Címerhatározó/OSZ/H

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Hat. kulcs
OSZ (I.)
H (I. a.)
E (II.)
T (II.)
EGY (I.)

C Í M E R H A T Á R O Z Ó - H

A második eldöntendő kérdés (a címerhatározás II. lépése), hogy milyen a háromszor osztott, harmadolt (H) címer fő mezőjének borítása? Ez lehet egynemű, egyféle borítású (E) vagy (kétféle és kettőnél) többféle borítású (T).

II. lépés: A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjének borítása egyféle szín (E) vagy egynél többféle (T) szín
Step II: The main field of the (main) escutcheon can be composed of
One tincture (E) Go→ or Multiple tinctures (more than one) (T) Go→
(Definitions see below)
Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

II. lépés Címer-OSZ-II. H - E vagy T.svg
Egyféle borítású fő címermező (E) →Tovább Többféle borítású fő címermező (T) →Tovább
A háromszor osztott (H) címer fő címermezője egyféle borítású, egyszínű (E) →Tovább

Vissza←

A háromszor osztott (H) címer fő címermezője többféle borítású, többszínű (T) →Tovább

Vissza←

II. lépés
Egyféle borítású fő címermező (E) →Tovább Többféle borítású fő címermező (T) →Tovább
Egyszínű, egyféle borítású háromszor osztott (H) címerek fő címermezőinek példái Többféle színű, borítású háromszor osztott (H) címerek fő címermezőinek példái
Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←
Coa Hungary Country History Endre (1342-1345).svg A háromszor osztott (H) címer fő címermezője egyféle borítású (E) →Tovább vagy
A háromszor osztott (H) címer fő címermezője többféle borítású (T) →Tovább
Definíciók

A II. lépésben két dolgot kell eldöntenünk:

A. melyik az osztott címer fő címermezője, és

B. milyen a fő címermező borítása (E vagy T)

Fő címermező[szerkesztés]

A címerhatározás során az osztott címereknél nem vesszük figyelembe a teljes címert, tehát a címer összes mezőjét, csak a fő címermezőt. Ezért a II. A. lépésben meg kell határoznunk azt, hogy melyik az osztott címer fő címermezője. Osztatlan címereknél (O) ez maga az alappajzs, melyen kisebb pajzsok, pl. boglárpajzsok találhatók. Az egyesített címereknél ez maga a főpajzs. Minden más címer (F, H, N, NT) esetében a fő címermező mindig az, amelyik felül és/vagy a (heraldikai) jobb oldalon helyezkedik el. Az alábbi képen ezt 1-es számmal jelöltük.

Ch-OSZ fő címermezők.svg

A címerhatározás során abból az elvből indulunk ki, hogy az osztott és egyesített címerek meghatározásához nem szükséges figyelembe vennünk az adott címer összes címermezőjét, hanem erre a célra elégséges a fő címermezőt, annak borítását, címerábráit, ezek megkülönböztető jegyeit stb. figyelembe venni. Egy osztott címert ugyanis annak fő címermezője alapján is hozzá tudjuk rendelni a címer viselőjének nevéhez. Abban az esetben, ha a pajzs fő címermezője maga is tovább osztott (mint pl. a fenti kép utolsó sorának harmadik pajzsa), a fő címermező (a címerhatározás alapja) az ezen belüli felső és/vagy jobb oldali kisebb pajzsrész lesz.

A fő címermező borítása[szerkesztés]

Amennyiben meghatároztuk a fő címermezőt, - az egyszerű címerekhez hasonlóan - a II. B. lépésben azt döntjük el, hogy milyen annak borítása. Az EGY 1-2. pontokban felsorolt szabályszerűségek értelmében a címermező (vagy a fő címermező) lehet egynemű, egyféle borítású (jele E) vagy (kétféle és kettőnél) többféle borítású (jele T).

A határozási folyamatnál nem vesszük figyelembe a címerpajzs színét, borítását, hogy a színezetlen címerábrázolásokat is ugyanazon szabályszerűségek szerint kezelhessük. Ettől függetlenül azonban a színek, borítások rendelkeznek egy heraldikai színsorrenddel is. Ebben a sorrendben elsők a fémek (arany és ezüst), majd a színek (vörös, kék stb.), a nemheraldikus színek és a bundabőrök.

Abban az eseteben, ha a színezetlen címerábrázolásokon vonalkázást vagy másféle színjelölési módszert is alkalmaztak, a címer borírása ennek alapján könnyen megállapítható.

