Gomba/Mérgező gombák/Ibolyaszínű pitykegomba
Megjelenés
< Gomba | Mérgező gombák
(Ibolyaszínű döggomba szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Ibolyaszínű pitykegomba
- (Entoloma euchroum, Syn: -)
- Más neve(i): Ibolyaszínű döggomba
Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező! feltehetően mérgező (a Funga Hungarica mérgezőnek jelöli).
- Az ibolyaszínű pitykegomba a döggombafélék családjába tartozó, Európában honos, lombos fák korhadó törzsén, ágain élő gombafaj.
Kalap
- 1-2,5 (4) cm széles, ibolyás kék, szürkés ibolya, ezüstszürkére kifakulhat, felülete selymes-szálas vagy szálasan pikkelykés, selymesen csillogó; fiatalon domború, majd kiterül, végül benyomottá válik, széle nem bordás.
Lemezek
- fiatalon élénk kékes vagy ibolyás színűek, élük gyakran még élénkebb, finoman fűrészes, tönkhöz nőttek.
Tönk
- kalapszínű, hosszan szálas, selymesen fénylő, törékeny; illata fűszeres.
Spóra
- hosszúkás, szögletes, 9-11,5 x 6-7 µm.
Előfordulás
- IX-X; fán élő szaprotróf, korhadó, mohával benőtt lombos fa maradványokon, többnyire egyesével nő. Magyarországon ritka faj (VL3).
Hasonló fajok
- - a kéktönkű pitykegomba (Entoloma dichroum) gyakran korhadt faanyagon nő, szálas, pikkelykés kalapja és tönkje ibolyáskékes, idővel barnáskék színű lehet, de lemezei fiatalon mindig fehéresek, idővel barnás rózsaszínűek lesznek; Magyarországon ritka gombafaj.
- Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Ibolyaszínű pitykegomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány