Állatok/Puhatestűek/Csigák/Bordás kórócsiga
Bordás kórócsiga
- (Helicopsis striata, Syn: )
- Más neve(i): -
- A bordás kórócsiga Közép- és Kelet-Európában honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
- A csigaház 4,5-6,5 mm magas, 6–9 mm széles, kerek és lapított, 4-4,5 kanyarulatból áll. A csigaház piszkosfehér, gyakran többször megszakított, hosszanti, barna csíkok díszítik, de a sávok elmaradhatnak. Sűrűn és szabálytalanul bordázott mind a felső, mind az alsó felén. Köldöke igen tág (a ház szélességének egyhatodát teszi ki), szájadéka D-alakú, a belsején néha enyhe ajakduzzanat figyelhető meg.
Három alfaja ismert:
- - Helicopsis striata austriaca
- - Helicopsis striata hungarica
- - Helicopsis striata striata
- A bordás kórócsiga alapvetően pontikus-pannonikus elterjedésű faj, a Fekete-tengertől nyugatra és északra él, de ritkán és elszigetelten Európa nagy részén előfordul, ahol jégkorszaki reliktumnak tekinthető. A Brit-szigetekről a jégkorszak után az újra erdősüléssel pusztult ki. Franciaországban utoljára az 50-es években észlelték, valószínűleg onnan kihalt. Svédországban csak Öland szigetén él, itt a védelmére hozott intézkedésekkel sikerült megállítani fogyását.
- Magyarországon a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl homokterületein elterjedt, a Dunántúlon csak néhány elszigetelt populációja ismert.
- A H. s. austriaca alfaj már csak egy helyen él Ausztriában, ahol populációja stabilnak mondható. :Ausztriából a H.s. hungarica kipusztult, Magyarországon előfordul, de pontos helyzete nem ismert.
- Bár javasolták már védelem alá helyezését, nálunk egyelőre még nem védett.
- Nyugati és északi szubpopulációi visszaszorulóban vannak, Németországban és Ausztriában kritikusan veszélyeztetettnek számít, maga a faj léte nincs veszélyben. Ukrajnában és Moldáviában helyzete stabil, ezért Természetvédelmi Világszövetség listáján nem fenyegetett jelzővel szerepel.
- Elsősorban élőhelyének, a száraz, füves réteknek mezőgazdasági művelés alá helyezése fenyegeti.
- A bordás kórócsiga a száraz, meszes talajú rétek lakója, a laza talajú (homokos, löszös), növényekkel gyéren benőtt területeket kedveli, ahol esetenként tömegesen fordul elő. Napközben akár 10–15 cm mélyre a talajba ássa magát és inkább éjjel aktív. A külsőre hasonló más csigáktól eltérően a növények szárára és levelére nem mászik fel, hanem inkább fák és bokrok tövében fordul elő.
Lásd még: Magyar Wikipédia Bordás kórócsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
