Szakácskönyv/Sajtkészítés/Ementáli sajt

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 14847 bájt

Szakácskönyv

Ementáli sajt

Főételek Tejes ételek Sajtkészítés Sajtos ételek Túrós ételek Tojásos ételek Tészta készítés Főtt tészták Gombócok Meleg tésztaételek Fánkok Lángosok Palacsinták Palacsinta töltelékek Gofri receptek Pizza receptek


Swiss cheese cubes.jpg
Ementáli sajt

Hozzávalók

Elkészítés

A közismert ementáli sajt Svájcból, a berni kantonban levő Emme völgyéből származik. Svájcban már több évszázada készítenek sajtot. Nyáron az alpesi sajtkonyhákban, télen pedig a völgyekben fekvő kis sajtkészítőkben. A ma ismert malomkerék alakú nagy sajtokat először a XIX. század elején készítették a völgyekben fekvő sajtüzemekben. Az ementáli készítése nemcsak Svájc szűkebb területén, hanem egész Svájcban és a környező országokban, az allgäui hegyekben és Ausztria alpesi vidékein, főként Tirolban és Vorarlbergben is elterjedt, ahol a Svájchoz hasonló természeti adottságok könnyen lehetővé tették az ementáli készítését.

Régebben hosszú időn át az az általános nézet volt elterjedve, hogy csak a havasi legelőkön termelt tej alkalmas ementáli sajt készítésére. A hegyi legelők fűféléi, a sok csapadék, a takarmány növények nagy vitamin- és ásványi-anyag tartalma – főként pedig mésztartalma – és mikroflórája feltétlenül előnyösen hatnak az ementáli minőségére. Hozzájárul még ezekhez a higiénikus tejnyerés és a naponta kétszeri beszállítás számos előnye is. Ilyen viszonyok között a havasi területeken úgyszólván kizárólag kis üzemekben, ahol naponta 2000–4000 liter tejet dolgoznak fel, alakult ki az eredeti ementáli sajt gyártása. Az ementáli iránti kereslet és a tejipar fejlődése eredményeképpen ma már minden tejgazdaságilag fejlett országban készítenek ementáli sajtot. Amíg Svájcban a minőség biztosítása érdekében szigorúan ragaszkodnak a klasszikus gyártási módszerekhez, a sajt kisüzemekben, rézüstben készítéséhez, addig más országokban, főleg az északi államokban (Svédországban, Finnországban) kialakították a nagyüzemi technológiát, és főképpen a finnországi ementáli ma már komoly versenytársa a világpiacon a svájci ementálinak. Nálunk is több évtizede készítenek ementáli sajtot. Régebben kisebb üzemekben, kizárólag nyers tejből készítették. A felszabadulás után az állami üzemekben kialakult pasztőrözött tejjel a gyártási technológia, kidolgozták továbbá a vándorkeverős kádakban való gyártás módszereit is. A hazai ementáli gyártásban úttörő munkát végzett Halmai Ernő, és nagy lendületet adott a nagyüzemi gyártásnak a formázókocsik alkalmazása (Takó-Barkovics és társai találmánya). Az alpesi vidékeken az ementáli sajtot nyers tejből, más területeken, így nálunk is általában pasztőrözött tejből készítik. A nyers tejből készített sajtok jobb értékesítési lehetőségeinek biztosítására a svájciak részéről olyan törekvések indultak meg, hogy „ementáli sajt”-nak csak a nyers tejből készített sajtokat ismerjék el. Keménysajt-exportunk fenntartása és fokozása érdekében nálunk is szükséges olyan feltételek megteremtése (higiénikus tejtermelés, tbc. brucellózis mentesség stb.), amelyek lehetővé teszik nyers tejből exportképes ementáli készítését. Az ementáli sajtot nálunk néhány üzemben még a klasszikus módszerrel üstben készítik, de a legtöbb üzemben már rátértek a kádban gyártásra. A tej minősége. Jó sajtok csak kifogástalan minőségű tejből készíthetők. A tej elszíntelenedési ideje a metilénkékes redukciós próba szerint