Állatok/Atkák/Atkafélék

A lap mérete: 5676 bájt

Kertészet

Atkafélék

---

Növényélősködő atkák

Szilvakéreg gubacsatka 1400-szoros nagyításban

Takácsatka

Szélesatka (Polyphagotarsonemus latus)

Atkafélék

(Acari, Syn: -)

Más neve(i): -

Az atkák az ízeltlábúak törzsében a pókszabásúak családjának egyik osztálya. Rendkívül sok fajt felvonultató taxon; az egyes fajok, csoportok életmódja és ennek megfelelően alakja, testfelépítése is roppant változatos.

Jellemzőik

Többségük kisebb mint 1 mm. Testük az ősi csáprágós felépítéshez képest leegyszerűsödött:

• a proszóma és az opisztoszóma rendszerint összeolvadt,
• testük nem szelvényezett, vagy ha igen, akkor ez másodlagosan jött létre.

Testüket két testtájra:

• proteroszómára és
• hiszteroszómára osztjuk.

• A proteroszóma elülső, általában jól elkülönülő része a gnathoszóma (capitulum), aminek részei:
  • a fej csúcsszelvénye,
  • a csáprágók és
  • a tapogatólábak.

A csáprágók 1-3 ízűek; a fajok életmódja szerint lehetnek ollósak, karmosak vagy szigonyszerűek. :A gnathoszóma általában csőszerűen előre nyúlik; alsó és oldalsó részei a tapogatólábak összeforrt alapízei és azok függelékei – ez a felülről nyitott rész a hiposzóma. A hiposzómán előre nyúló csáprágókat felülről a homlok kettőzete mint felső ajak, (episzóma) fedi. Egy vagy két pár pontszemük van; egyes fajok szeme visszafejlődött. A gnathoszóma általában mozgathatóan kapcsolódik a proteroszóma prodoszómának nevezett, az első és második járólábat hordó részéhez.

• Hátulsó testtájukat, a hiszteroszómát két nagyobb egységre tagoljuk:
  • metapodoszóma — ebből nő ki a 3. és 4. lábpár, ,
  • opisztoszóma.

A járólábakon karmok, tapadólebenyek és érzékelő szőrök nőhetnek, a víziatkáknál ezek mellett még felületnövelő szőrzet is. A lábak erőteljesen megrövidültek, némely csoportjaikban a lábak száma is redukálódott.

Idegrendszerük erősen központosított. Kültakarójuk gyakran lágy, kevés kitint tartalmaz. Egyes csoportjaikban megmaradtak a sztigma nyílások, mások légzőszervei eltűntek, a gázokat teljes testfelületükön, gyengén fejlett tracheákkal cserélik.

Szívük legfeljebb két kamrából áll. Kiválasztó szerveik csípőmirigyek és Malpighi-edények.

Életmódjuk

Az egyes taxonok, fajok életmódja igen változatos; szinte minden szárazföldi vagy vízi életközösségben részt vesznek.

Vannak köztük:

• lebomló szerves anyagokkal táplálkozók,
• ragadozók,
• növényevők,
• növényi és állati paraziták is.

Több fajuk ismert mezőgazdasági, méhészeti stb. kártevő.

A növényevő (fitofág) atkák a növény szöveteibe mélyesztik csáprágóikat, és azokkal szívják fel a növény nedvét. A növény szövetének pusztulása után újabb, egészséges szövetet támadnak meg.

Fő ellenségeik a ragadozó atkák.

Tömegesen élnek:

• a talajban,
• a szerves törmelékekben,
• az emlősök, madarak fészkeiben,
• a lakásokban.

Vált-ivarúak; néhány fajuk partenogenezissel szaporodik. Egyedfejlődésük epimorfózis jellegű.

Ősi sémája:

• pete,
• lárva stádiumok,
• nimfa stádiumok,
• imágó.

A lárvának csak 3 pár lába van, a nimfának és imágónak már 4 pár. A fejlődési stádiumok száma csoportonként eltérő: így például az óvantagok (Argas sp.) nimfa stádiumainak száma elérheti a nyolcat, míg például a madarak orratkáinak (Rhinonyssidae) partenogenetikus nőstényei nimfákat szülnek.

Tetűatkák

A tetűatkák (Tarsonemidae) jellemző testmérete 0,1–0,3 mm, így szabad szemmel nem lehet őket észrevenni. A levélszőrök között, hajtáscsúcsokon vagy a rügyekben, virágokban rejtőzködnek.

A nőstények kb. 10 napig élnek, ez idő alatt naponta kb. öt tojást raknak le. 20-26 fokos (Celsius) hőmérséklet mellett a tojásokból 4-5 nap alatt ivarérett egyedek fejlődnek. A magas páratartalom terjedésüket és szaporodásukat egyaránt elősegíti.

Tünetek

A növény felső sejtrétegeiben végzett szívó tevékenység (táplálkozás) miatt a megtámadott levelek fodrosodnak, aprók lesznek. Különösen súlyos fertőzöttség esetén bebarnulnak, majd elszáradnak.

Kezelés

A tetűatka természetes ellenségei szintén a ragadozó atkák (Amblyseius cucumeris), de hatékonyak ellenük a tripszek is.

FIGYELEM!

E kártevők ellen a biológiai védekezés nem lehetséges! Különleges, tetradifon, triazofosz hatóanyagú atka elleni szer alkalmazása szükséges (pl. VERTIMEC 1,8 EC abamektin rovarölő szer (folyékony) II).

Lásd még: Takácsatkák Gubacs atka Szélesatka

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia:

Atkafélék, 2011. március 1., 06:31 (CET)