Ugrás a tartalomhoz

Növények/C/Csillagtök

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Cucurbita pepo var. patisoniana szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3961 bájt

Növények

Csillagtök

A virágzó növény
Csillagtök
Csillagtök
Csillagtök
(Cucurbita pepo var. patisoniana, Syn: -)
Más neve(i): patisszon, ujjastök


A csillagtök a Cucurbita pepo tökfaj egyik változata. Ha kinövései hosszabbak, ujjastöknek is nevezik. Idegen eredetű neve patisszon. A patisszon a tökfélék családjába tartozó spárgatöknek egyik termesztett fajtája.
A spárgatökhöz hasonló színű és ízű (mivel vele azonos fajú), korong alakú, csipkézett szélű. A spárgatök beltartalmi értékeitől nem tér el jelentősen, de C-vitamin tartalma 30 mg/100 g.
A csillagtök Amerikából származik. Főként Kalifornia vidékén már régóta ismert az ottani indiánok köreiben, onnan terjedt el Európán és Ázsián át az egész Földön. Magyarországon csak az 1960-as évek végétől ismert szélesebb körben.
Egyéves növény, többnyire indás, ekkor hosszú szártagokból álló indái akár 5–6 méter hosszúságúra is megnőhetnek, de az indátlan változat sokkal kisebb. Gyorsan növő, mélyre hatoló karógyökere van, de oldalgyökerei is sűrűn nőnek. Levél-fonákja puha, tüskés szőrökkel sűrűn borított. Virágai a levélhónaljakban nőnek, a termős virágokban viszonylag nagy terméskezdemény található. Termése változatos alakú lehet: egyes fajtáké csaknem gömbölyű, míg másoké akár egészen lapos is lehet, legjellegzetesebb a csillagszerű termés, innen származik neve is.
A napfényes, meleg helyeket kedveli, ellenben a savas, levegőtlen, vizenyős talajt nem. A szárazságot mélyre hatoló gyökérzete miatt viszonylag jól tűri, ezért a kifejlett növényt legtöbbször öntözni sem szükséges, csak nagyobb szárazságok idején (akkor is inkább ritkábban, egyszerre nagyobb mennyiségű vízzel), illetve palántázáskor és a magról való ültetés utáni időszakban. Ez utóbbit április végétől június végéig, akkor érdemes végezni, amikor a talaj már tartósan legalább 13–14 °C hőmérsékletű, a magokat 3–4 cm mélyre kell a talajban elhelyezni. A növény tápanyagigénye kissé magasabb a többi tökfélénél, célszerű előző ősszel négyzetméterenként 3–4 kg szerves trágyát vagy 1/20 kg vegyes műtrágyát (kálisó, pétisó és szuperfoszfát azonos arányú keverékét) a talajba juttatni. Kevés kártevője van, de a lisztharmat és a levéltetű megtámadhatja.
Termését attól függően kell szüretelni, hogy milyen célra lesz felhasználva. Téli savanyúságnak 3–12 cm-esen már szedhető, a fejlettebbek főzeléknek vagy rántott töknek jók. Vásárlásnál nyomjuk bele a körmünket, mert amelyikbe nem tudjuk belenyomni, az már öreg, nem szabad megvenni. Főzeléknek ilyenkor is alkalmas, de péppé fő, és az íze sem a legjobb.
Az ilyen kis terméseket még meghámozni és kimagozni sem kell, csak a kocsányt és a száraz virágszirmokat kell róla eltávolítani, majd alaposan megmosni. Savanyításkor kissé édeskés íze miatt érdemes kicsit több ecetet használni. A nagyobb terméseket ki lehet rántani, megtölteni, párolni vagy akár pörköltöt is lehet belőlük készíteni. Jól fűszerezhető, kalóriaszegény zöldségnövény, felhasználható savanyúságok és önálló ételek alapanyagaként.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Csillagtök


A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagtök témájú médiaállományokat.