lehetőleg 5 1/2 óránál nagyobb legyen, továbbá vajsavbaktériumokat, illetve spórákat ne tartalmazzon (sporogenes próba, májleves tenyészet). Már a takarmányozáskor kerülni kell az olyan takarmányok etetését, amelyek növelik a vajsavbaktérium-fertőzés veszélyét (silózott takarmányok, szeszgyári, keményítőgyári, cukorgyári melléktermékek, sáros takarmányok stb.). A tejet beérkezéskor érzékszervi vizsgálattal is el kell bírálni és a hibás tejtételeket ki kell válogatni. A tej 6.2–7,4 SH savfokú, legfeljebb 7,6 SH°-os lehet. Zsírtartalmát általában 3–3,2%-ra állítjuk be. A tej előkészítése. A tejet a szokásos módon legfeljebb 75 C°-on pasztőrözzük és 34–35 C°-ra hűtjük le. 100 l-enként 5–10 g kalcium-kloridot és 20–30 g kálium-nitrátot adhatunk a tejhez. - A megfelelő mikroflóra biztosítására a vajkultúra mellett ementáli kultúrát és propionsavbaktérium kultúrát is használunk. A téli időszakban MK kultúrát ajánlatos használni. A vajkultúra mennyisége általában 0,1–0,2%, a sajtkultúra vagy MK kultúra mennyisége 0,05–0,15%. Propionsavbaktérium kulturából 1000 l-enként 5–20 cseppet adunk a tejhez. (Lásd: „A sajtgyártáshoz használt kultúrák és készítésük” című fejezetben foglaltakat.) A tejet a kultúra hozzákeverése után 0,2 SH savfokemelkedésig, 20–30 percig érleljük. Beoltás. A beoltási hőmérséklet általában 31–33 C°. Az alvadási idő 15–25 perc. Az alvadék kidolgozása. Az alvadék kidolgozási módja attól függ, hogy üstben vagy kádban dolgozunk-e. Az alvadék kidolgozása üstben. Amikor a tej szilárdan megalvadt, sajtlapáttal alátakarjuk, majd felvágjuk és búzaszem nagyságig aprítjuk az alvadékrögöket, váltakozó kavarás és ülepítés mellett. Általában háromszori ülepítés után (10 perc kavarás, 10 perc ülepítés) az alvadékrögök kellően „fogósak” lesznek. Az elősajtolás addig tart, amíg a próbatej savfoka 0,6 SH°-ot emelkedik. Időtartama általában 60 perc. Az elősajtolás végén a savó egy részét, kb. felét leszívatjuk. Az utómelegítést rendszerint két részletben végezzük, először kb. 42 C°-ra melegítünk, majd az alvadékot addig kavarjuk, amíg a próbatej 0,2–0,4 SH°-ot emelkedik, majd tovább folytatjuk az utómelegítést 53–55 C°-ra. A melegítés üteme olyan legyen, hogy a savó hőmérséklete 5 percenként 2 C°-kal emelkedjék. Az utómelegítés időtartama 30–40 perc. Egyes üzemekben utómelegítés közben 2–6% mosóvizet adnak az üstbe, ezáltal a sajttészta rugalmasabb (hosszabb) lesz, és csökken a sajttészta repedezésének veszélye. Utósajtoláskor az alvadékot tovább kavarjuk és időnként ülepítünk. Például 30 perc kavarás, 5 perc ülepítés, 10 perc kavarás, 10 perc ülepítés és így tovább. Az utósajtolást akkor fejezzük be, amikor az alvadékrögök nem tapadnak és kellően szilárdak, a kézben összenyomott alvadékcsomó könnyen törik és a tenyérben könnyen szétdörzsölhető. A savfok emelkedés ekkor a beoltástól számítva 1,4–1,6 SH”, a savó savfoka 5,6– 5,8 SH°. Az utósajtolás rendszerint 100–110 percig tart. Az alvadék kidolgozási ideje összesen kb. 220–230 perc. AZ üstmunka alatt az alvadékot általában az üstre helyezhető propelleres keverővel kevertetjük és az üstbe alvadékterelőt helyezünk, hogy a keverés intenzívebb legyen. Az utósajtolás befejezésekor az alvadékot »fenékre kavarjuk”. Célja, hogy az alvadékrögök az üst fenekén egy tömegben ülepedjenek le. A fenékre kavarást úgy végezzük, hogy az alvadéktörővel az üst tartalmát gyorsan körbekavarjuk, majd az alvadéktörőt az üst közepére állítjuk, és megvárjuk, amíg az alvadék leülepedik.

Formázás. Formázás előtt a rugalmas sajtívre felerősítjük a sajtkendőt, majd a sajtív segítségével az üst fala mellett az alvadéktömeget a sajtkendőbe húzzuk és a kendő sarkait összekötjük. Ezután az alvadéktömeget a kendőben csiga segítségével kiemeljük és a sajtkávába helyezzük, közben a savó egy részét kinyomjuk. Az alvadék savóban préselésére és kiemelésére Halmai Ernő módszere a gyakorlatban jól bevált. Eszerint az alvadékot kendőbe húzása után szétnyitható alumíniumformában a savóban préseljük kb. 120 kg présnyomás mellett. A préselés időtartama 5–10 perc. Ennek befejeztével a sajtot a formával és préslapokkal együtt csiga segítségével az üstből kiemeljük. A módszer alkalmazásával kisebb a savófészkek képződésének veszélye, és egyenletesebb lyukazottság érhető el. Az alvadék kidolgozása kádban. A káditechnológia alkalmazásához emelvényre állított billenthető kádak és formázókocsik szükségesek. Az alvadék kidolgozása annyiban különbözik az üstmunkától, hogy az alvadék felvágása után a savó mintegy /3 részét le kell szívatni, továbbá a formázás módja a következő: formázás előtt a kád alá toljuk a formázókocsit, amelyben már előkészítettük az alumíniumformát és sajtkendővel kibéleltük. Egyszerre három formázókocsi is tölthető, ha a kád lefolyócsonkjára elosztócsatornát rakunk. A formákat meleg savóval átmelegítjük, majd a sajtkádat a lefolyócsonk felé billentjük és az alvadékot a keverő mozgása mellett a formákba engedjük. A formák megtöltése után a formázókocsikban az alvadékot a meleg savóban préseljük 10–15 percig. Préselés. A sajtok préselését az alvadék kidolgozásának módjától függetlenül már azonos módon végezzük. A savóban préselt alvadékot a préselés befejezésével a présasztalon elhelyezett, sajtkendővel kibélelt kávába rakjuk. Igen fontos, hogy a préselőhelyiség hőmérséklete 24–25 C° legyen, mert különben a sajtok a préselés alatt lehűlnek és nem megy végbe a gyors tejcukorbomlás. A sajtokat 10, 30, majd 60 perc múlva forgatjuk és mindig száraz kendőbe helyezzük. Ügyelni kell a sajtkendő gyűrődésmentes elhelyezésére, mert különben később a kérgen repedések keletkeznek. A 6. préselésig óránként, majd kétszer 120, és kétszer 180 perces időközökben forgatjuk. A préselés alatt a présnyomást a 4.–5. préselésig 5 kg/sajtkg nyomásról fokozatosan 20–22 kg/sajtkg végső nyomásig fokozzuk. Az utolsó két préseléskor 14–20 kg/sajtkg nyomással simán préselünk. A préselés időtartama általában 20–22 óra. Ha préselés közben a káva pereme mellett a sajttészta kitüremlik, a kitüremlett sajtszélt éles késsel óvatosan le kell vágni, vigyázva, nehogy a préseléskor képződő kérget nagyon elvékonyítsuk, mert érlelés alatt itt a kéreg megrepedhet (békaszáj keletkezik). A préselés végén a sajtok felülete virágos, száraz és kopogtatásra éles hangot ad. A sajttészta pH-ja 5,0–5,2 pH között legyen, savfoka 85–95 SH". Ha a pH 5,2 felett van, az utólagos puffadás veszélye nagyobb.

