Sablon:Címerképek-állatok

==.==

Állatok[szerkesztés]

Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).

Ragadozók[szerkesztés]

A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.

borzok
farkas
farkas
fóka
hiúzok, hiúzfejek
kutya
(kutyák) agár
(kutyák) vizsla
lábak: oroszlán, medve (mancsok), griff/sas
medvelábak
leopárd
leopárd (természetes, álló)
leopárdfej
macska
medvék
medvefej
(menyétek) nyest
(menyétek) coboly
(menyétek) görény
(menyétek) hermelin
oroszlán
oroszlán (kétfarkú)
oroszlánfej
rókák
tigrisek (heraldikai)
tigrisek (természetes)
vidrák (heraldikai és természetes), vidrafej

Madarak[szerkesztés]

baglyok
bíbicek
daru
daru
fácán
fecskék (heraldikai és természetes)
fogoly
galamb
gém
gólya
harkály
hattyúk
holló
(hollófélék) csókák
(hollófélék) varjúk
kakas
kakas
kacsa
(vad)kacsa
liba
papagájok
paradicsommadarak
páva
pávatoll-köteg és -bokréta
pelikánok
pingvin
rigók (természetes)
(csonka) rigó
sas
kétfejű sas
sasfej
(sas) alerion
(sas) kondor
siketfajd
sirály
sólymok
struccok
strucctollak
szajkó
szarka
(sas)szárnyak
szárnyas karom
tukán
túzok
veréb
(verébfélék) cinegék
(verébfélék) fülemüle (csalogány)
(verébfélék) kanári
(verébfélék) pacsirták
pacsirták
(verébfélék) tengelicek

Patások[szerkesztés]

Ide tartoznak a páros- és páratlanujjú patások.

(heraldikai) antilop
bárány
bika
bikafej
(bikák) ökörfejek
(bivalyfélék) tehén
bölény
kecske
(kecskék) vadkecske
(kecskék) kosok
(kecskék) bakok
(kecskék) bakaszarvak
(kecskék) zerge
zergefej
ló
ló
őzek
őzsuta
szamár
(szarv) tülkök (elefántormány)
szarvas
szarvasfej
szarvasagancs
(szarvasok) jávorszarvas
(szarvasok) rénszarvas
vadkan
vadkanfej
(vadkanfélék) sertés

Rágcsálók és rovarevők[szerkesztés]

egér
hódok (heraldikai és természetes)
hörcsög
mókus
mormota
sün
vakond

Egyéb emlősök[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.

denevér
elefánt
mammut
lamantin
majom
nyúl

Hüllők és kétéltűek[szerkesztés]

Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).

békák
gyíkok
kígyók
krokodil
szalamandrák (természetes és stilizált)
teknős

Halak[szerkesztés]

A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illetve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.

angolna
aranyhal
arapaima
cápa
cetek (természetes)
csík
csuka
delfin (heraldikai)
delfinek (majdnem természetes és folyami)
dévérkeszeg
hal
hal szimbólum
harcsa
ingola
kecsege
kölönte
lazac (természetes)
morgóhal
pisztráng
ponty
rája
repülőhalak
sügér
tonhal
tőkehal
vitorláshal

Gerinctelenek[szerkesztés]

Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.