Növények/J/Jégsaláta
Megjelenés
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
Jégsaláta
- (Lactuca sativa convar. capitata provar, Syn: )
- Más neve(i): '
- A fejes formákat azonban csak a középkor végétől ismerjük. Ezek között is az egyik legfiatalabb nemesítésű fajtacsoport a jégsaláta. Amerikából származik, ahol jéghegy salátának nevezik, a magyar köznyelv a hegy szót már elhagyva, egyszerűen csak jégsalátának ismeri.
- Gyökérzete kissé erősebb és durvább, mint a hagyományos fejes salátáké, de karószerű főgyökere kissé lassúbb növekedésű. Csíranövény és palánta korában még alig különbözik a többi salátafajtától. Ha a palántanevelés alatt valamilyen gyökérsérülés éri, akkor afőgyökér növekedése leáll és csak oldalgyökereket fejleszt.
- Az első néhány tőlevél kúpos, fejszerű tőrózsát képez. Széles, nagy lapát alakú levelei szőrtelenek, színe a világoszöldtől a sötétzöldig terjedhet. Levélszéle hullámos, kissé csipkés, sok esetben visszahajló. Erős, vastag levélnyele húsos, központi érben folytatódik, a levéllemez az erekkel együtt sokkal ropogósabb, mint a hagyományos fejes salátáé.
- A 80-100 cm-es virágszáron a levelek szárölelők, oly sűrűn helyezkednek el, hogy szinte az egész szárat beborítják. Szélesen sátorozó, lapos bugavirágzata a szár csúcsán helyezkedik el. Virágszára legtöbbször csak a felső harmadában ágazik el.
- Zöld színű csészelevelei hosszúkás-lándzsásak, az aranysárga színű, szabadon álló sziromlevelek kerék alakban terülnek szét a pikkelyszerű csészelevélkör fölött. Virágonként az öt porzó szabadon áll, míg a bibe egy szintben van velük, vagy kissé kiemelkedik közülük. Barna színű, apró bóbitás kaszattermése éretten a légmozgás hatására könnyen kihullik a száradó fészekpikkely körből. Ezermagtömege 0,8-1,2 g.
- Hőigénye a közepesnél alacsonyabb, egyes nyári fajtái már jól bírják a nagy meleget, anélkül, hogy magszárba indulnának. A magok fagypont körüli hőmérsékleten már megpattannak és 1-2 °C-on már csírázásnak indulnak. Optimális fejlődéséhez elegendő a 20 °C körüli, vagy inkább az alatti hőmérséklet. Fagytűrő képességben elmarad az áttelelő fejes salátától. Termeszthetőségét kezdetben a nyári nagy meleg korlátozta, de mára már kaphatók kifejezetten nyári fajták is.
- Fényigénye közepes, árnyékos helyre ne ültessük, mert nem fejesedik be vagy csak gyenge, laza fejet képez. Félárnyékban, szórt fényen már kielégítően fejlődik, bár te-nyészideje kissé elhúzódik. Fényszegény téli hónapokban is hajtatható. Nyári termeszthetőségét részben akadályozza, hogy a fajták egy része a hosszú nappalok hatására, főleg, ha ehhez nagy meleg is társul, magszárba indul, s így fogyaszthatósága csökken.
- Vízigényesebb a fejes salátánál, éppen ezért biztonságosan csak öntözés mellett termeszthető. Igaz, gyökérzete nagyobb talajréteget sző át, mint a többi salátáé, de több vízre is van szüksége, mert csak ekkor lesz roppanó, zsenge a levele.
- A talajjal szemben kevésbé igényes, rossz vízgazdálkodású, de nem vízállásos területen is termeszthető. A magas talajvízszint sincs a kárára, de a közép-kötött vályog- és öntéstalajok a legjobbak számára. A talaj kémhatása legyen a semlegeshez közeli értéken. Vigyázzunk, ha rossz vízzel öntözzük folyamatosan a területét, melyben túl magas a nátrium-koncetráció, hozama visszaeshet.
- Túltrágyázásra kevésbé, viszont a talaj magas sótartalmára kifejezetten érzékeny. Különösen veszélyes, ha gyomirtó szer vagy talajfertőtlenítő szer marad vissza tenyészterületén. Vetésforgóban termesztve - tavaszi fajták után a nyáriak és az ősziek máshová kerüljenek - a talaj tápanyagszintjét a főnövény szükségleteihez igazítsuk.