Sózás. A préselés befejeztével a sajtokat még 1–2 napig a kávában hagyjuk, sózzuk és forgatjuk. A sózóhelyiség hőmérséklete kb. 12 C° legyen. Amikor a sajtok lehűltek, sófürdőbe kerülnek. A sólé 22–24 töménységű és 10–12 C° hőmérsékletű legyen. Savfoka 12–16 SH", pH értéke 5.1. A sózás időtartama általában 3-4 nap. A sajtokat naponta megforgatjuk, és kiálló részüket porsóval meghintjük. Sózás után a sajtokat szikkasztjuk.

Érlelés. Az ementáli sajtot három szakaszban érleljük. A főérlelés és utóérlelés közötti átmenet biztosítására átmeneti érlelőn mennek keresztül a sajtok. Az érlelési szakaszok általában a következők: A sajtok az előérlelőben addig vannak, amíg a lyukképződés megindul, ekkor a főérlelőbe kerülnek, ahol a lyukképződés teljes befejezéséig maradnak. A főérés után – az átmeneti érlelőn át – fokozatosan alacsonyabb hőmérsékletre kerülnek és az utóérés folyamán megy végbe a sajtokban a finom érés, az aroma- és ízanyagok kifejlődése.A sajtokat érlelés alatt rendszeres kezelésben részesítjük. Eleinte 2 naponként forgatjuk és sós-vizes kendővel áttöröljük. A főérés alatt és után a sajtokat tovább is rendszeresen forgatjuk, törölgetjük és időnként a kérget rugalmas acélkéssel lekaparjuk, ezzel a kéreg sima, hibamentes lesz. A sajtok 6 hónap alatt érnek meg.

Csomagolás. Az érett sajtokat védőpapírba csomagoljuk és fadobban szállítjuk. - Kitermelés. 100 liter tejből általában 7,8—8,5 kg sajt készíthető. Minőségi követelmények (MSZ 12 277–54. sz. szabvány szerint)

Jellemző tulajdonságok -

Alak, méret: korong alakú, gyengén kihasasodó oldallal és enyhén domborodó alap- és fedőlappal. Átmérője 700– 1000 mm, magassága 120–180 mm, súlya legalább 75 kg.

Kéreg és külső: sárgásbarna vagy aranysárga színű, jól gondozott, hibátlan, rugalmas kéreggel, amely száraz felületű, gyengén zsíros tapintású.

Színe: halványsárga.

Lyukazottsága:

a metszési lapon egyenletesen, kissé sűrűn elhelyezkedő, 10–12 mm átmérőjű szabályos kör alakú lyukakkal, amelyeknek belső felülete teljesen sima, selyemfényű.

Állománya: :a sajttészta nem rágós, ízleléskor olvadékony, könnyen széteső. Nem morzsálódó, könnyen összegyúrható. Szaga: dióbél szagára emlékeztető, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes. Íze: dióbélre emlékeztető, jellegzetesen zamatos, tiszta, idegen íztől mentes. Kémiai összetétele: szárazanyagtartalma legalább 639/0. Zsír a szárazanyagban legalább 48/0.

Az ementáli sajt leggyakrabban előforduló hibái Kéreghibák: berágódások a kérgen, repedezett kéreg, békaszáj. Színhibák: rendellenes színeződés, kettős színeződés. Állományhibák: kettős állomány, pépes állomány, túlságosan rövid (repedezett) sajttészta. Lyukazottsági hibák: lyuk nélküli (vak) sajt, korai és utólagos puffadás, szabálytalan lyukazottság, dióhéjlyukak, óriáslyuk a sajttésztában, repedések a sajttésztában (utóerjedéses savanyú gläs vagy puffadás következtében). Íz- és szaghibák: vajsavas íz és szag, istállószag és –íz (kólis puffadás következtében), keserű íz, putrid (rothadásos) szag és íz. (A sajthibák elleni védekezést lásd a „Sajthibák” című fejezetben.)

Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez használjunk Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Ementáli sajt