Címerhatározó/OSZ/H/T/v/C/áll

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | OSZ‎ | H‎ | T‎ | v‎ | C
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hat. kulcs
OSZ (I.)
H (I. a.)
T (II.)
v (II. a.)
C (III.)
áll (IV.)
Ft (V.)
Mj (V.)
M (III.)
E (II.)
EGY (I.)
Mutató

Címerhatározóáll

Tudjuk, hogy a háromszor osztott (H) címer fő címermezőjének többféle (T) borítású alapján a fő címerkép (C) állat (áll). Az utolsó (V.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy a keresett címerben az állat főtípusa (Ft), szokványos alakja található-e vagy pedig az állat további megkülönböztető jegyekkel (Mj) is rendelkezik-e.

V. lépés: A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében az állat (áll) főtípusa (Ft) vagy megkülönböztető jegyekkel (Mj) kiegészített változata található
Step V: The type of (main) charge(s) in the (main) field can be
a Regular type (Ft) Go→ or it has a special Attribute (Mj) Go→
(Definitions see below)

Alternatively, use the Index → for keyword search

Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

V. lépés Címer-OSZ-H-T, C, áll-Ft-Mj.svg
Az állat (áll) főtípusú (Ft) →Tovább Az állat (áll) megkülönböztetett jegyű (Mj) →Tovább
A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében az állat (áll) főtípusa (Ft) található
→Tovább

Vissza←

A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében az állat (áll) megkülönböztető jegyekkel
(Mj) ellátott változata található
→Tovább

Vissza←

V. lépés
Példák az állat főtípusaira (Ft) →Tovább Példák az állat megkülönböztető jegyeire (Mj) →Tovább
Ch, példák OSZ-H-T-C-áll-Ft.svg

oroszlán, oroszlánláb, sas, ló, kacsa, hal, egyszarvú, bárány, sárkány, katicabogár

Ch, példák OSZ-H-T-C-áll-Mj.svg

növekvő oroszlán, letépett oroszlánláb, hasított sas, ugró ló, felszálló kacsa, hal harántpólyásan, balra néző egyszarvú, visszanéző bárány, balra néző sárkány, katicabogár pólyásan

Egyszerű keresés a Mutatóban →
Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←

A példaként megadott kezdeti címerek egyike sem tartozik ebbe a kategóriába.

Vissza←

Az összes állat (áll) címer viselője[szerkesztés]

A Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/H/T-alapon állat fő címerképet tartalmaz (Ft és Mj típusok egyaránt). (A címerábrák ABC-sorrendjében.)

oroszlánok Tovább →

Főtípusok és megkülönböztető jegyek[szerkesztés]

A Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/H/T-alapon az állat valamelyik főtípusát (Ft) vagy megkülönböztető jegyét (Mj) tartalmazza. (A címerábrák ABC-sorrendjében.)

Step V: List of the escutcheons' main devices (the Hungarian heraldic terms alphabetically)

Armigers of the category Go→

oroszlán (Ft) Tovább →

kétfarkú oroszlán (Mj) Tovább →
Definíciók
Ebben a lépésben mindössze kétféle szempontot veszünk figyelembe: 1. az adott címerkép a főtípust (Ft) képviseli-e, vagy 2. bármilyen tekintetben eltér-e a főtípustól, tehát rendelkezik-e valamilyen megkülönböztető jeggyel (Mj).

A címerkép főtípusa (általában) egy teljes alakú ábra, vagy a testrészek esetében egyenes osztóvonallal van megrajzolva (tehát levágott és nem letépett), (általában) a pajzs közepén helyezkedik el és (általában) nem érinti a pajzs (mindegyik) szélét. Bármilyen másféle ábrázolásmód, amely ettől eltér, a címerkép megkülönböztető jegyét képviseli (nem teljes alakú, tehát csonka, növekvő, letépett stb., nem középen található, a pajzs széléből bukkan elő, nem jobbra néz, visszafordul, ül, harántpólyásan helyezkedik el stb. stb.).

Nem számítanak megkülönböztető jegyeknek a címerképek diminutívái, száma, díszítése, borítása. Ezeket nem vesszük figyelembe sem a főtípus sem a megkülönböztető jegyek tulajdonságai között. Nem megkülönböztető jegyek az egyéb címerábrával együtt előforduló fő címerképek sem, mint pl. a koronás oroszlán, a kardot tartó vitéz, de a keresés megkönnyítése végett egyes gyakoribb kompozíciókat a fő címerképek megkülönböztető jegyei között is megadhatunk (pl. kardot tartó oroszlán).

Nem megkülönböztető jegyek (főtípusok):

  • Diminutívák: A címerképek főtípusainak kisebb vagy nagyobb változatai nem megkülönböztető jegyek, hanem mindannyian főtípusok. (Ilyen pl. a sas kisebb változata, mint pl. három kisebb sas egy mezőben.)
  • Szám: Nem számít megkülönböztető jegynek, ha egy címerkép (főtípusa) csak egyszer vagy többször fordul elő a pajzsban, illetve a mezőben.
  • Díszítés: A más címerábrákkal díszített címerképek nem megkülönböztető jegyek (pl. gyűrűkkel díszített sasszárny, szívből kinövő virág, nyíllal átlőtt láb, kardot tartó kar stb.).
  • Szín: A különféle borítású címerábrák (egyféle borítású [E] és többféle borítású [T]) színezése nem képez megkülönböztető jegyet.
Címerképek: A. Főtípusok, B. Megkülönböztető jegyek. (A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.)