- Palántázással és közvetlen szabadföldi helyrevetéssel egyaránt szaporítható. Közvetlenül szabadföldbe a kitavaszodás kezdetén (március eleje, közepe) vethetjük, melyet később havonta, egész a nyár közepéig megismételhetünk. A hajtató berendezések jobb kihasználása érdekében a főnövény előtt hasznosíthatjuk vele a területet.
- Intenzív termesztéskor tápkockás palántát neveljünk, mert a kiültetéskor nem lesz gyökérsérülés és így folyamatos lesz a növekedés. A magvetést a kelésig fóliával vagy nedves papírral takarhatjuk, de a sziklevelek megjelenésekor a takarást távolítsuk el, hogy ne nyúljon meg a növény. A nedves papírral való takarás nagy melegben is előnyös, mert a túl magas hőmérsékleten rosszabbul csíráznak a magok.
- A legkorszerűbb táphengeres palántákat már a hazánkban is megjelenő speciális palántanevelő üzemekben is megvásárolhatjuk. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a saláta alsó levelei ne feküdjenek a földre, hogy a légáram könnyen átjárhassa a területet.
- Amennyiben a palántanevelést mi magunk végezzük, a magvetés után a hőmérsékletet tartsuk 16-20 °C-on, később, kelés után már ajánlatos leszorítani, hogy zömök palántákat kapjunk. Igen korai ültetésnél a tavaszi fagyok, később a hirtelen fellépő forróság okozhat minőségi romlást, esetleg egy-két szedést ki kell hagynunk.
- A fejes salátához hasonlóan a jégsaláta is alkalmas a hideghajtatásra, de nagyobb a tenyészterület-igénye, illetve 10-15 nappal hosszabb a tenyészideje, ugyanakkor jóval nagyobb a fej átlagtömege. Jól tűri a polietilén és a fátyolfóliás takarást, A korszerű fátyolfólia egyre jobban terjed, előnye, hogy nem kell vázszerkezet hozzá, jól átereszti a fényt és a mínusz 4-5 °C-os fagyoktól is véd. Kíméletes használattal minőségét 3-4 évig is megőrzi. Az egyes töveket egymástól legalább 40 cm-re helyezzük el, gépi művelésnél a sortávolságot igazítsuk a művelőeszköz szélességéhez.
- Fontos évközi munkája a talajlazító és gyomtalanító kapálás, melyet az összeborulá-sig végezhetünk, utána csak óvatosan, kézzel húzzuk ki a gyomokat - azt is csak akkor, ha feltétlen szükséges -, mert ekkor már igen könnyen sérülnek a fejek. Egyszer vagy kétszer komplex műtrágyával fejtrágyázhatjuk. Vigyázzunk, hogy ne későn, a tenyészidőszak vége felé szórjuk ki a tápanyagot, mert az lassíthatja a fejképződést.
- Amikor a fejek elérték a kellő nagyságot és keménységet - ez 500-1000 g között mozog -, megkezdhetjük a szedést. A jégsaláta levele vastagabb, de sokkal ropogósabb, mint más salátáké, nagy előnye, hogy leszedés után nem fonnyad olyan gyorsan, tovább zsenge marad, hűtőben hosszú ideig eltartható.
- Az esetleg fellépő gyökérbetegségeket megfelelő vetésforgóval (3 éven belül ne ültessük ugyanoda a salátát) elkerülhetjük. Bár különösebb növényvédelmi munkát nem igényel, de csigakártételre, illetve levéltetű-fertőzésre számíthatunk.
- Vegyes kultúrában, más növényekkel társítva is termeszthetjük, ügyelve arra, hogy a partnernövény ne árnyékolja be, mert ebben az esetben nemcsak megnyúlik és lazább lesz a feje, hanem nagyobb mennyiségű nitrát is felhalmozódik benne. Nagyon lényeges, hogy a termesztés idejének megfelelő fajtát válasszunk, mert a tavaszi vagy az őszi fajták nyáron könnyen magszárba mennek.
Felhasználása
- Önállóan is kitűnő saláta, de felszeletelve, más salátafélékkel keverve finom vegyes salátaegyveleget ad. A gyorsétkezdék elterjedésével, még ha sokan nem is tudják, fogyasztása általánossá vált, mert a hamburgerfélékben mindig megtalálható a jégsaláta. Jelenleg az éttermek és a pizzériák a legnagyobb vásárlói. Vitaminokban és ásványi sókban gazdag, de csak kevés kalóriát tartalmaz, ezért igen kedvező az étrendi hatása. Savanyúságon kívül levesként vagy főzeléknek elkészítve is kiváló.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Jégsaláta