A vörös káposzta a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. A káposzta a keresztesvirágúak családjába tartozik, ahogyan rokonai, a brokkoli, a kelbimbó vagy a karfiol.
Sötétvörös vagy lilás színét az antocián adja, a talaj pH-értékétől függően változik: savasabb talajon lilásabb, lúgosabb talajon zöldes-sárgásabb színűek a levelei. Akár indikátorként is használható. Főzéskor általában megkékül, ez ecet hozzáadásával megakadályozható.
Beltartalmi értéke megegyezik a fejes káposztáéval, színe miatt főleg saláták és savanyúságok készítésére, díszítésére használjuk.
Eredetileg Ázsiából származik, a féltrópusi és a trópusi területeken is az egyik legnépszerűbb növény. Az orvosok és dietetikusok nem véletlenül ajánlják a káposztát a javasolt, megfelelő étrend részeként, hogy ne csak egészségesek, de fittek is maradjunk.
A káposzta nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint. Segít erősíteni az immunrendszert és hozzájárul a szabadgyökök megfékezéséhez.
A makuladegeneráció megelőzésében a káposztában levő béta-karotin játszik szerepet.
Aminosavakban a káposzta igen gazdag, mely a gyulladások ellen fejti ki áldásos hatását.
Kutatások igazolják, hogy a káposzta, különösen a lila változata igen hatékony az Alzheimer-kór megelőzésében. Mindez a benne levő K-vitaminnak köszönhető.
Aminosavakban a káposzta igen gazdag, mely a gyulladások ellen fejti ki áldásos hatását.
A peptikus-, illetve a gyomorfekélyek gyógyíthatók káposztafogyasztással. A káposztalé fekélyellenes tulajdonságokkal bír, magas a glutamin-tartalma.
Kutatások igazolják, hogy a káposzta, különösen a lila változata igen hatékony az Alzheimer-kór megelőzésében. Mindez a benne levő K-vitaminnak köszönhető.
A káposzta antioxidánsokban gazdag, védi a bőrt a szabad-gyökök károsító hatásai ellen és a megelőzi a bőr öregedését.
A káposzta magas rosttartalmának köszönhető a megfelelő emésztés, valamint hogy a székrekedést is képes megakadályozni.
.JPG)
Lásd még: Mit-mihez
