Wikikönyvek:A Wikikönyvekről

A Wikikönyvek a Wikimédia Alapítvány által fenntartott több nyelvű webhely, a Wikibooks magyar részlege. A magyar részleg, a Wikikönyvek weblapjain magyar nyelvű, nyílt tartalmú, elektronikus könyveket írunk, egy együttműködő szerkesztőközösségben.

A Wikikönyvek azt célozza, hogy minél több tudományos kézikönyv, tankönyv legyen szabadon hozzáférhető az óvodától az egyetemig. Ez nagyobb volumenű projekt, mint az enciklopédia, de része alapvető missziónknak, hogy minden anyag, amire a tudáséhes embernek szüksége lehet, letölthető legyen szabad licenc alatt.

Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója ([1])

A vállalkozás rövid története

A Wikibooks

A Wikibooks (Wikimedia Free Textbook Project néven) a Wikipédia testvér-kezdeményezéseként indult 2003. július 10-én; Karl Wick angol wikipédista kérésére; hogy az emberiség számára eljuthasson a felsőfokú tudás - különösen a szerves kémia és fizika területein - annak árát és egyéb korlátait minél inkább kikerülve.

A vállalkozást fejlesztő közösség a következő kollektív önmeghatározást fogadta el: „Wikibooks is a collection of open content textbooks, manuals, and other texts, with supporting book-based texts that are being collaboratively written. This site is a wiki, meaning that anyone, including you, can edit any book module […]. Azaz (némileg szabad, az eredeti szövegnél pontosabb fordításban):

„A Wikibooks/Wikikönyvek nyílt tartalmú tankönyvek, jegyzetek, útmutatók, kézikönyvek és egyéb hosszabb szövegek gyűjteménye, melyeket a szerkesztők egymással együttműködve írnak. Ez a weboldal egy wiki(wikiweb), ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki szerkesztheti - Téged is beleértve […]”.

A vállalkozásnak később még egy alrészlegét indították el: a Wikijuniort-t, mely gyerekeknek (8-11 éves életkor közt) készülő kézikönyveket fejleszt. 2005 végén határozták el még egy alrészleg, a Wikiversity beindítását, ahol a tankönyvektől, kézikönyvektől eltérő stílusú, rövidebb jegyzetek és tanulási segédletek kapnak helyet; utóbbinak pontos célja és formája még alakul. A nekik megfelelő magyar alrészlegek még nem üzemelnek, ezért a magyar nyelvű weben jelenleg az ő funkciókat is a Wikikönyvek tölti be.

A Wikikönyvek

A magyar nyelvű változat 2004. október 16-án indult, először az angol projekttől örökölt Wikibooks, majd Wikikönyv néven, a végleges neve a magyar nyelvhez és gondolkodáshoz jobban illő Wikikönyvek lett. Jelenleg a wikiwikiweb-felület informatikai magyarítása és a magyar Segítőrendszer (Help system) kidolgozása folyik. Mivel egyelőre csak néhány szerkesztője van, a Wikikönyvek lassan, de azért remélhetőleg biztatóan fejlődik. Más wikiwikiwebek, pl. a Magyar Wikipédia tapasztalatai alapján várhatóan egy-két évbe fog telni, amíg elegendő szerkesztője és tartalma lesz ahhoz, hogy egy dinamikusan fejlődő, számottevő vállalkozásnak mondhassuk.

Alapvető jellemzők

Mint minden webhely, alapvetően azért jöttünk létre, hogy olvassanak minket, és használják a nálunk elhelyezett tartalmakat. Azonban más, hagyományos webhelyekkel ellentétben gyakorlatilag bárki lehet nemcsak olvasónk, hanem szerkesztőnk is, várjuk szeretettel. A következőket kell feltétlenül tudnod, ha csatlakozol hozzánk:

