Állatok/Kétéltűek/Pettyes gőte
Megjelenés
Állatok
Pettyes gőte


Pettyes gőte
- (Lissotriton vulgaris, Syn: Triturus vulgaris)
- Más neve(i): -
- Magyarországon védett! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft. (2016)
- A pettyes gőte a kétéltűek osztályának farkos kétéltűek rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék családjába tartozó faj. Nemének a típusfaja.
- Elterjedési területe Közép- és Észak-Európa, Franciaország középső részétől Nyugat-Ázsiáig. Magyarországon általánosan elterjedt faj, igaz csak ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelel neki. Ugyanakkor a szárazabb területek, alföldek, dombságok lakója is. A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek.
- A karcsú, alig 10 centiméter hosszú, finoman tagolt testű gőte, fején három hosszanti barázda található. Bőre a vízi élet során sima, a szárazföldi életmódra visszatérve szárazzá és érdessé válik. A hím fején 5-7 sötét hosszanti csík húzódik, háta és oldalai olajzöld, sárgás, barnás vagy majdnem feketés színűek, nagy, sötét, többnyire kerek foltokkal. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a szemek között vagy mögöttük kezdődő fogazott vagy hullámos szélű, gyöngyházfényben csillogó háttaraj, amely megszakítás nélkül megy át az ugyancsak fogazott vagy hullámos farokszegélybe, és többé-kevésbé hosszú hegybe fut. Farka oldalt összenyomott.
- Főleg a sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt. 1000 méter magasság fölé csak ritkán hatol fel. Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.
- A nőstény körülbelül 300 petét rak. A petékből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.
Magyar Wikipédia: Pettyes gőte