Állatok/Atkák/Levélatkák

A lap mérete: 3187 bájt

Kártevők

Levélatkák

---

Levélatkák

Phyllocoptes populi kártétele a levél színén

… és fonákán

Levélatkák

(Phyllocoptes, Syn: -)

Más neve(i): -

A levélatkaformák a pókszabásúak osztályában a bársonyatka-alakúak rendjébe tartozó gubacsatkafélék családjának az egyik legnépesebb alcsaládja több mint 2000 fajjal.

Parányi (0,07–0,3 mm-es) állatok, ezért szabad szemmel csak kártételük látható. A többi gubacsatkaszerűhöz hasonlóan mindössze két pár lábuk van; testük hengeres, féregszerűen megnyúlt. Szájszervük szúrószervvé módosult.

Szervezetük annyira leegyszerűsödött, hogy légző-, keringető- és kiválasztó szerveik sincsenek. Vékony kültakarójukon át, kezdetleges tracheákkal lélegzenek; testfolyadékukat, a hemolimfát csupán testük mozgatásával keringetik. A valódi gubacsatkáktól (Eriophyinae) eltérően egyes hátoldali gyűrűik szélesebb gyűrűkké olvadtak össze. Az ilyen, szélesebb hátoldali félgyűrűk a tergitek, alattuk a keskenyebb hasoldali félgyűrűk a ventritek.

Egyes fajok téli és nyári alakjuk apró kiemelkedéseinek számát és formáját változtatva a párologtatásukat is szabályozzák. Rövid lábaik testük elején nőnek, ezért testük aránytalanul nagy hátsó részét hasoldali sertéikkel támasztják alá. A levélszőrökön lábfejük „tollas karmaival” és faroksertéikkel tornázzák át magukat.

A többi gubacsatkaszerűhöz hasonlóan növényi nedvekkel táplálkozó kártevők. Tökéletesen alkalmazkodtak a különféle élőhelyek adottságaihoz, olyannyira, hogy legtöbbjük egy-egy gazdanövényre (illetve néhány, közeli rokon fajra) szakosodott.

Kizárólag fás szárú növények levelein élnek. Egyes fajok a levél színét, mások a fonákát szívogatják, és ha sokan vannak, ellephetik a levéllemez mindkét oldalát is. Ha túlszaporodnak, a megtámadott levelek apróbbak maradnak, barnára színeződnek, majd a levéllemez begörbül, illetve összecsavarodik, a hajtás kevesebbet nő, a lomb korán lehullás.

Rügyekben (rendszerint a rügypikkelyek alatt), ritkábban a kéreg repedéseiben telelnek át.

A hímek gomba alakú spermatoforákat helyeznek el a levelekre, és a nőstények lapátot formázó, öblös ivari fedőlapjukkal préselik ki ezekből a spermát. Az ivaros szaporodás mellett előfordul köztük a szűznemzés is – olyannyira, hogy sok faj nőstényei rendszerint hímek nélkül hozzák létre utódaikat.

Legfőbb természetes ellenségeik a ragadozó atkák.

Mészkénlével és Parathion-tartalmú szerekkel lehet ellenük védekezni.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Levélatkák