes többi lapon csak a könyved kategóriája szerepeljen, Lehet olyan könyv is, ahol több kategóriát kell megadni, ilyen esetben ezt más szerkesztőkkel, vagy az adminokkal beszéld meg - mielőtt létrehozod azokat.
  2. Minden címlap tartalmazhat egy a témához kapcsolódó képet a könyv teljes címét, akár díszes színes, keretes stb. formában is.
  3. Ha a könyv más szerző műve, akkor annak nevét, az Ő, vagy a kiadója engedélyét - link formájában. Ebben az esetben fel kell tüntetni hogy "A ... mű Wikikönyv változata".
  4. Előszót, bevezetőt, amelyből mindjárt kitűnik hogy miről is szól a könyv, vagy milyen célból-, ki hozta létre, ki szerkesztette. (Ez a Wikikönyvekben tilos!)
  5. Tartalomjegyzék - amely a "könyvtervnek megfelelően tartalmazhatja az összes, vagy csak a fő fejezeteket
  6. Tartalmazhat még: - A könyved témájához kapcsolható más kiadványokat, ú.m. "Ajánlott könyvek", "WEB lapok" stb.
    1. Továbbá: - felhasznált irodalom, szójegyzék stb.
    2. A könyved címlapjának a vitalapjára mutató linket - az esetleges olvasói észrevételek, megnyilvánulások részére.
    3. Lapozó sablont - A folyamatos olvasás megkönnyítésére.


A könyv formája[szerkesztés]

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

Igeidők használata[szerkesztés]

Múltbéli események leírására értelemszerűen a múlt idő, jelenleg is fennálló állapotok leírására pedig a jelen idő használatos:

  • „1848 márciusában kitört a forradalom.”
  • „2002 óta az Európai Unió számos tagállamában az euró a hivatalos fizetőeszköz.”

Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt.

A szöveg formázása, kiemelések[szerkesztés]

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

A szöveg tagolása és a fejlécek[szerkesztés]

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk rá, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.

Összefoglaló stílus[szerkesztés]

Az összefoglaló stílusról bővebben a Wikikönyvek:Összefoglaló stílus lapon.

Az összefoglaló stílus a szövegben említett egyes témák mentén bontja fel a cikket. Alapelve az, hogy összefoglalja és kapcsolódó szócikkekbe rendezi az információt, amelyet a téma iránt különböző mélységben érdeklődő szerkesztők igényeik szerint olvashatnak végig. A részletes információkat úgy kínálja fel, hogy közben nem fárasztja ki azokat, akik csak egy gyorsabb áttekintést szeretnének a témáról.

Ez a fajta felosztás sokkal olvashatóbb marad, mint egy folyamatosan, akár könyvterjedelemig növekvő egyetlen szócikk. Az összefoglaló stílus egy általánosabb szócikkben foglalja össze a lényegi mondanivalót, a további részleteket pedig alárendelt cikkekben tárgyalja. Az, hogy mi számít „túl hosszúnak”, nagyrészt a témától függ, de általában 30 KB az a szövegméret, amitől kezdve a cikkek felbontása szóba kerül.

Gyakran előforduló szakaszok[szerkesztés]

Sok esetben szerepel a szócikk végén a Lásd még című szakasz. Itt azokra a már létező oldalakra hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ezt követi a Külső hivatkozások szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra hivatkozunk – azaz a szócikk bizonyos részeivel kapcsolatos linkeket jobb nem ide írni. Ehhez inkább használjunk lábjegyzetes hivatkozásokat!

Mivel a Lásd még és a Külső hivatkozások is felsorolás jellegű szakasz, formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott listát.

Hivatkozások[szerkesztés]

A hivatkozásokról bővebben a Wikikönyvek:Hogyan használd a hivatkozásokat lapon.

A Wikikönyvek megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal létezik, a hivatkozás kék, ha nem, piros lesz. Mivel a Wikikönyvek nem papíralapú enciklopédia, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani.

Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk egyértelműsítő lapra; a hivatkozás akkor elegáns, ha közvetlenül a megadott oldalra, témakörre irányít. Általában a népnevek melléknévi alakú használata (szerb, magyar, török stb.) illetve többértelmű szavakra való hivatkozás vezet egyértelműsítő lapokra. Ilyenkor érdemes egyszer kipróbálni a hivatkozást, és ha egyértelműsítőre mutat, kijavítani a hivatkozást.

