Kertészet/Kártevők/Spanyol csupaszcsiga
(Arion lusitanicus szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 5695 bájt
Spanyol csupaszcsiga
Spanyol csupaszcsiga
- (Arion lusitanicus, | Arion lusitanicus } fajok
- Más neve(i):
A spanyol csupaszcsiga a tüdős csigák rendjébe tartozó csigafaj.
Előfordulása
[szerkesztés]- Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelen csiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert.
- A barna csupaszcsiga tulajdonképpen két faj, mégpedig az Arion rufus és Arion lusitanicus. A hazai „csigairodalom” az 1900-as évektől az Arion rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest). Kaposvár környéki előfordulással az 1930-as években egy testvérfajuk, az élénk csupaszcsiga két változataként is leírták. Soós Lajos 1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölte a magyar faunalistáról, de várható előfordulásukat valószínűsítette. Az első Arion rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az Arion lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben nagyon hasonlóak egymáshoz, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges.
- A spanyol csiga az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.
Élőhelye
[szerkesztés]- Rét, láp, cserjés, erdő, kert. A parlagon hagyott területek és az elhanyagolt, gondozatlan kertek, vízlevezető csatornák partszegélye kiváló életteret biztosít a házatlan csigák tömeges szaporodásához, illetve a szomszédos földterületekre történő szétterjedésükhöz.
Jellemzése
[szerkesztés]- A zöld növényi részeket reszelőnyelvük segítségével elreszelik, tarrágást is végezhetnek. :Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A tárolt zöldségeket a tárolóban is megdézsmálhatják. A földalatti növényi részek is áldozatul eshetnek károsításuknak: a csigák jelenlétét öblös, üreges „kirágások” jelzik a gumókon, karógyökereken. A házatlan csigák károsítását tavasztól őszig megfigyelhetjük.
- A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák.
Védekezés ellenük
[szerkesztés]- Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a feketeribizli, a paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész – használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai" futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre.
- Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sün.
- Élhetünk a biológiai védekezés nyújtotta lehetőségekkel is. Kíméljük a házatlan csigákat pusztító állatokat, pl.:
- futóbogarak, elsősorban futrinkafélék,
- bábrablók, barna- és zöldvarangy, ásóbéka, tarajos gőte és lábatlan gyík,
- természetes ellenség lehet a fogoly, fácán és a vakondok is.
- A kémiai védekezés a csigaölő szerek alkalmazását jelenti.
- Szántóföldi és kertészeti kultúrákban (palántaágyban és üvegházban) zöldségfélék, dísznövények védelmére, gyakran használt módszer ez a fajta védekezés.
További védekezési lehetőségek
[szerkesztés]- A védendő területen kívül is összecsalogathatjuk a csigákat
- termőhely kiválasztás: kerüljük a mély fekvésű, vizenyős területeket.
- csigakerítést helyezhetünk ki a betelepedés irányára merőlegesen megakadályozandó a csigák bejutását a védendő területre.(készíthető fémlemezből is, min. 20 cm magasságú legyen, tetején 45 fokos szögben visszahajló peremmel – a perem a csigák bevándorlásának irányába nézzen)
- csigakerítés: villanypásztor elven működik, a huzalokba vezetett áram megakadályozza a csigák továbbjutását.
- csigariasztás növényekkel, növényi részekkel is történhet, pl. begónia, fekete ribiszke, harasztok, paradicsom hajtása, levele.
- A tökéletes fegyver az indiai futókacsa lehet, amelyik kifejezetten kedveli, és le is tudja nyelni. Ezzel a kacsával viszont az a baj, hogy másra nem igen alkalmas, ezért itthon nem tenyésztik. Nyugat-Európában viszont már bevett gyakorlat, hogy csupasz csigairtásra bérbe adnak kacsákat.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Spanyol csupaszcsiga, 2011. március 1., 06:30 (CET)