Növények/S/Sövényszulák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
(Calystegia sepium szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3042 bájt

Növények

Sövényszulák

Sövényszulák
változat
Sövényszulák
(Calystegia sepium, Syn: )
Más neve(i): fehér venyít, felfutó sövényszulák, folyófű, hajnalka, harang fű, nagy jövőtény, nagytölcsér virág, suttyogó, szulák, nagy szulák.


A sövényszulák a szulákfélék családjába tartozó, lágy szárú gyomnövény.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Liántermészetű[1] kúszónövény, ami 2-4, néha 5 méter magasan kúszik fel más növényekre, az óramutató járásával ellentétesen csavarodva.
Évelő. Termése: tok. Gyöktörzse gyöngyfüzér alakú.
Tojásdad leveleinek válla mélyen szíves és szögletes, nyílhegyhez hasonló.
A w:szulákfélékre jellemzően forrt szirmú, fehér virágainak átmérője a vízellátástól függően 4–8 cm. Csészéjét két elő-levél takarja el.
Folyóparti erdőkben, nádasokban, ártéri réteken gyakori. Ahol tömegesen nő a galériaerdőkben, azokat szinte járhatatlanná teszi. Virágai folyamatosan nőnek, illetve nyílnak.
Elhúzódó virágzása miatt kertekbe is ültethető; a nedves talajú kertekben olykor magától is megtelepszik.
A mag szabálytalanul tojás alakú, háromoldalú, sötétbarna színű, fénytelen, 5 mm hosszú és 3 mm széles. Magvaival és föld alatti tarackjaival szaporodik, de föld feletti szárai is legyökerezhetnek, és új föld alatti szárakat képezhetnek.
A növény minden része gyengén mérgező.

Hasonló növények[szerkesztés]

A rózsaszín virágú változat Calystegia pubescens virága teltebb, rózsás árnyalatú. Nedves helyeken jól felfuttatható dísznövény.

Képek[szerkesztés]

Lásd még: Sövényszulák

Magyar Wikipédia: Sövényszulák


Forrás: Pázmány Péter: Növényhatározó. Kolozsvár, Dacia Könyvkiadó, 1983.


Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN: 963 232 412 9]

A Wikimédia Commons tartalmaz Sövényszulák témájú médiaállományokat.
  1. A liánok lágy- vagy fás szárú, kúszó és kapaszkodó növények, amelyeknek a gyökérzete a talajban van, leveles, virágos száruk azonban más tárgyat (növényt, sziklát stb.) használ fel támaszul, hogy minél magasabbra nőjön fel a kellő mennyiségű fény megszerzésére. A felfutás a legkülönbözőbb módon történhet.