Megkülönböztető jegyek:

  • Külön jegyek: Olyan megkülönböztető vagy járulékos jegyek, melyek a közönséges alakhoz képest valamilyen különleges változatot jelentenek. Ide tartoznak az egyenestől eltérő vágóvonalakkal megrajzolt címerképek (pl. letépett fej stb.), a növekvő címerkép stb.
  • Helyzet: A címerkép olyan helyzete, mely nem a szokásos pózban vagy helyen (általában a pajzs közepén) található, hanem ahhoz képest eltérő pózban vagy irányban helyezkedik el (pl. jobbra tolt ember, hal harántpólyásan, balra néző ember). A két járulékos jegy egymással is kombinálódhat (pl. balra néző harántpólyás helyzetű ember).
  • Kiegészítő jegyek: Olyan jegyek, melyek a külön jegyekhez képest a címerképet további járulékos tulajdonságokkal ruházzák fel. A címerkép lehet pl. futó, ugró, visszanéző, ülő, szárnyas.
A megkülönböztető jegyek egymással is kombinálódhatnak (pl. növekvő harántpólyás visszanéző ember).

Pózok (Ft és Mj) példái:

Ch-C, áll - növekvő oroszlánok1.svg

Finally, in step V. we have to decide, whether the (principal) charge(s) in the (main) field represents the
Regular type (Ft) or
it has some special Attribute (Mj)
  • The regular type of a common charge (usually) was a full-sized figure, or in case of body parts, they are drawn by straight cutting edges (couped). Furthermore, (usually) they are located in the middle of the field, (usually) not touching (all) the field's edges.
  • Any other representation forms some special attribute of the given common charge (other than a full-sized figure and straight cutting edges [couped], the common charge dislocated from the central area; an emerging, double queued, erased, dimidiated attriubute etc. etc.).
  • We do not take into account as a special attribute the diminutives, the number, the decoration (a common charge loaded with other charges), and the coloring (tinctures) of the common charge.

  • Regular types (not attributes) (Ft):
Diminutives: are the smaller versions of a regular common charge. (For example, the dimimutive of the French cane [female duck; canard: male duck, "drake"] was canette [little duck, or a drake], but both are regular types, including canette. However, if a canette being deprived of beak and feet she becomes a merlette [a blackbird without beak, and legs], i.e. she is not a regular type any more, because has a specific attribute [a body without limbs]. Likewise, an eagle occupying the whole field, and its diminutive, some smaller eagle(s), are both regular types.)
Number: We do not differentiate, whether in the field there is only one (main) commom charge, or to be seen more of them. (For example, one big eagle in the first arms, or five small eagles in another arms are both regular types, not specific attributes.)
Decoration: We do not look at the decoration of a common charge as well. For example, the eagle, whose wings are decorated by annulets or a clover stalk was still the same regular type of an eagle, as like as a single colored undecorated eagle. (Furthermore, the role of the principal common charge always belongs to the decorated eagle, not the annulets or clover stalk, respectively, placed above the eagle, because the geometry of the eagle was decisive to the attributes, i. e. position, size, and number of the annulets or the clover stalk. So it is the geometry (size) of the eagle, which enables some attributes for the annulets or the clover stalk, and not vice versa. See step III.)
Coloring: We also do not take into consideration the type of coloring of a common charge, whether it was single colored (E), or multicolored (T). (For example, T-colored common charges: white-red chequered eagle for Moravia; a lion rampant barry of ten argent and gules for Hesse.)
  • Attributes (Mj):
Attitudes: or specific properties are distinctive or accessory characteristics that represent a special variety in comparison to the regular type. This includes cutting edges of the common charges drawn with non-straight lines (i.e. not couped, but erased lion's head; a demi-lion, a double-tailed lion [or ] etc.).
Property: or position was an attribute when a common charge being placed not in the usual central place of the field, but moved to a different (upper, lower, right, left etc.) pose or direction. (For example, a lion lowered.). These attributes may even be combined within the same common charge. (For exaple, a demi-lion lowered.)
Appendages: or additional properties are characteristics that add some further feature(s) to the common charge, compared to the attitudes, or specific properties. The common charge (an animal) can be, for example, regardant, guardant, passant, trippant, salient, courant etc. These three properties may also be combined within the same common charge. (For example, a demi-lion lowered regardant.)
See the pictures above and below


Példák
==.==

Állatok[szerkesztés]

Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).

Ragadozók:[szerkesztés]

A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.

Madarak:[szerkesztés]

Patások:[szerkesztés]

Ide tartoznak a páros- és páratlanujjú patások.

Rágcsálók és rovarevők:[szerkesztés]

Egyéb emlősök:[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.

Hüllők és kétéltűek:[szerkesztés]

Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).

Halak:[szerkesztés]

A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illetve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.

Gerinctelenek:[szerkesztés]

Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.

Egysejtűek:[szerkesztés]

Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok.

Képzeletbeli állatok:[szerkesztés]

Egyéb állatok:[szerkesztés]


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika