Kertészet/Kártevők/Spanyol csupaszcsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 5695 bájt

Spanyol csupaszcsiga

Barna csupaszcsiga
Spanyol csupaszcsiga
Egy példány táplálkozás közben
Spanyol csupaszcsiga
(Arion lusitanicus, | Arion lusitanicus } fajok
Más neve(i):


A spanyol csupaszcsiga a tüdős csigák rendjébe tartozó csigafaj.

Előfordulása[szerkesztés]

Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelen csiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert.
A barna csupaszcsiga tulajdonképpen két faj, mégpedig az Arion rufus és Arion lusitanicus. A hazai „csigairodalom” az 1900-as évektől az Arion rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest). Kaposvár környéki előfordulással az 1930-as években egy testvérfajuk, az élénk csupaszcsiga két változataként is leírták. Soós Lajos 1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölte a magyar faunalistáról, de várható előfordulásukat valószínűsítette. Az első Arion rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az Arion lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben nagyon hasonlóak egymáshoz, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges.
A spanyol csiga az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.

Élőhelye[szerkesztés]

Rét, láp, cserjés, erdő, kert. A parlagon hagyott területek és az elhanyagolt, gondozatlan kertek, vízlevezető csatornák partszegélye kiváló életteret biztosít a házatlan csigák tömeges szaporodásához, illetve a szomszédos földterületekre történő szétterjedésükhöz.

Jellemzése[szerkesztés]

A zöld növényi részeket reszelőnyelvük segítségével elreszelik, tarrágást is végezhetnek. :Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A tárolt zöldségeket a tárolóban is megdézsmálhatják. A földalatti növényi részek is áldozatul eshetnek károsításuknak: a csigák jelenlétét öblös, üreges „kirágások” jelzik a gumókon, karógyökereken. A házatlan csigák károsítását tavasztól őszig megfigyelhetjük.
A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák.

Védekezés ellenük[szerkesztés]

Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a feketeribizli, a paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész – használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai" futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre.
Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sün.
Élhetünk a biológiai védekezés nyújtotta lehetőségekkel is. Kíméljük a házatlan csigákat pusztító állatokat, pl.:
  • futóbogarak, elsősorban futrinkafélék,
  • bábrablók, barna- és zöldvarangy, ásóbéka, tarajos gőte és lábatlan gyík,
  • természetes ellenség lehet a fogoly, fácán és a vakondok is.
A kémiai védekezés a csigaölő szerek alkalmazását jelenti.
Szántóföldi és kertészeti kultúrákban (palántaágyban és üvegházban) zöldségfélék, dísznövények védelmére, gyakran használt módszer ez a fajta védekezés.

További védekezési lehetőségek[szerkesztés]

  • A védendő területen kívül is összecsalogathatjuk a csigákat
  • termőhely kiválasztás: kerüljük a mély fekvésű, vizenyős területeket.
  • csigakerítést helyezhetünk ki a betelepedés irányára merőlegesen megakadályozandó a csigák bejutását a védendő területre.(készíthető fémlemezből is, min. 20 cm magasságú legyen, tetején 45 fokos szögben visszahajló peremmel – a perem a csigák bevándorlásának irányába nézzen)
  • csigakerítés: villanypásztor elven működik, a huzalokba vezetett áram megakadályozza a csigák továbbjutását.
  • csigariasztás növényekkel, növényi részekkel is történhet, pl. begónia, fekete ribiszke, harasztok, paradicsom hajtása, levele.
A tökéletes fegyver az indiai futókacsa lehet, amelyik kifejezetten kedveli, és le is tudja nyelni. Ezzel a kacsával viszont az a baj, hogy másra nem igen alkalmas, ezért itthon nem tenyésztik. Nyugat-Európában viszont már bevett gyakorlat, hogy csupasz csigairtásra bérbe adnak kacsákat.



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Spanyol csupaszcsiga, 2011. március 1., 06:30 (CET)