Wikikönyvek:Formai irányelvek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search

E formai útmutató célja, hogy a Wikikönyvek szócikkek egységes formában jelenjenek meg. Ezek az elvek nem jelentik azt, hogy nem lehet másképp is jó szócikket írni, de ha mindenki hasonló elveket követ, akkor a Wikikönyveket könnyebb olvasni és használni, nem beszélve arról, hogy egyszerűbb új cikkeket írni, és a régieket szerkeszteni.

Az újonnan jöttek számára a legfontosabb tudnivaló az, hogy az informatív és objektív írás mindig fontosabb, mint a külalak és a formázás. A készítők NEM kötelesek ezen elvek bármelyikét követni: a wiki szerkesztés örömét az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. A lektoráló wikipédisták használhatják ezen elveket segítségként, amikor böngészik az új cikkeket, és így a lapok fokozatosan meg fognak felelni az itt leírtaknak.

Olvasd el a Hogyan szerkessz egy lapot cikket, ahol le van írva, hogyan használhatod a különféle megformázásokat, és nem csupán a vastag vagy dőlt betűket. Ez a cikk abban segít, hogy mikor használd őket. Természetesen nem várjuk el tőled, hogy ha nincs kedved a speciális jelölésekkel megismerkedni, akkor ezzel pazarold az idődet. Ha a cikkeidet egyszerűen formátumozás nélkül begépeled, mintha csak egy levelet írnál, az is kiváló. Majd mások, kijavítják a formátumozást, akiknek ebben esetleg nagyobb gyakorlatuk van.

A rövid ismerkedéshez érdemes a Formairányelvek cikkbe belenézned, ami röviden összefoglalja, hogyan szokás egy könyvnek formailag kinéznie. Az eseményekről szóló cikkeknél érdemes az újságcikk stílust követni, gyakorlatilag fentről lefelé az események fontossági sorrendjében haladni.

Ékezetek használata[szerkesztés]

Bár egyértelműnek tűnik, azért szeretnénk minden szerzőt, közreműködőt arra kérni, hogy megfelelő magyar betűkészletet és ékezetes betűket használjon a szócikkek címeiben és szövegében.

A magyar Wikikönyvekben az Unicode kódolást használjuk, ezért (majdnem) minden nyelv nemzeti betűit használhatod, bármiféle külön erőfeszítés nélkül. Írhatsz görög, kínai, vagy akár braille jelekkel, ha ezt a szócikk megkívánja. Bár a szócikkek nevei is ilyenek, mégis kérünk, hogy ha létezik egyértelmű, magyar nyelven is leírható átírása a szónak, akkor inkább azt használd, mert nem mindenki képes begépelni idegen jeleket a billentyűzeten, amikor egy cikkre hivatkozni szeretne. (Az ilyen cikkekre egy átirányítást hozhatsz létre, ami a nemzeti, speciális jelekkel gépelt címet átirányítja a magyarul is begépelhető című cikkre, például a "François Villon"-t átküldi a "Francois Villon"-ra.)

A tipográfiai jelekről a formai útmutató tipográfiai része ad részletesebb tájékoztatást, mint amilyen a gondolatjelek, idézőjelek használata.

Kiemelések[szerkesztés]

A Wikikönyvek kétfajta kiemelést támogat közvetlenül, az általában dőlt írásnak látszó kiemelést (amit két aposztróffal jelölünk/''kiemelés'') és az általában vastag írásnak látszó erősítést (aminek jelölése három aposztróf/'''erősítés'''). Az utóbbit ritkán használjuk szövegben/ ez nagyon erős kiemelésnek számít; a Wikikönyvekben általában a szócikkek első mondatában emeljük így ki a címszót (lásd a következő pontot/ "Cikk kezdete").

A kiemelést értelemszerűen használjuk akkor, amikor egy szónak nyomatékot szeretnénk adni, de figyelni kell arra, hogy a lehető legritkábban tegyük ezt, mert a sok kiemelés a szöveg olvashatóságát ("szépségét") csökkenti. Kiemeljük általában az idegen szavakat (kurzív), és ki lehet emelni a magyartól nagyon eltérő helyek, személyek neveit is (!Xu nyelv). (Teljes mondatokat általában csak akkor emelünk ki, ha az valamiért kilóg a szövegből/ például egy idegen nyelvű szövegrész fordítása, vagy hosszabb idézet.)