Vonalkázás.svg

  • A címerhatározás (egyik) legfontosabb fogalma az alap. A pajzs vagy a pajzsmező színezett felületét a heraldikában alapnak nevezzük. Az alapra különféle címerábrákat lehet helyezni. Ezek lehetnek mesteralakok (M) vagy címerképek (C). A pajzs színezett felületét ezért nevezzük alapnak (ezen címerábrák alapjának). Az alap, melyre címerábrákat helyezünk, lehet egyféle borítású (E), színű, azaz egyetlen fémből, színből vagy bundabőrből álló, és egynél többféle borítású (T). A többféle borítású alap a pajzs különféle módon történő tagolásával és a tagolások kiszínezésével keletkezik. (Attól függően, hogy a címerábrák a többféle borítású címereknél minden tagolásra rá vannak-e helyezve vagy a címerábrák az egyes tagolásokban vannak-e elhelyezve, egyszerű (EGY/T) [a címerben egyetlen, többféle borítású alap van], illetve osztott (OSZ) címerek [a címerben annyi (általában eltérő színű) alap van, amennyi a tagolás] jönnek létre.)

Az egyféle borítású alap színsorrendben lehet arany (ar), ezüst (ez), vörös (vö), kék (ké), zöld (zö), fekete (fe), egyéb szín (esz: bíbor [bí], narancs [nar], vérvörös [vv], természetes szín [tersz], barna [bar], szürke [szür], stb.), ismeretlen máz (imá) és bundabőr (bb: hermelin [her], evet [ev], mál [mál], pillangópikkely [pp] stb.).

A (kétféle és kettőnél) többféle borítású alapok sorrendje (amennyiben erre a határozási folyamatban a sok hasonló pajzs miatt szükség van) először a pajzstagolás sorrendjét követi, majd az egyes alcsoportokon belül a színsorrendet, a következő módon: vágott vagy pólyázott alapok, tagolások (váp), hasított vagy cölöpölt (hac), harántolt vagy balharántolt (hbh), négyelt vagy harántnégyelt (nhn) és egyéb többmázú alapok (eta). Ezen utóbbi csoportba tartozik a sakkozás, a harántsakkozás, a rutázás stb. A kétmázú alapok esetében a színsorrendet mindig a heraldikai jobb felső sarokban található borítás adja meg (beleértve a harántvágott pajzsokat is).

A kettőnél többféle borítású alapok kis számban fordulnak elő, ezért itt néhány rendszertani csoport bevezetése is elégséges. Sorrendjüket a címerhatározás és a mesteralakok sorrendje határozza meg, a borítások számának megfelelően. Ide tartozik a hárommázú (hrm), a négymázú (négy) és a négynél több mázú alap (ntö).

  • A pajzstagolások határozói sorrendje

Fentebb a T alapok számára meghatároztuk a pajzstagolások sorrendjét, ahol a vágott (vá) pajzsok megelőzik a hasított (ha) pajzsokat, ezek pedig a harántolt és balharántolt (hbh) pajzsokat. Egyes heraldikusoknál ettől eltérő sorrendet is találhatunk, ahol a hasított (ha) pajzsokat a pajzstagolások között általában korábban említik, mint a vágott (vá) pajzsokat. A két fő pajzstagolási irány tehát a vágás (vízszintes tagolás) és a hasítás (függőleges tagolás). Mindössze az lehet kérdéses, hogy ezek közül melyik az elsődleges? Mi ebben a tekintetben Pápai Páriz Ferenc, Ars heraldica (Kolozsvár, 1695. XIV. fejezet, 156. l.) című művét követjük, aki a pajzs tagolását a hét fő kardvágás alapján tárgyalja. Ezt az alább látható vágódiagram képében rekonstruáltuk.

Pápai Páriz Ferenc pajzstagolásai kardvágásokkal (1695) - rekonstrukció, Szegedi László, Általános genealógia (2015).svg Pápai Páriz Ferenc pajzstagolásai (1695.) kardvágások által (vágódiagram; rekonstrukció, Szegedi László, Általános genealógia. DVD, Budapest, 2015.2 67. Ha a pajzsot átlósan jobbról balra vágják (ab adverſarii latere dextro ad ſiniſtrum, diagonaliter), ez megfelel az első vágásnak (caesio Prima), ha vízszintesen metszetik (ad diametrum), ez a második és negyedik vágás (Secunda & Quarta); ha függőlegesen hasítaják (ad lineam perpendicularem deſcendentem), ez a harmadik vágás (Tertia), ha az ellenség bal térdétől a jobb válláig szelik (ſi verò enſem à ſiniſtro hoſtis genu ad dextrum circiter humerum feras furſum), ez a hamis negyedik vágás (falsa Quarta), a vállaktól lefelé menők pedig (è transverſo verò ab humeris desſendentes caesiones) a fattyúvágások (Baſtardici) megfelelői.

Pápai Páriz vívási rendszerében (formagyakorlatában) az 1. vágás (pajzstagolás) a balharántos vágás (vonal). Ezt követi 2. a vízszintes, majd 3. a függőleges vágás, és a harántvágás (5.) csak az után következik, miután még egy vízszintes vágásra (4.) sor került. Pápai Páriznál tehát a vágás (vízszintes kardvágások) egyértelműen megelőzi a hasítást (a függőleges kardvágást), amennyiben az 1. számú balharántos vágást figyelmen kívül hagyjuk. Ezért számunkra a pajzstagolások helyes sorrendje a fent ismertetett vágás, hasítás, harántolás és balharántolás.

