Címerhatározó/OSZ/H/E/v/C/áll
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Címerhatározó – áll
Tudjuk, hogy a háromszor osztott (H) címer fő címermezőjének egyféle (E) borítású alapján a fő címerkép (C) állat (áll). Az utolsó (V.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy a keresett címerben az állat főtípusa (Ft), szokványos alakja található-e vagy pedig az állat további megkülönböztető jegyekkel (Mj) is rendelkezik-e.
V. lépés: A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében az állat (áll) főtípusa (Ft) vagy megkülönböztető jegyekkel (Mj) kiegészített változata található |
Step V: The type of (main) charge(s) in the (main) field can be | |
a Regular type (Ft) Go→ or | it has a special Attribute (Mj) Go→ |
(Definitions see below)
Alternatively, use the Index → for keyword search |
Az állat (áll) főtípusú (Ft) →Tovább | Az állat (áll) megkülönböztetett jegyű (Mj) →Tovább |
A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében az állat (áll) főtípusa (Ft) található →Tovább |
A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjében az állat (áll) megkülönböztető jegyekkel (Mj) ellátott változata található →Tovább |
Példák az állat főtípusaira (Ft) →Tovább | Példák az állat megkülönböztető jegyeire (Mj) →Tovább |
oroszlán, oroszlánláb, sas, ló, kacsa, hal, egyszarvú, bárány, sárkány, katicabogár |
növekvő oroszlán, letépett oroszlánláb, hasított sas, ugró ló, felszálló kacsa, hal harántpólyásan, balra néző egyszarvú, visszanéző bárány, balra néző sárkány, katicabogár pólyásan |
Egyszerű keresés a Mutatóban → |
Címerhatározási gyakorlatok
[szerkesztés]Címerhatározási gyakorlatok | |||
A példaként megadott kezdeti címerek egyike sem tartozik ebbe a kategóriába. |
Az összes állat (áll) címer viselője
[szerkesztés]A Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/H/E-alapon állat fő címerképet tartalmaz (Ft és Mj típusok egyaránt). (A címerábrák ABC-sorrendjében.)
egyszarvúk Tovább →
galambok Tovább →
oroszlánok Tovább →
sasok Tovább →
szarkák Tovább →
Főtípusok és megkülönböztető jegyek
[szerkesztés]A Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/H/E-alapon az állat valamelyik főtípusát (Ft) vagy megkülönböztető jegyét (Mj) tartalmazza. (A címerábrák ABC-sorrendjében.)
Step V: List of the escutcheons' main devices (the Hungarian heraldic terms alphabetically)
Armigers of the category Go→ |
egyszarvúk (Ft) Tovább →
- balra fordult egyszarvú Tovább →
galamb (Ft) Tovább →
- lebukó galamb (Mj) Tovább →
oroszlán (Ft) Tovább →
- balra forduló (Mj) Tovább →
sas (Ft) Tovább →
szarka (Ft) Tovább →
- egymás felé forduló (Mj) Tovább →
Definíciók | |||||||||||
Ebben a lépésben mindössze kétféle szempontot veszünk figyelembe: 1. az adott címerkép a főtípust (Ft) képviseli-e, vagy 2. bármilyen tekintetben eltér-e a főtípustól, tehát rendelkezik-e valamilyen megkülönböztető jeggyel (Mj).
A címerkép főtípusa (általában) egy teljes alakú ábra, vagy a testrészek esetében egyenes osztóvonallal van megrajzolva (tehát levágott és nem letépett), (általában) a pajzs közepén helyezkedik el és (általában) nem érinti a pajzs (mindegyik) szélét. Bármilyen másféle ábrázolásmód, amely ettől eltér, a címerkép megkülönböztető jegyét képviseli (nem teljes alakú, tehát csonka, növekvő, letépett stb., nem középen található, a pajzs széléből bukkan elő, nem jobbra néz, visszafordul, ül, harántpólyásan helyezkedik el stb. stb.). Nem számítanak megkülönböztető jegyeknek a címerképek diminutívái, száma, díszítése, borítása. Ezeket nem vesszük figyelembe sem a főtípus sem a megkülönböztető jegyek tulajdonságai között. Nem megkülönböztető jegyek az egyéb címerábrával együtt előforduló fő címerképek sem, mint pl. a koronás oroszlán, a kardot tartó vitéz, de a keresés megkönnyítése végett egyes gyakoribb kompozíciókat a fő címerképek megkülönböztető jegyei között is megadhatunk (pl. kardot tartó oroszlán). Nem megkülönböztető jegyek (főtípusok):
Megkülönböztető jegyek:
Pózok (Ft és Mj) példái:
| |||||||||||
Példák | |||||||||||
==.==
Állatok[szerkesztés]Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya). Ragadozók[szerkesztés]A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.
Madarak[szerkesztés]
Patások[szerkesztés]Ide tartoznak a páros- és páratlanujjú patások.
Rágcsálók és rovarevők[szerkesztés]
Egyéb emlősök[szerkesztés]Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.
Hüllők és kétéltűek[szerkesztés]Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).
Halak[szerkesztés]A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illetve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.
Gerinctelenek[szerkesztés]Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.
Egysejtűek[szerkesztés]Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok. Képzeletbeli állatok[szerkesztés]
Egyéb állatok[szerkesztés]
|
Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika