Kertészet/Tünethatározó/Nyugati virágtripsz
- (Frankliniella occidentalis, Syn:)
Az egyes tripszfajok elkülönítése szakspecialista feladata. Ez a tripszfaj károsít leggyakrabban üveg-házainkban. 8 ízből álló csápja, a pontszemek mögötti sertesor harmadik, feltűnően hosszú sertéje, ill. a szárnyak sertézettsége alapján. Nyári alakja sárgás, télen sárgásbarna színű.
Tápnövényei Üvegházi kártevő, ahol főként a gerberát, afrikai ibolyát, rózsát, szegfűt, krizantémot, begóniát, gloxiniát, korallvirágot, gladióluszt, valamint zöldségnövényeket paprikát, paradicsomot és az uborkát károsítja.
A kártétel, amit meg kell előznünk a nyugat-európai üvegházakon keresztül 1989 tájékán behurcolt tripszfaj hazánkban nem tud a szabadban áttelelni, de nyáron és ősszel számos gyomnövényen megél ( Libatopok, disznóparéj, somkóró, maszlag), melyekről ősszel az üvegházba vírusbetegségeket vihet be. Paradicsomra átviszi a paradicsom bronzfoltosság vírusát, amelynek fő terjesztője. A paprikát, paradicsomot és az uborkát károsítja. Széles tápnövénykörére jellemző, hogy 45 család 139 növényfaján észlelték kártételét.
A lárvák a bimbóban, a virágban rejtetten élnek. A megtámadott növényen fehéres szívásnyomok jelennek meg, így az deformálódik. Az afrikai ibolyán kártételük jellegzetes jegye a sziromleveleken szétszórt virágpor.
- Legismertebb tápnövényei a paprika, paradicsom, uborka, bab, borsó, hagyma és számos dísznövény. Szívogatásuk nyomán, a leveleken apró, ezüstös foltok jelennek meg. Tartós kártétel esetén, a levelek színe ezüstös csillogásúvá, szürkésfehérré változik, majd sárgulnak, végül pedig elszáradnak.
A növények növekedése visszamarad, termőképességük csökken. A paprikabogyó felületén hálózatos hegesedés alakul ki, melyek a kocsány környékén a leggyakoribbak. A kár a fehér húsú paprikákon a legszembeötlőbb, de a paradicsom termésein és levelein is feltűnőek a tünetek. Mivel a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) közvetítője, a termésen a vírusos tünetek is megjelenhetnek. A vírusfertőzés következtében a paradicsom ízetlenné válik. Virágtermesztésben okozott kártétele a virágok és levelek szívogatásából áll, a sziromlevelek, bimbók torzulnak, vagy ki sem nyílnak.
A kifejlett nőstény 1,3 -1,9 mm hosszú, hímje valamivel kisebb, nyújtottabb. Színük sárga, vagy barnássárga, tojásai mindössze 0,2 mm-esek, vesére emlékeztető alakúak. A nőstény a petét a virág, vagy a levél bőrszövetébe süllyeszti, lárvája 0,5 – 1,5 mm-es, fehér, vagy sárga.
A növényházban folyamatosan szaporodik, szabadföldi telelése Magyarországon nem ismert. A nyugati virágtripsznek akár 12 nemzedéke is lehet, a nőstények fő tojásrakási helye a virág. A 4 lárvastádiumból az utolsó kettőt (L3-L4) a talajban, táplálkozás nélkül töltik, majd a kifejlett egyedek (imágók) ismételten károsítanak. A nagyszámú nemzedéke és a talajban végbemenő néhány fejlődési szakasza miatt igen nehéz az ellene való védekezés, teljesen kevert stádiumú kártevő populációval találkozhatunk, mely ellen a gyakori 3-4 naponkénti védekezés volna a célravezető.
Rajzásuk megfigyelésére jól bevált a kék és sárga ragacsos fogólapok használata, napi 3-6 egyed esetén, szükséges elkezdeni a védekezést. A tripszek és egyéb kártevők tömegcsapdázására nem ritka manapság a szalagként kapható sárga ragacslap, melyet minden sorban elhelyeznek, jelentősen csökkentve ezzel a kártevők egyedszámát, visszaszorítva vírusvektor tevékenységüket.
A kémiai védekezésre főként a felszívódó készítmények az alkalmasak, a védekezés sikere a jó időzítésen és a minőségi permetezés technikán múlik, ugyanis a tripszek szívesen tartózkodnak a termésre boruló levelek alatt.
A tripszek ellen a különböző növénykultúrákban az abamektin, spinozad, acetamiprid, tiametoxam, klotianidin tartalmú készítmények alkalmazhatóak, kiemelve, hogy az abamektin fényérzékeny készítmény, érdemesebb az esti órákban kijuttatni. Szükséghelyzeti engedéllyel már hazánkban is elérhető a cyantraniliprol tartalmú felszívódó készítmény mely a szívó-rágó kártevők igen széles skáláját írtja a betelepített hasznos élő szervezetek kímélése mellett.