Állatok/Férgek/Szőlő-tőrösfonálféreg
.jpg)
Szőlő-tőrösfonálféreg
- (Xiphinema index, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Vírushordó fonálférgek családjába tartozó faj.
- A nőstény 2,7–3,5 mm hosszú, megnyúlt testű fonálféreg. Feje nem különül el.
- Szájszuronya 120–130 µm hosszú. A farok kicsi, lekerített nyúlványban végződik.
- Eredeti elterjedési területe nem ismert.
- Valószínűleg szőlő-szaporítóanyaggal hurcolták be több kontinensre is.
- Jelenleg minden szőlőtermesztő területen előfordul. A magyarországi szőlőültetvényekben általában elterjedt.
Tápnövényei
- Elsőrendű tápnövénye a szőlő. Előfordulását az almán, szilván, fügén is megfigyelték.
Gazdasági jelentősége
- Tömeges elszaporodását követően szívogatásának hatásaként két év alatt a gyökérzet eredeti súlya 38%-kal, a virágzat mennyisége 60%-kal, a termés mennyisége 90%-kal csökkenhet.
- Jelentős közvetett kártétele, amennyiben képes vírust egészséges növényekre átvinni.
Kárképe
- Szívogatása nyomán a szőlő gyökércsúcsán, valamint a közvetlenül mögötte lévő szakaszon a sejtek hipertrofikusan megnövekednek, a gyökér megvastagszik, növekedése leáll, majd elpusztul. Ennek hatására újabb gyökérképződés indul meg.
Életmódja
- A talajban a szőlő gyökérzónájában él, a szőlő gyökerét kívülről szívogatja, hosszú szuronyát a gyökér szöveteibe süllyesztve. A kifejlett egyedek és a lárvák a szőlő gyökércsúcsán és a mögötte lévő növekvő szakaszon koncentrálódnak. Tojásait a gyökérzónában a talajba helyezi. Fejlődésének időtartama az embrionális stádiumtól az ivarérettségig 22–28 nap és 7–9 hónap között változik, a külső hőmérséklettől függően.
- Magyarországi körülmények között a legtöbb tojást viselő nőstény júniusban és júliusban fordul elő.
Védekezés
- - Egyedszáma vetésforgó alkalmazásával csak hosszú idő alatt mérsékelhető. Erősen fertőzött területen legalább 5 éven keresztül nem célszerű szőlőt telepíteni.
- - A talaj fertőtlenítésére az aldikarb, dazomet, diazinon, metán-ammónium hatóanyag-tartalmú nematicidek ajánlottak.
Forrás: Magyar Wikipédia: Szőlő-tőrösfonálféreg