Tipográfiailag a kiemelés és a kurzív (dőlt betűs) íráskép, illetve az erősített és a fett (vastagon szedett) íráskép nem ugyanaz; bár a megjelenítés általában megegyezik, a böngészők (illetve tulajdonosaik) dönthetik el, hogy a kiemelt és erősített szöveget valójában hogyan jelenítik meg. A direkt módon megadott kurzív és fett formát ezért kerüljük, ha nem feltétlenül fontos, hogy a megjelenítés biztosan kurzív/fett kell, hogy legyen.

Cikk kezdete[szerkesztés]

Az elnevezésekről az Elnevezési szokások lapon olvashatsz bővebben.

Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát vastagon szedve, vagy dőlten is (lásd a Címek stílusa cikket). A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak, bár néhány szócikk egyszerűen csak nevekkel kezdődik. Néhány példa a cikkek első sorára/

  • A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i.e. 6. sz.-ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el
    • A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i.e. 6. sz.]]-ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el
  • Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan „Élet Londonban” című művéből
    • '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] „Élet Londonban” című művéből

Ha a szócikk tárgyának több megnevezése is van, akkor mind szerepeljen vastagon az első előforduláskor/

  • A dinitrogén-monoxid (N2O), más néven nitrogén-oxid, kéjgáz egy gáz-halmazállapotú anyag
    • A '''dinitrogén-monoxid''' ([[Nitrogén|N]]<sub>2</sub>[[Oxigén|O]]), más néven '''nitrogén-oxid''', '''kéjgáz''' egy gáz-halmazállapotú anyag

Jó, ha mindjárt az első mondatból kiderül, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik/

  • A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantumfizika egy elve, mely...
    • A '''Heisenberg-féle határozatlansági reláció''' a [[kvantumfizika]] egy elve, mely...

Életrajzok[szerkesztés]

Az életrajzokhoz lásd a Életrajzok stílusa leírását. A rövid összefoglaló/

Dátumok, számok, mértékegységek[szerkesztés]

Lásd a Dátumok és számok stílusait.

Fejlécek[szerkesztés]

Használd a == jeleket a fejlécekhez a ''' (vastagon szedés) helyett, ez kettő, illetve több egyenlőségjel, a fejlécek mélységétől függően. Így a fejlécek kinézete és mérete a beállított stílus függvénye, szabadon változtatható; lehet belőle automatikusan tartalomjegyzéket készíteni, lehetséges őket automatikusan beszámozni stb. A fejlécek segítenek a cikket átláthatóbbá, könnyebben olvashatóvá és struktúráltabbá tenni.

Kerüld el a fejlécekben a hivatkozásokat, mert néhány böngésző helytelenül jelenítheti meg őket. Ezekre később a szócikk szövegében úgyis tudsz hivatkozni.

Listák[szerkesztés]

Lásd Wikikönyvek:Formai útmutató#Listák

Képaláírás[szerkesztés]

A fotókhoz és egyéb grafikákhoz mindig írjunk képaláírást. Kivétel csak olyan "magától értetődő" esetben megengedett, mint egy könyv vagy album borítójának reprodukciója, vagy amikor a kép egyértelműen a szócikk tárgyát ábrázolja.

A képaláírásokat dőlt szöveggel írjuk, és ebben sima szöveggel emeljük ki azt, ami máskülönben dőlt betűket igényelne.

  • Sok idős ember nosztalgiával idézi vissza a Kádár-korszakot.
    • ''Sok idős ember nosztalgiával idézi vissza a'' Kádár-''korszakot.''
  • Fedák Sári az Iza néniben
    • ''Fedák Sári az'' Iza néni''ben''

Szavak magyarázata[szerkesztés]

Használjunk dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban. Hasonlóképpen járjunk el a betűkkel is.

  • A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában
    • A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában
  • Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.

Helyesírás[szerkesztés]

A magyar nyelvű Wikikönyvekben törekedjünk a magyar irodalmi nyelv általános helyesírási szabályainak betartására. Szerencsénkre a magyar esetében nem él párhuzamosan egymás mellett több írott változat eltérő helyesírási módokkal (mint pl. a brit és amerikai angol), ezért mindenki számára - lakóhelyétől függetlenül - az Akadémiai Helyesírási Szabályzat a mérvadó.

