Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Puhatestűek/Csigák/Tejfehér kórócsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2052 bájt

Kertészet

Tejfehér kórócsiga


Tejfehér kórócsiga


Tejfehér kórócsiga
(Monacha cartusiana, Syn: Helix cartusiana )
Más neve(i): -


A tejfehér kórócsiga Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
A egész Nyugat- és Közép Európában elterjedt, keleten a Baltikum-Krím vonal határolja életterét. Skandináviában Dél-Svédországban és Dániában is előfordul, Dél-Angliába a történelem előtti időkben az ember vitte be.
A csiga házának magassága 6-10, szélessége 9–19 mm, 6 kanyarulatból áll, lapítottan kúpos formájú. Az utolsó kanyarulat erősen kitágul, szájadéka félhold formájú. Köldöke szűk, ajakduzzanata fehér, vöröses peremmel; kívülről is látható. A csigaház színe szaruszín árnyalatú fehér vagy kékesfehér, fényes és áttetsző. Az élő állat köpenyfoltjai jól láthatóak alatta. Az állat halvány sárgásbarna színű, csápjai sötétek lehetnek.
Kedveli a nyílt területeket, réteket, a napos és száraz bozótosokat. Az ember környezetében kertekben, parkokban, útszéleken, romok között is előfordulhat. 700-1000 méternél magasabban már nem található meg.
Táplálékát friss vagy fonnyadó növényi részek teszik ki. 1,2-1,3 mm átmérőjű petéit az ősz elején, szeptember-októberben rakja le, egyszerre 15-20-at; az állat peterakás után nem sokkal elpusztul. A petékből két hét múlva kelnek ki a kis csigák. Élettartama nem haladja meg a két évet.
Magyarországon nem védett.


Forrás: Magyar Wikipédia Tejfehér kórócsiga


Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014). ,
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

|}}

A Wikimédia Commons tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú médiaállományokat.