• Szabad szerkesztésű, ún. wiki rendszerű weblap vagyunk. Azaz: gyakorlatilag bármilyen, internetkapcsolattal rendelkező ember által szerkeszthetőek oldalaink.
• Nonprofit alapon működünk: nem adunk pénzt senkinek és nem is kapunk pénzt senkitől; noha az üzemeltető szervezetünk, a Wikimédia Alapítvány elfogad adományokat, de ez nem feltétele a szerkesztésnek, és nem is értékesíti a keletkezett könyveket (bár azok használhatóak kereskedelmi forgalomban).
• A Wikikönyvek oldalait önkéntesek fejlesztik, szabadidejükben, bérezés nélkül.
• Az általunk fejlesztett tartalom is ingyenes, ismeretterjesztést szolgál, nem kereskedelmi célú (bár engedélyezett a felhasználása kereskedelmi célokból). Nyílt tartalmú webhely vagyunk: tartalmaink egy része ún. közkincs; nagyobb része az ún. GFDL és CC BY-SA 3.0 jogi licenc hatálya alá eső szabad licencű, azaz a forrás feltüntetésével szabadon terjeszthető, sőt módosítható.
• Kézikönyvek: útmutatók, tankönyvek, szakácskönyvek és hasonlók összeállításával foglalkozunk. Testvéroldalaink (mint a Wikipédia, a Wikidézet, a Wikiszótár) szintén szabad szerkesztésű, nonprofit, nyílt és szabad licencű tartalmakat fejlesztenek, de más műfaji korlátokkal és tematikával (a Wikipédia pl. lexikon/enciklopédia, míg a Wikiforrás irodalmi és kulturális szövegtár, a Wikidézet idézetgyűjtemény stb.).

Szabad szerkeszthetőség

A szabad szerkeszthetőség azt jelenti, hogy bárki (Te is), ha van internetkapcsolata, és egy böngészője, képes oldalaink szerkesztésére: azokat módosíthatja, hozzátehet a tartalmakhoz vagy azokból elvehet (lásd még: Gyakori kritikák). Valójában az internetes fórumok is szabadon szerkeszthető weboldalak, csak épp a feladatuk más, mint a miénk: egy fórumon cél a beszélgetés, itt meg a tartalomalkotás. A szabad szerkeszthetőséget megvalósító technikai eszköz a wiki(wikiweb), jogi eszköz pedig a szabad licenc; bár utóbbi a tartalom átszerkeszthetőségénél jóval többet jelent.

A „szabad szerkeszthetőségű weboldal” fogalmát ne keverjük össze a „szabad (licencű) weboldal” fogalmával: a két dolog összefügg, de nem ugyanaz. Hasonlóan, nem azonos a „korlátlan véleménynyilvánítás” fogalmával sem (ld. lentebb).

Wikiwikiweb

(avagy a Wikikönyvek informatikai szempontból) A wiki (illetve WikiWiki) a hiperszövegrendszerek egyik fajtája, illetve így nevezik magát a szoftvert is, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a felhasználók a webhely lapjainak tartalmát módosítsák: új tartalmakat adjanak hozzá, töltsenek fel, vagy már ott levő tartalmakat töröljenek. A wiki szoftverek funkciója (legalább) kettős. Egyrészt van egy tartalomkezelési funkciójuk: e minőségükben a HTML-szerkesztő segédprogramokhoz hasonlítanak, azaz lehetőséget teremtenek arra, hogy a HTML nyelvet nem vagy alig ismerő felhasználók egy sokkal egyszerűbb, pillanatok alatt megtanulható hipertext-nyelv használatával weboldalakat fejlesszenek. Másrészt van egy adminisztratív funkciójuk, ami lehetővé teszi a tartalomkezelői munka némileg hierarchizált és szabályzott felépítését, koordinálását: ide értve a wiki szoftver, illetve a Wikimédia Alapítvány webhelyeinek fejlesztését és karbantartását is.

A wiki tartalomkezelő rendszereknek számos különböző megvalósítása (implementációja) létezik. Többféle wikiwikiwebkészítő szoftver tölthető le az internetről – a Wikikönyvek a MediaWiki 1.44.0-wmf.5 (d64f667) nevű programot használja. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (gyakorlatilag tetszőleges mondanivalóval és tartalommal), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.