Direkt HTML formázás[szerkesztés]

Lehetőség van a szócikkekben direkt módon Html formázást használni, mint amilyen a <p>, <b>, <i>, <table>, stb.

Ha a Wikikönyvek lehetővé teszi, akkor kiemelésekhez, táblázatokhoz használd a nem HTML formájú formázást.

Egyéb[szerkesztés]

Igeidő életrajzokban[szerkesztés]

Az életrajzokban a múltbéli események leírására használj múltidőt, a fennálló állapotok leírásakor pedig jelenidőt.

Példa/ /„George W. Bush 1968-ban csatlakozott a Nemzeti Gárdához.”

Nem pedig csatlakozik.

Példa/ /„Nős, két gyermeke van.”

Fennálló állapot, tehát jelenidő.

Történelmi leírások[szerkesztés]

Történelmi leírásokban használj múltidőt.

Példa/ /„Június 6-án szövetséges csapatok szálltak partra Normandiában.”

Nem pedig „szállnak partra”.

Írásjelek használata[szerkesztés]

A legtöbb esetben egyszerűen kövesd a magyar nyelv központozási szabályait. Alább bemutatunk néhány esetet, amikor a Wikikönyvek eltérhet a megszokott szabályoktól.

Az idézőjelek közé tett szavakkal az egyes nyelvváltozatokat különböztetjük meg.

Bár nem szigorú szabály, de valószínűleg a legmegfelelőbb, ha az idézetekhez "dupla idézőjelet" használunk, mivel könnyebb őket kiolvasni a képernyőn. A 'szimpla idézőjelet' pedig hagyjuk meg az "idézeteken 'belüli' idézeteknek". Így írnak pl. az amerikaiak.

A szimpla idézőjelekkel azonban van egy kis probléma/ ha egy cikkben egy szó szimpla idézőjelek között van, mint pl. 'abcd', úgy a Wikikönyvek:Keresés funkció csak abban az esetben fogja megtalálni, ha idézőjelekkel együtt írod be a keresőablakba. Erre azonban igen ritkán van szükség, így ez további érv a kettős idézőjel alkalmazása mellett, amelynek használata esetén nem áll fenn ez a probléma. Ez még akár az idézeten belüli idézet esetén is a kettős idézőjel használatát bátorítja.

Idézett szövegrészek esetében is mindenkor a magyar helyesírás szabályai a mérvadóak, az írásjeleket ennek megfelelően az idézőjeleken belül vagy kívül kell elhelyezni. Például, a "Stop!" felkiáltó mondatban a felkiáltó jel az idézőjelen belül van, míg, ha azt idézzük, hogy "Húzd el, cigány!", a vessző kívülre kerül.

További példa/ / Artúr azt mondta, hogy a helyzet "kritikus". (mondatából csak egy szót idézünk) / Artúr azt mondta/ "A helyzet kritikus." (teljes mondatát idézzük)

Az egységességért és a bonyodalmak elkerülése végett használjunk egyenes vagy dupla idézőjelet/ / ' " Amennyiben a Microsoft Word programból kívánsz szöveget beszúrni, ne felejtsd el kikapcsolni az okos idézőjelet az AutoEdit és az "AutoEdit írás közben" beállításokban! [http///www.ucar.edu/communications/thisweek/announcements/post/ascii.html]

A mondtavégi pont után általában egy szóközt alkalmazzunk, amennyiben ennél többre volna szükség azt a &nbsp; funkcióval lehet elérni.

Titulusok kezdése[szerkesztés]

Az angol nyelveben viszonylag széles körben használnak nagybetűket a különböző fontosabb beosztások megnevezésére (király, miniszterelnök, elnök stb.). A magyar nyelv szabályai egyértelműek/ minden munkakör minden esetben kisbetűvel használandó, kivétel, ha mondatot kezdünk vele, vagy vezetéknév.

Példa/ / Nagykarácsonyra látogatott Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. / Az eseményen Tony Blair brit miniszterelnök mondott beszédet.

Tudományos stílus[szerkesztés]

(…a cikk további része lefordítandó…)