Ugrás a tartalomhoz

Növények/H/Homoknád

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2256 bájt

Növények

Homoknád

Homoknád
Homoknád
Ahogyan terjed
Homoknád
(Ammophila arenaria, Syn: Calamagrostis arenaria)
Más neve(i): -


A homoknád az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.
Az Ammophila nemzetség típusfaja. Egyes rendszerezők a nádtippanok közé sorolják Calamagrostis arenaria név alatt.
Erőteljes, 60-120 centiméter magas, fehéres- vagy szürkészöld, tömötten bokros évelő növény. A homokban messze elkúszó gyöktörzséből felálló sarjak a felszín alatt különböző mélységben gyökereznek. A szárcsomókon elágaznak, gyökereket bocsátanak a homokba, és ezzel tömött, dús zsombékokat hoznak létre sok meddő hajtással. A virágzó föld feletti sarjak 3 levelűek. Vörösbarna, bordázott levélhüvelyeik szorosan záródnak és 3 centiméter hosszt elérő, két hasábú nyelvecskében folytatódnak. A merev, ferdén felfelé álló, 30-50 centiméter hosszú és 5 centiméter széles levéllemez sárgászöld.
A tengerparti homokdűnék és homokos partok lakója. A szél által mozgatott, tápanyagokat, többnyire sót is tartalmazó futóhomokon nő. A homok megkötésére telepítik. Az USA Oregon, Washington és Kalifornia államaiban a partvidék azon részein, ahol terjedését nem korlátozták erőteljesen, kivadult és inváziós fajjá vált, terjedésével veszélyeztetve olyan őshonos fajokat, alfajokat, mint:
- az ezüstös mézontófű (Phacelia argentea),
- a siuslaw-i szőrösnyakú tigrisbogár (Cicindela hirticollis ssp. siuslawensis) és
- a havasi bíbic (Charadrius nivosus).[2]
Június–július között virágzik.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Homoknád


A Wikimédia Commons tartalmaz Homoknád témájú médiaállományokat.