Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Puhatestűek/Csigák/Közönséges vízicsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2922 bájt

Kertészet

Közönséges vízicsiga


Közönséges vízicsiga
hosszúcsápú csőröscsiga
Közönséges vízicsiga
(Bithynia tentaculata, Syn: -)
Más neve(i): hosszúcsápú csőröscsiga


A közönséges vízicsiga egy kopoltyúval lélegző édesvízi csigafaj, mely eredetileg Európában és Nyugat-Ázsiában volt megtalálható, ám a 19. században behurcolták Észak-Amerikába is.
A közönséges vízicsiga Észak-Skandinávia és Görögország kivételével egész Európában honos, valamint Ázsiában is Nyugat-Szibériáig és Kasmírig. Az észak-amerikai Nagy-tavakba 1870 körül került és azóta elterjedt az Egyesült Államok atlanti partvidékén és Dél-Kanadában. Svájcban 1400 m tengerszint feletti magasságig található. Magyarországon az egyik leggyakoribb kopoltyús vízicsiga.
Lassú folyású és állóvizekben, holtágakban, kisebb tavakban, mocsarakban él. Langyos vizű (25 C°-ig) hévforrásokban is előfordulhat, bár ott termete kisebb. Elviseli az időleges kiszáradást is. A sűrű növényzetet, iszapos aljzatot és kemény, oxigénben gazdag vizet kedveli. A növények, kövek felszínére tapadó moszatokat, algákat legeli, de kopoltyúfésűjével lebegő algákat is szűröget.
A közönséges vízicsiga váltóivarú, a nőstény petéit májustól júniusig rakja két-három 1–3 cm hosszú zsinórban, melyeket a növények, kövek, fadarabok felszínére tapaszt. A peték 2-3 hét alatt kelnek ki, felnőttkorukat második életévükben érik el. Élettartamuk két, ritkán három év.
A csigaház öt vagy hat mély kanyarulatból áll, 8–16 mm magas, 6–9 mm széles. Színe sárgás szaruszínű, sötét színű bevonat lehet rajta. Köldöke nem látszik, az ajakduzzanat kifejezett. A szájadéka és a beleillő operculum (a lábhoz tapadó fedő, mely a csiga visszahúzódásakor lezárja a csigaház bejáratát) felül kihegyesedik. Az állat sötét- vagy világosabb barna, tapogatói hosszúak.
A közönséges vízicsiga köztesgazdája lehet a Prosthogonimus ovatus, Sphaeridiotrema globulus, Cyanthocotyle bushiensis, Echinostoma revolutum, Syngamus trachea, Capillaria obsignata és feltehetően a Leyogonimus polyoon lapos- és fonálférgeknek.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia Közönséges vízicsiga

Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vízicsiga témájú médiaállományokat.