Szakácskönyv/Étrend/Feljavító

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 13180 bájt

Szakácskönyv

Feljavító

Étrendminták Heti étrend Heti étrend 2016. Heti étrend 2017. Kétheti diéta Havi Étrend Diétás konyhatechnika Gyermekeknek
A fogyókúráról Fogyókúrás étrendminták South Beach diéta Feljavító étrend Feljavító receptek Candida Fehérjeszegény étrend
Folyékony étrend Hasi műtétek előtt és után Koleszterin szegény étrend Könnyű- vegyes étrend Magas vérzsírszint étrendje Mesterséges édesítők Pépes étrend Rostban gazdag étrend Rostszegény étrend Só szegény étrend Sztómás beteg étrendje Zsírszegény étrend


A feljavító étrend[szerkesztés]

A roboráló étrend fehérje- és energia dús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömeg-kilogrammonkénti 1–1,2 g-ot. Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik. Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg.

A roboráló étrend napi energiatartalma 2400–3000 kcal,
fehérjetartalma testtömeg-kilogrammonként 1,5–2 g,
szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10%),
zsírtartalma 100 g,
rosttartalma 20- 30 g legyen.
A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Betegek étrendje[szerkesztés]

Az étrendi kezelés igen fontos kiegészítője a gyógyszeres terápiának, ugyanis megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül a szervezet nem képes megújulni, s a védekező folyamatai sem kielégítőek. Ha nem megfelelő a beteg tápláltsági állapota, előfordulhat, hogy a műtétet emiatt el kell halasztani, és alultápláltság esetén fokozódhat a gyógyszer igény is.

A szájon át vagy egyéb módon való táplálás elkezdése előtt fel kell mérni a beteg tápláltsági állapotát, mert ettől nagymértékben függ a sebgyógyulás időtartama, valamint a műtét utáni szövődmények előfordulásának gyakorisága. Ami az utóbbit illeti, már 1936-ban, vagyis a mesterséges táplálás időszaka előtt megjelent néhány ezt tanúsító tudományos közlemény. Gyomorműtéteket követően nőtt a szövődmények gyakorisága olyan esetekben, amikor 20%-nál nagyobb volt a testtömeg csökkenése.

A vér csökkent fehérjeszintje és a fertőzések gyakorisága közötti kapcsolatot először 1944-ben írták le. A testtömegváltozás azonban nemcsak a tápláltság mutatója, hanem a nátrium és a sejten kívüli víz mennyiségét is jelzi. Azt is klinikai tanulmányok igazolják, hogy a műtét előtti testtömegből és albuminszintből következtetni lehet az operáció utáni komplikációkra.

A tápláltsági állapot megítélésére leggyakrabban a BMR-t (alapanyagcsere rátát) használják. A Kórházi alultápláltság című tanulmány szerint a betegek 40%-a alultáplált a felvétel idején, s ez az arány a kórházi ápolás időtartamával nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebészeti beavatkozás késleltetésével és a tápláltsági állapot javításával gyakran megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a beteg elvesztette rendes testtömegének 10%-át, akkor sort kell keríteni a műtét előtti feljavításra. Nem megbízható az eredmény, ha a beteg testtömegét az ideális testtömeget mutató táblázat adataihoz viszonyítják. Előfordul ugyanis, hogy a kövér beteg jócskán fogy, ugyanakkor a zsírszövete mégis sok, s végül is a testtömege az ideális szint felett van. Arra mindenképpen tekintettel kell lenni, hogy a 20%-os testtömegvesztés nagyon súlyos állapot, s ha ez eléri a 30%-ot, a beteg életveszélyes helyzetbe kerül.

Az étrend célja[szerkesztés]

  1. a beteg általános állapotának támogatása
  2. megfelelő tápláltság állapot elérése
  3. a műtét sikere és a sebgyógyulás előmozdítása

Az étrend lényege[szerkesztés]

  1. energiagazdag (ha a beteg sokat vesztett testtömegéből)
  2. fehérje gazdag
  3. vitamin gazdag
  4. ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag

Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni[szerkesztés]

  1. a műtét jellegét
  2. a társbetegségek jelenlétét
  3. az egyéni ízlést

A műtét előtti alultápláltság kezelése[szerkesztés]

A műtéttel járó halálozási arány számottevően javul, ha az alultáplált betegek a beavatkozás előtt legalább egy hétig vagy még tovább erősítő (roboráló) ételeket kapnak. Szükség lehet az enterális táplálásukra is. A szondatápszerekkel (Nutrison standarddal, Nutrison Energy Plusszal, Nutrison Multi Fibre-ral, Peptisorbbal, Nutrinivel) a szervezetbe jutó táplálék energia-, ion- és nyomelem-összetétele hasonlít az ételekéhez. A táplálás során előfordulhat, hogy a vese a máj, a hasnyálmirigy elégtelenül működik, ezért ennek a figyelembevétele nélkül nem valósítható meg a biztonságos étkezés. De a túltáplálást is el kell kerülnünk, mivel a túlzott kalóriabevitel fokozza az anyagcserét, és ez a stresszreakció fokozódásához vezet.

A roboráló étrend[szerkesztés]

(feljavító) A roboráló étrend fehérje- és energia dús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömeg-kilogrammonkénti 1–1,2 g-ot. Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik. Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg. A roboráló étrend napi energiatartalma 2.400 – 3.000 kcal, fehérjetartalma testtömeg-kilogrammonként 1,5–2 g, szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10%), zsírtartalma 100 g, míg rosttartalma 20- 30 g legyen. A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Alkalmazható konyhatechnológiai eljárás[szerkesztés]

Dúsítás célja[szerkesztés]

A dúsítás célja, hogy viszonylag kis mennyiségű étel elfogyasztásával nagyobb energia- és tápanyagbevitelt érjünk el.

Fehérjével történő dúsítás:[szerkesztés]

  • tojással: tojásfehérje, egész tojás, tojáspor;
  • tejtermékekkel: tejpor, túró, sajt;
  • hússal, húskészítményekkel: darált hússal, húskrémmel;
  • igen magas fehérjetartalmú tápszerekkel: Protifar;
  • viszonylag magas fehérjetartalmú tápszerekkel: Nutrison powder, Nutridrink.

Zsiradékkal történő dúsítás:[szerkesztés]

  • tojással: tojássárgája;
  • zsíros tejtermékekkel: zsíros tejföl, tejszín, zsíros tejpor, vaj;
  • növényi olajokkal: olívaolaj, mogyoróolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj;

Szénhidrátokkal történő dúsítás:[szerkesztés]

  • méz;
  • cukor;

Nyersanyagok megítélése a fenti szempontok szerint[szerkesztés]

Húsok, húskészítmények[szerkesztés]

Ajánlott: sovány, közepesen zsíros húsok (sertés, marha, csirke, pulyka, hal, borjú, galamb, bárány), sovány, közepesen zsíros felvágottak (gépsonka, sonkaszalámi, pulyka- és baromfi virsli, pulykaszalámi).

Nem ajánlott: túl zsíros, erősen füstölt, erősen fűszerezett húsos ételek (pl. Csülök Pékné módra), zsíros, csípős, erősen fűszerezett felvágottak (pl. csípős gyulai kolbász), mert ezek fogyasztása megterheli a bélrendszert és hasmenést okozhat;

Tej, tejtermékek[szerkesztés]

Ajánlott: tej, kakaó, karamell, kefir, joghurt, krémjoghurt, joghurthab, ivójoghurt, sajtok, sajtkrémek, túró, krémtúró, túrókrém, tejszín, tejföl;

Nem ajánlott: zsíros, füstölt, penésszel érlelt sajtok (túl magas a telítő értékük, ezért kerülje a nagyobb mennyiségű fogyasztást).

Zöldség- és főzelékfélék[szerkesztés]

Ajánlott: burgonya, brokkoli, sárgarépa, fehérrépa, kapor, fejessaláta, tök, padlizsán, cukkini, sütőtök, patisszon, zöldbab, zöldborsó, káposzta, karfiol, karalábé, hagyma, paradicsom, paprika, gomba, uborka, sóska, paraj, cékla, kukorica;

Nem ajánlott: szárazbab, lencse, sárgaborsó, szója (túl magas a telítő értékük, ezért kerülje a nagyobb mennyiségű fogyasztást);

Gyümölcsök[szerkesztés]

Ajánlott: alma, őszibarack, sárgabarack, meggy, birsalma, banán, nektarin, dinnye málna, eper, ribizli, kivi, szőlő, egres, körte, szilva, narancs, mandarin, grapefruit, cseresznye, datolya, füge, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró stb.)

Nem ajánlott: aszalt gyümölcsök (túl magas a telítő értékük, ezért kerülje a nagyobb mennyiségű fogyasztást);

Gabonaipari és édesipari termékek[szerkesztés]

Ajánlott: búzaliszt, búzadara, köles, árpagyöngy, kukoricaliszt, rizs, babapiskóta, zsemlemorzsa, 4-6 tojásos száraztészta, fehér-kenyér, félbarna kenyér, rozsos kenyér, zsemle, pászka, felfújtak, sült tészták, palacsinták.

Nem ajánlott: búzakorpa, zabkorpa;

Tojás[szerkesztés]

Ajánlott: főtt tojás, lágy tojás, tükörtojás, rántotta;

Nem ajánlott: szalonnás-, kolbászos rántotta (magas telítőérték);

Italok[szerkesztés]

Ajánlott: tej, tejes tea, kakaó, gabonakávé, karamell, tejes turmixok, tápszerrel készített gyümölcsös turmixok, gyümölcs-és zöldséglevek, gyümölcsös szörpök;

Nem ajánlott: túlcukrozott szénsavas üdítők (magas az energia tartalmuk, de értékes tápanyagokat nem tartalmaznak);

Fűszerek[szerkesztés]

Ajánlott: vasfű, borsikafű, kapor, kömény, ánizs, zsálya, zöldpetrezselyem, fokhagyma, vöröshagyma, szegfűszeg, babérlevél, zeller, fahéj, rozmaring, édes-nemes pirospaprika, citromhéj, szegfűbors, kakukkfű, vanília, majoránna, bazsalikom

Nem ajánlott: csípős, izgató fűszerek (chili, csípős paprika);

Zsiradékok[szerkesztés]

Ajánlott: margarinok, olajok (napraforgóolaj, olivaolaj, mogyoróolaj, kukoricaolaj).

Nem ajánlott: állati eredetű zsiradékok (sertés- és baromfizsír), tepertő, szalonna.

Javasolt ételek és italok[szerkesztés]

Reggelire és kis étkezésekre[szerkesztés]

tej, kakaó, csokoládés tej, tejes gyümölcsturmixok, joghurtok, tehéntúró, túróhab, krémtúró, sovány sajtok, májpástétom, tojásételek, petrezselymes túrókrém.

Levesek[szerkesztés]

erőleves tojással, szárnyas aprólék-, májgaluska-, gyümölcslevesek, krém és püré levesek pl.: parajkrém-, sárgarépakrém-, paradicsom- és csurgatott-tojás-leves.


Köretek[szerkesztés]

püré, püré sonkával, rakott burgonya, rizibizi, galuska, milánói makaróni, sajtos spagetti.


Főzelékek[szerkesztés]

Articsóka-, burgonya-, karalábé-, kelkáposzta-, lencse-, sárgaborsó-, paraj-, zöldborsó-, zöldbab-, tök-, sóska.
Csőben sült főzelékek: karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga stb.

Mártások[szerkesztés]

besamel-, sajt-, kapor-, hollandi-, gombakrém-, zellerkrém-, gyümölcs-, sóska- és uborkakrémmártás.

Húsételek[szerkesztés]

a beteg étvágyának megfelelően adhatók marha-, baromfi- és sertéshúsból, valamint halakból készült ételek sütve, főzve, párolva (fóliában, kuktában), valamint felfújtak és pürék formájában.

Saláták[szerkesztés]

tojás-, hús-, paradicsom-, uborka- és halsaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, kefires paprika.

Tészták, édességek[szerkesztés]

túrós tészta, túrógombóc, sajtos és tejfölös tészta, stíriai metélt, túróval töltött zsemle, rétes (túrós, almás, meggyes, mákos), túrós piskótatekercs, joghurttorta, túrótorta, túróval töltött sült őszibarack, palacsinták, piték (túrós, almás, meggyes, mákos, szilvás) poharas krémek, Habok-krémek-parfék, pudingok.