Nem vagyunk fórum

(avagy a wikiwikiwebek pragmatikai szempontból) A webes fórumokat arra találtak ki, hogy az emberek egymással (írott üzenetek formájában) társaloghassanak, mégpedig elvileg teljesen korlátlanul, a vélemények ütköztetésével. A gyakorlatban ez azért nem teljesül: a hozzászólásokat általában bizonyos irányelveknek megfelelően válogatják (moderálják), a hozzászólások hossza is erősen korlátozott.

Összehasonlítva a Wikikönyveket és egy átlagos fórumot:

	Fórumok	Wikik
Szabad szerkeszthetőség	van	van
Moderáltság, véleménynyilvánítás korlátozottsága	van	van
Cél	társalgás	tartalom- és értékalkotás
Vélemények ütköztetése	elsődleges	másodlagos
Vélemények összehangolása	másodlagos	elsődleges
Tematikus (tartalmi vagy műfaji) korlátozottság	általában nincs	(általában) van

A fentiekből talán riasztó lehet, hogy a Wikikönyvekben is van moderáltság. Valójában azonban ez bizonyos értelemben sokkal korlátozottabb, mint a fórumokon. A fórumokon a fenntartó által megbízott moderátorok működnek, bizonyos irányelvek (a magyar törvények, a fórum szabályzata, és a fenntartó fenntartásai) figyelembevételével, melyeket azonban lehetőségük van szubjektíven értelmezni. A wikiwikiwebeken a moderátori jogkör – ezt gyakorlatilag az ún. adminisztrátorok gyakorolják – sokkal korlátozottabb. Ritka kivételektől eltekintve az adminok csakis a közösség szavazata alapján intézkedhetnek, ami erősen korlátozza a szubjektív szabályinterpretációk lehetőségét, arról nem is beszélve, hogy az adminisztrátorokat nem a fenntartó, hanem a közösség választja, és jogosultságaik vissza is vonhatóak (erre azonban magyar Wikimédia-projektben még nem volt példa, bár arra igen, hogy adminisztrátorok más elfoglaltság okán vagy bizonyos közösségi események miatt megbántódva önként lemondtak pozíciójukról). Tapasztalati tény, hogy egy wikiwikiweben sokkal nehezebb kiküszöbölni egy vandál tevékenységét, mint egy fórumon.

Nonprofit hely

A Wikikönyvek oldalait önkéntesek fejlesztik, szabadidejükben, bérezés nélkül. Bárki csatlakozhat hozzánk, s válhat szerkesztővé, ha betartja az irányelveinket. Ezek kétféle korlátozást jelentenek: 1). figyelembe kell venni a Wikikönyvek műfaji korlátozottságait (tankönyv- vagy kézikönyvforma, elismert vagy közismert ismeretek közvetítése - lásd még:

1). Wikikönyvek:Mi nem való a Wikikönyvekbe)

2). mint minden közösségben, civilizáltan, mondhatni „normálisan” kell viselkedni (egymás sértegetését kerülni, viccből nem írogatni a lapokra vagy azokból nem törölgetni, és így tovább - lásd Wikikönyvek:Irányelvek).

Az általunk fejlesztett tartalom is ingyenes, ún. szabad licencű (a GFDL és CC BY-SA 3.0 licencek érvényesek rá); ismeretterjesztést szolgál, nem kereskedelmi célú (bár engedélyezett a felhasználása kereskedelmi célokból).

Közkincs

A közkincs (angolul public domain) egy szerzői jogi fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amely korlátozás nélkül felhasználható, másolható, vagy átdolgozható.

Közkincs lehet egy alkotás, amennyiben a szerzője azt közkincsnek minősíti; valamint akkor, ha annak szerzői jogi védelmi ideje lejárt.

A közkincs a licencek egy formája, vagy tekinthető a licenc hiányának is, vagyis amikor a felhasználást semmilyen licenc feltétel nem korlátozza.

