Állatok/Puhatestűek/Csigák/Közönséges vízicsiga
Közönséges vízicsiga
- (Bithynia tentaculata, Syn: -)
- Más neve(i): hosszúcsápú csőröscsiga
- A közönséges vízicsiga egy kopoltyúval lélegző édesvízi csigafaj, mely eredetileg Európában és Nyugat-Ázsiában volt megtalálható, ám a 19. században behurcolták Észak-Amerikába is.
- A közönséges vízicsiga Észak-Skandinávia és Görögország kivételével egész Európában honos, valamint Ázsiában is Nyugat-Szibériáig és Kasmírig. Az észak-amerikai Nagy-tavakba 1870 körül került és azóta elterjedt az Egyesült Államok atlanti partvidékén és Dél-Kanadában. Svájcban 1400 m tengerszint feletti magasságig található. Magyarországon az egyik leggyakoribb kopoltyús vízicsiga.
- Lassú folyású és állóvizekben, holtágakban, kisebb tavakban, mocsarakban él. Langyos vizű (25 C°-ig) hévforrásokban is előfordulhat, bár ott termete kisebb. Elviseli az időleges kiszáradást is. A sűrű növényzetet, iszapos aljzatot és kemény, oxigénben gazdag vizet kedveli. A növények, kövek felszínére tapadó moszatokat, algákat legeli, de kopoltyúfésűjével lebegő algákat is szűröget.
- A közönséges vízicsiga váltóivarú, a nőstény petéit májustól júniusig rakja két-három 1–3 cm hosszú zsinórban, melyeket a növények, kövek, fadarabok felszínére tapaszt. A peték 2-3 hét alatt kelnek ki, felnőttkorukat második életévükben érik el. Élettartamuk két, ritkán három év.
- A csigaház öt vagy hat mély kanyarulatból áll, 8–16 mm magas, 6–9 mm széles. Színe sárgás szaruszínű, sötét színű bevonat lehet rajta. Köldöke nem látszik, az ajakduzzanat kifejezett. A szájadéka és a beleillő operculum (a lábhoz tapadó fedő, mely a csiga visszahúzódásakor lezárja a csigaház bejáratát) felül kihegyesedik. Az állat sötét- vagy világosabb barna, tapogatói hosszúak.
- A közönséges vízicsiga köztesgazdája lehet a Prosthogonimus ovatus, Sphaeridiotrema globulus, Cyanthocotyle bushiensis, Echinostoma revolutum, Syngamus trachea, Capillaria obsignata és feltehetően a Leyogonimus polyoon lapos- és fonálférgeknek.
- Magyar Wikipédia Közönséges vízicsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
