Növények/E/Endívia

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | E
(Cichorium endivia szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

[[Kategória:]]

A lap mérete: 2978 bájt

Növények

Endívia

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövény listaGyógynövény terápiákNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajok • • FajtalistákMit-mihez használunk

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]

Endívia
(Cichorium endivia, Syn: )
Más neve(i): endíviasaláta
Az endívia az őszirózsafélék családjába, a cikória nemzetségbe tartozó növényfaj. Ugyanígy, vagy salátakatángnak nevezik a mezei katáng levélzöldségként termesztett fajtáját (Cichorium intybus convar. foliosum) is. Európában őshonos növény, már a középkorban jól ismerték. A vadon növő endíviasaláta kétéves növény, ám egyévesként termesztik. Több fajtája is ismert.
Vékony, finom gyökerei függőlegesen, oldalra alig elágazva haladnak lefelé akár a 130–160 cm-es mélységig. A gyökérnyakból induló tőlevelek alakja és színe fajtától függően igen különböző lehet. Lehetnek szétterülők vagy alkothatnak fejet, a levélnyél és az erezet húsos, a levéllemez lehet keskeny vagy széles, kerek, kopasz vagy fehéren csíkozott, hullámos, szeldelt vagy karéjozott, széle fodrozott vagy csipkézett. Színük a zöld különböző árnyalataitól a sárgán és a vörösön keresztül a barnáig terjed. A kemény magszár a tőlevélrózsából későn fejlődik ki, nyárra 80–100 cm magasságot ér el. Virágai kékek vagy rózsaszínek, hímnősek, öntermékenyülésre képesek; a fészkek a szárvégeken és a levélhónaljakon fejlődnek, a fészekpikkelyek két sorban állnak. Termése kaszat, 2–3 mm hosszú és mintegy 1 mm vastag.
Tápértéke és íze a fejes salátáétól kevéssel tér el, valamivel alacsonyabb kalóriaértéke és magasabb ásványianyag-tartalma van: foszforból, mészből és vasból tartalmaz jelentősebb mennyiséget. Kissé kesernyés ízét a szeszkviterpén-laktonok közé tartozó intibin okozza. Inulint is tartalmaz.
A szabadföldön termesztett endívia 100 grammja a következő mennyiségeket tartalmazza: kalóriaérték 14 kJ; 0,83% szénhidrát, 1,35% fehérje; 12 mg C-vitamin, 1,0 mg karotin, 0,02 mg B1-vitamin, 0,15 mg B2-vitamin, 0,4 mg P-vitamin; 20,0 mg kalcium, 70,0 mg foszfor, 1,0 mg vas.[1]
Főzve is fogyasztják, dekorativitása miatt azonban elsősorban hidegtálak díszítésére, nyers salátákban használják fel.
A levelek összekötésével, vagy takarással halványítják (ez elveszi a keserű ízt), egész évben termesztik.

Termesztett változatai[szerkesztés]

  • hullámos levelű: zöld, hullámos külső levelei vannak
  • Es­carole típus (széleslevelű): széles, fakó zöld levelei vannak, a többi változatnál kevésbé keserű ízű
  • Frisée típus (szeldelt levelű)


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Endívia


A Wikimédia Commons tartalmaz Endívia témájú médiaállományokat.