Példák

Az alábbi képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.

Egyféle borítású alapok (E) színsorrendben: arany (ar), ezüst (ez), vörös (vö), kék (ké), zöld (zö), fekete (fe), egyéb színek (esz), ismeretlen mázak (imá), bundabőrök (bb)
Egyféle borítású alapok.svg

A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.


Kétféle borítású alapok (T) tagolási sorrendben: vágott vagy pólyázott alapok, tagolások (váp), hasított vagy cölöpölt (hac), harántolt vagy balharántolt (hbh), négyelt vagy harántnégyelt (nhn) és egyéb többmázú alapok (eta).
Kétmázú alapok.svg

A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.


Példa: A(z egyszer) vágott pajzsok színsorrendje (részlet)
Vágott színsorrend.svg

A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.


Többféle borítású alapok (T) a mázak száma szerint (hrm, négy, ntö)

Néhány háromféle borítású alap (hrm)
Néhány háromborítású alap.svg

Néhány négyféle borítású alap (négy)
Néhány négyféle borítású alap,.svg

Néhány négynél többféle borítású alap (ntö)
Néhány négynél többféle borítású alap,.svg

A fenti képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.

In step II. we have to decide two characteristics of divided arms (OSZ):

I. Which one is the principal field of divided arms

II. Whether the principal field being composed of one tincture (E) or multiple tinctures (T)


I. The principal field

  • For the purpose of determining (some unknown) coat of arms we take into account only the principal field of the given arms. Basically, the principal field to be find always in the top and/or the (heraldic) right place of any coat of arms. The above picture indicates these fields by the number 1.
  • In case, the principal field being divided itself (according to the rules stated in step I.), the main field will always be the top and/or the right place within this field.

II. The principal field being composed of one tincture (E) or multiple tinctures (T) (more than one.)
The one ticture (E) principal field can be covered only by a single tincture.

They can be:

Tinctures:

  • Metals: Or, Argent
  • Colors: Gules, Azure, Vert, Sable, Purpure, other non-heraldic colors
  • Furs: Ermine and variants [erminoys], Vair and variants [vairy], vair bellies, other furs like scaly, papellony, plumetty, honeycomb etc
The multiple tincture (T) principal field can be covered by more than one tincture, by means of partition of the field.

They can be:

  • party per fess or barry (váp)
  • party per pale or impaled (hac)
  • party per bend/bend sinister or bendy/bendy sinister (hbh)
  • quarterly or party per saltire (nhn)
  • other multiple colored fields (eta), like chequy, lozengy, gyronny etc.

In our system, the classification of coat of arms being based on the structural view. Basically it means that we can distinguish between substructures, and superstructures. The first one includes fields, and partitions, while the later one includes all other charges (devices, armorial bearings: i.e. ordinaries, and common charges). The substructure field can be made of one tincture (E), and multiple tinctures (T) (two or more), called partition. The escutcheon of one tincture (E) can only be a substructure called field, while the partition (T) can be both a substructure of 2 (or more) monocolored fields, or just one multicolored field, respectively. It depends on the position of superstructures (charges) in the fields. If a charge was placed to the monocolored field, the tincture can only be a substructure, and the charge will be a superstructure. However, if a shield being parted by two (or more) tinctures, these tinctures may be two (or more) (monocolored) fields, when the charges (the superstructures) being placed within these tinctures (divided arms); or may be a single (multicolored) field (substructure) for the given charges(s) (undivided arms). It was also reflected by the rules of undivided (EGY), and divided (OSZ) coat of arms on the previous page (clue). So, according to the structural view, an arms could be simple even if it’s field was composed of more than one tincture. All this reflects the way, how a given coat of arms was designed. The first step to draw an arms was always to think over its fields (substructures), whether it will be monocolored, or multicolored. If it was a monocolored arms, the supesrstructures (charges) can be placed only to one tincture, to one filed (superstructure), and the arms will inevitable be an undivided one. However, when a multicolored field being applied, by means of various partitions, the superstructures (charges) may have both one single multicolored field, which yields undivided arms (EGY), when the superstructures being placen on the top of the multicilored substructure; or the superstructures (charges) can be placed within each of the single partitions, so they all will have their own monocotored fields, wich yields multiple fields, i.e. divided arms (OSZ), by the same direct way, as the composed arms being designed. (Sz. L.)

See the pictures above.


Fő címermezők a háromszor osztott, harmadolt (H) címerekben[szerkesztés]

A fő címermező mindig a (heraldikai) jobb oldalon és/vagy fent található.


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, Heraldika