Állatok/Puhatestűek/Csigák/Ugarcsiga
.jpg)
Ugarcsiga
- (Helix lutescens, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az ugarcsiga Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
- Az ugarcsiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
- Az ugarcsiga az Északkeleti-Kárpátok két oldalán fordul elő, egyrészt délen Kelet-Szlovákiától, Magyarországon keresztül Erdélyig, másrészt északon Dél-Lengyelországtól, Nyugat-Ukrajnán (Podólián) át, egészen Moldáviáig. Száraz, füves-bokros domboldalakon, parlagon hagyott szántóföldeken, napos legelőkön él, esetleg kertekben, temetőkben található meg.
- Késő délután és reggel aktív. Szaporodási ideje májustól kora júniusig tart, ezután 20-50 petéjét talajba ásott gödörbe rakja. A peték két hét alatt kelnek ki, a kis csigák a teljes felnőttkort négy év alatt érik el. Friss és korhadó növényi részekkel táplálkoznak. Télire a csigaházba visszahúzódva hibernálódnak, a ház nyílását vastag, meszes fedővel zárják el.
- Hasonlít a jóval elterjedtebb éticsigára, de valamivel kisebb és háza kúposabb, világosabb, fakóbb. A csigaház szélessége 19–34 mm, magassága 31–33 mm, zsírfényű, színe halványsárga. A házon 3-5 keskeny sáv halad végig, köldöke többnyire teljesen zárt. Az állat testének színe szürkéssárga, bőre erősen ripacsos.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Ugarcsiga
Forrás: Magyar Wikipédia Ugarcsiga
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014). ,
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
|}}
