Növények/L/Lencse

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | L(Lens culinaris szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 5330 bájt

Növények

Lencse

Lencse
Lencse
(Lens culinaris, Syn: -)
Más neve(i): főzeléklencse


A főzeléklencse egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A faj a lencse (Lens) növénynemzetségbe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A legnagyobb lencsetermelő országok: Kanada, India és Ausztrália.[1] Európának főleg a déli, délkeleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. Hazánkban vetésterülete csekély.
Egyéves, lágy szárú, önbeporzó. Gyökérzete 40–60 cm mélyre hatol a talajba. A nitrogéngyűjtő baktériumok gyökérgumói oldalgyökérzetén fejlődnek. Szárrendszere vékony, 35–50 cm magas, 2-3 élű. Levélzete párosan szárnyasan összetett, a felső levelek rendszerint kacsban végződnek. Az egész növény a hüvely kivételével pelyhesen szőrözött. Virágzata kevés virágú fürt. A párta színe lila vagy fehérlő (ez értékesebb). Május végétől július elejéig virágzik. Termése kopasz, majd megbarnuló trapéz alakú kis hüvely. Magva lapított, kerek, zöldessárga vagy barnás színű.
Kedveli a napsütést, hosszú nappalos növény, legjobban díszlik a mérsékelten meleg és nem szélsőségesen száraz vidékeken. A késői tavaszi fagyokkal szemben kevésbé érzékeny, ezért március első felében vethető. Kívánja ugyan a mérsékelt csapadékot, tartós esőzések után azonban érzékenyebb a betegségekre. A kis magvúak a száraz körülményeket jól bírják. A lazább szerkezetű jó táperejű talajokat kedveli, de sekély rétegű, termesztésre alkalmas talajon is jól díszlik, istállótrágyát nem igényel. A foszfor- és a káliumtrágyázást jobban meghálálja, mint a többi hüvelyes.
Főnövényként termesztik, mivel a területet március elejétől július közepéig veszi igénybe. Elő növénye valamennyi trágyázott kapásnövény, utónövényeként a legtöbb zöldségnövény szépen díszlik. Talaj-előkészítése az őszi ásás vagy szántás. Helyrevetését március legelején végezzük 3–6 cm mélyen. Tenyészterülete 24–30 cm (sortávolság) x 3–5 cm (tőtávolság).

Öntözést nem igényel. Júliusban történik a betakarítása, amikor az alsó hüvelyek sárgásbarna színűek és bennük a mag kemény. Teljes éréskor a mag könnyen pereg. Kora reggel, általában kézzel gyűjtik, csomókban szárítják, majd száraz helyen kiverik. Kedvezőtlen - csapadékos - időben egyenetlenül érik a lencse, ezért az érés elősegítése érdekében a lencsét deszikkálni kell. A permetezés a deszikálószertől függően a betakarítás előtt 5-14 nappal végezhető. Az elcsépelt magot még tisztítani és osztályozni kell, és csak azután tárolható. A lencseszalmát is be kell takarítani, ami a magtermés 1-1,5-szerese és kitűnő takarmány, ha nem tartalmaz növényvédőszer-maradványt.

Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét, szabad aminosavakat, közte sok (1-2%) lizint tartalmaz. Keményítőértéke pedig 720 g/kg. Szénhidrát-, nyerszsír-, továbbá B1-, B2-vitamin, inozittartalma is jelentős. Polyvája, törekje jó takarmány. A lencse a pillangós vetésforgó fontos tagja is.

A főzeléklencsét vagy lencsét sok országban (például Anglia, India) megőrlik és lisztet készítenek belőle, ételek alkotórészeként is felhasználják. Lepényszerű, sült burgonya (crisp) állagú állapota is ismert, ami indiai éttermekben előétel, amelyből törve különböző édes mártásokból lehet mártogatni. Magyarországon levesként illetve főzelékként elkészítve fogyasztják. A lencseleves és a lencsefőzelék tipikus újévi fogások: a lencse fogyasztása szimbolikusan szerencsét és gazdagságot hoz arra, aki újév napján eszik belőle. A lencsefőzelék gyakran készül füstölt hússal, habarással sűrítik be.

A lencse káros gyomnövényei a bükkönyfélék, az apró szulák (Convolvulus arvensis) és a mogyorós lednek. Termést csökkentő gyomok a libatopfélék és a porcsin, továbbá az egyszikű gyomok. A gyökérrothadás megelőzhető jó minőségű alapozó talaj-előkészítéssel és a talaj jó megválasztásával. A peronoszpóra ellen gombaölőszer használatán kívül 4 éves vetésváltással védekezhetünk. Károsíthatja a lisztharmat és a szürkepenész. Kártevői közül a gabonaszipolyok jó alapozó talaj-előkészítéssel, lencsebimbó-gubacsszúnyog vetésváltással, megjelenése esetén a következő évben a tábla helyétől távoli táblába való vetéssel védekezhetünk. Károsítják még a levéltetvek, a barkók és a lencse zsizsik.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Lencse


A Wikimédia Commons tartalmaz Lencse témájú médiaállományokat.