Szócikkekben ne hivatkozzunk közvetlenül más nyelvű Wikipédiák cikkeire – a magyar Wikikönyvek nyelve konzisztensen a magyar. A főszövegben kizárólag belső hivatkozás lehet, minden más (más wikire, más honlapra) csak a „külső hivatkozások” között hivatkozunk. Ha úgy érzed, hogy egy másik Wikipédiában található olyasmi, ami nélkülözhetetlen a lapon, akkor hozd át, fordítsd le, tedd kommentbe, amíg valaki lefordítja, és így tovább.

Ügyeljünk arra is, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.

Ezzel szemben külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk nekik beszédes címeket, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Külső hivatkozások című szakaszba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.

Néhány példa hivatkozásokra:

Lábjegyzet[szerkesztés]

A források megjelöléséről bővebben lásd a WK:IDÉZD lapot.

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikikönyvek formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

Kategorizálás[szerkesztés]

Részletes útmutató a témában: Wikikönyvek:Hogyan használd a kategóriákat

Törekedni kell a szócikk legpontosabb kategorizálására. Ehhez támpontot adhat a más wikipédiákban létező, azonos szócikk besorolása. Új kategóriát csak akkor érdemes indítani, ha más nyelven is létezik már, illetve több szócikket azonnal bele lehet tenni.

Nyelvközi hivatkozások azonos szócikkekre[szerkesztés]

Részletek: Wikikönyvek:Nyelvközi hivatkozások

A több nyelven értő olvasók és szerkesztők számára nagyon hasznos, ha a nemzetközi Enciklopédiánk azonos cikkei össze vannak csoportosítva. Így az adatok és források pontosíthatók, ellenőrizhetők, kiegészíthetőek. Egységesen a cikk legalján van a helye, és automatikus programokkal néha ellenőrzik és frissítik ezeket. Ha ez a rész bekerül a cikkbe, akkor a bal szélen olvasható, a menü alatt.

Helyesírási tudnivalók[szerkesztés]

A Wikikönyvek helyesírási tudnivalóíról külön keretirányelv rendelkezik. Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

Dátumok[szerkesztés]

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

Évszázadok, évezredek[szerkesztés]

A magyar Wikikönyvek jelenlegi szócikkei, amelyek évszázadokról, évezredekről szólnak, arab számokkal jelzik a szóbanforgó időszak sorszámát. Pl. 20. század, 5. század vagy i. e. 2. évezred (szemben rendre a XX. század, V. század vagy i.e. II. évezred kifejezésekkel). Tekintettel arra, hogy ez a forma köznyelvben is egyre inkább kiszorítja a római számokat az évszázadok éléről, a Wikiben ezért az ilyen szócikkek, hivatkozások használata ajánlott.

Évtizedek hivatkozása esetén a megszokott és egységesen használt formula az 1970-es évek, 1820-as évek stb.

Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.

Számok, mértékegységek[szerkesztés]

A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}}(?) sablont használni: 6{{e|23}} → 6·1023.

A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

Mondatvégi írásjelek[szerkesztés]

Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”

Összetett mondatoknál két esetet különböztetünk meg. Ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?” Ha azonban a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”

Bővebb ismertetésül az AkH. 240–242. pontjai szolgálnak.

Képaláírások[szerkesztés]

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

A feliratok helyesírásáról lásd az AkH. 266. pontját.

Idézetek[szerkesztés]

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.

A stb. előtti vessző[szerkesztés]

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.

Idegen nevek átírása[szerkesztés]

Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinettire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandóak.

Nem latin betűs írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos (lásd erről a WP:ÁTÍR lapot).

A nem latin írású nyelvek között a Wikikönyvek megkülönbözteti a kínai nyelvet, melynek neveit és szavait az akadémiai útmutatással szemben a Kínai Népköztársaság hivatalos pinjin írásrendszerében szerepeltetjük, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek és a magyaros helyesírással írandó átvett szavak. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, a fengsuj is magyaros átírásban szerepel, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük. Átvétel és meghonosodás elbírálására az OH szótári részében közölt forma az irányadó (lásd WK:HELYES)!

Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az AkH. 202–222. pontjai szolgálnak.

További információ[szerkesztés]

A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:

Külső hivatkozások[szerkesztés]