A Wikikönyvekben nem ez a jellemző, a tartalom nagy része bizonyos korlátokat állító licenc (meg kell nevezni a szerzőt, valamint csak azonos feltételek mellett lehet közzétenni a feldolgozott műveket) – név szerint a GNU Free Documentation License (GFDL) 1.3 és a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! (CC BY-SA) 3.0 – feltételei szerint használható fel.

Nyílt tartalom

A nyílt tartalom kifejezés az ún. nyílt forráskódú (szoftver) kifejezéshez hasonlóan olyan alkotásokat ír le (például cikkek, képek, hanganyagok, mozgófilmek), amik olyan nem megszorító szerzői jogi feltételekkel (licenccel) és formában kerülnek publikálásra, amik kifejezetten engedélyezik az információ másolását.

A „nyílt tartalom” kifejezést gyakran használják az olyan tartalom leírására is, melyet bárki módosíthat. Erre azonban újabban a pontosabb „szabadon módosítható”, vagy „szabad szerkesztésű” kifejezés terjedt el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki bármit (pl. törvénysértő dolgot) írhat, hanem azt, hogy nincs egy előre meghatározott zárt csoport – mint például egy lexikon kiadója –, aki minden szerkesztésért felelős.

Mint ahogy a nyílt forráskódot gyakran egyszerűen szabad szoftvernek nevezik (nem összekeverendő az ingyenes szoftverrel (freeware)), úgy a nyílt tartalmú anyagokat is szokás röviden szabad/nyílt anyagoknak nevezni. Azonban nem minden nyílt tartalom „szabad” a GNU GPL értelmezését követve (ilyen például a Mozilla Open Directory). Lásd még a közkincs, szabad szoftver mozgalom szócikkeket.

Nevezetes nyílt webtartalmak pl.:

• Nupédia – nyílt tartalmú, de nem wiki rendszerű és a Wikimédia wikiwikiwebeknél kötöttebb szerkesztésű enciklopédia, a Wikipédia elődje; 2003 szeptemberéig üzemelt,
• Open Directory Project – netes tartalomjegyzék, mint a Yahoo!.
• Project Gutenberg, a Wikiforráshoz hasonló szövegtár
• PlanetMath – matek az embereknek, az emberektől.
• Wikipédia – Nyílt tartalmú lexikon.

Licencek

• Design Science License
• GNU Szabad dokumentáció licenc
• Open Publication License – Licenc az Open Content Project-re
• Open Directory License – ezt alkalmazza az Open Directory Project
• Open Game License (OGL) és October Open Game License (OOGL) – az Open Game License még nyíltabb verziója – az Open Gaming Foundation licence.
• Open Content License

Szabad licenc

Többnyelvűség

Az en:Intlwiki-L listát használjuk a különböző nyelvű Wikipédiák összehangolására. Látogass el a Wikipedia Embassy lapra, és csatlakozz, ha részt akarsz venni az összehangolásban.

A Wikipédia közössége arra törekszik, hogy tartalmai az összes létező (esetleg, „nem létező”) nyelven elérhetőek legyenek. Ehhez önkéntesek kellenek, akik hajlandóak elvégezni a munkát. Tudjuk, hogy a világ 6500 nyelvéből sokat nem képviselnek megfelelően a számítógépeken és a hálón, de eltökélt szándékunk, hogy együttműködjünk a nyelveket beszélőkkel és számítástechnikai szervezetekkel a lehető legtöbb nyelv bevonására.

Jelenleg minden Wikimédia-webhely minden egyes nemzeti nyelvű részlege külön felhasználói listával rendelkezik. A különböző nyelvű cikkek közötti hivatkozásokat nyelvközi hivatkozásnak nevezzük.

Egy adott nyelvű Wikikönyvek internetcíme (URL-je) xx.wikibooks.org alakú, ahol xx az ISO 639 szabvány szerinti kétbetűs nyelvkód.

Lásd még: Wikipédia:Többnyelvű koordináció

Hivatkozások

Lásd még

• Az angol Wikipédia cikke a wikibooks-ról
• Mi nem való a Wikikönyvekbe?

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Nemzetközi Wikikönyvek portál
• Magyar nyelvű részleg
• Angol nyelvű részleg