Állatok/Puhatestűek/Csigák/Szárnyas hólyagcsiga
Szárnyas hólyagcsiga
- (Physa fontinalis, Syn: -)
- Más neve(i): Hólyagcsiga
- A szárnyas hólyagcsiga háza 10-14 mm magas, 6-8 mm széles, 4-5 kanyarulatból áll. Akárcsak a Planorboidea öregcsalád többi tagjának, az ő háza is balra csavarodik, vagyis szemből nézve a szájadék bal kézre esik. A ház ovális, halvány szaruszínű, vékony falú, nagyon fényes. A csúcs lekerekített, az utolsó kanyarulat erősen kitágul, így az egész ház hólyagszerű.
- Háza a legtöbb csigával ellentétben nem jobbra, hanem balra csavarodott (ha csúcsával fölfelé tartjuk, és a szájadéka felénk néz, az a tengelytől bal kézre esik).
- Az utolsó kanyarulat erősen kitágul, így az alacsony ház hólyagszerű, annál is inkább, mert héja vékony, sárgás és nagyon fénylő.
- Az állat talpa hosszan kihegyesedik.
- A sík- és a dombvidékek állóvizeinek lakója.
- Szaporodási időszaka májustól augusztusig tart, fél milliméter átmérőjű petéit 5-22-es csomagokban rakja le a vízinövények felületére, évente 1-3 ízben. Mérsékelt égöv alatt (Franciaországban) a peték 18-20 nap múlva kelnek ki. Az ősszel kikelő csigák áttelelnek és élettartamuk összesen 11-14 hónap, míg a tavasszal kikelő csigák még annak az évnek a telén, fél év után elpusztulnak.
- Magyarországon nem védett.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Szárnyas hólyagcsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
