Állatok/Férgek/Répa-fonálféreg
.jpg)
Répa-fonálféreg
- (Heterodera schachtii, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A Cisztaképző fonálférgek családjába tartozó faj.
- A nőstény cisztája citrom alakú, az egyik végén általában vékonyabb kidudorodással, a másik vége tompább kiemelkedésű. Nagysága 0,6–0,9 mm, szélessége 0,4–0,5 mm. :Kezdetben világosabb, idősebb korban sötétbarna színű. Az átvilágított ciszta falán cikcakk alakú rajzolat látható. A jól kiemelkedő vulvakúpon két kis bab formájú vulvaablak van. A hím fonálszerű, 0,7–0,8 mm hosszú. Farka tompa, csipeszhez hasonló párzóhorgokkal.
Földrajzi elterjedése
- Eredeti elterjedési területe feltehetően a Földközi-tenger környéke. A cukorrépa-termesztés fokozódásával eljutott Európa minden répatermelő vidékére. Előfordulása jelenleg Amerikában, Dél-:Afrikában, Ausztráliában is ismert. Hazánkban általánosan elterjedt, a répatermő körzetekben mindenütt előfordul.
Tápnövényei
- Tápnövényeinek köre igen széles. A libatopfélék (Chenopodiaceae) és a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó fajok mindegyikén megél. A termesztett növények közül a legfontosabb tápnövénye a cukorrépa és a takarmányrépa. Ezenkívül előfordul a céklarépán, spenóton, mangoldon, a káposztaféléken, valamint számos gyomnövényen is, közülük a leggyakrabban a vadrepcén, repcsényretken, pásztortáskán.
Gazdasági jelentősége. Hazánkban jelenleg a répa-fonálféreg a legjelentősebb cisztaképző fonálféregfaj. Különösen a mély fekvésű területeken gyakori.
Kárképe
- Tömeges előfordulása esetén táplálkozásával akadályozza a táplálékfelvételt, ezért a növényen táplálékhiány és annak tünetei mutatkoznak. Ezért a növény állandóan újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, maga a főgyökér kisebb marad, deformálódik. Az oldalgyökereken találhatók a fehér, citrom alakú nőstények, illetve később azok cisztái. A „szakállassá” vált gyökér súlya csökken, cukortartalma mérséklődik, összetétele megváltozik, amennyiben a nem kikristályosodó cukortartalom növekszik. A növény föld feletti részein a kártétel június–július hónapokban válik láthatóvá. A víz- és tápanyaghiány kihatásaként a meleg nyári napokon a levelek fonnyadnak, hervadnak. Reggelre többnyire magukhoz térnek. A növekedés üteme csökken, a levelek sárgulnak.
Életmódja
- Kedvező körülmények között évenként 3–5 nemzedéke van. A ciszták telelnek, amelyek egyébként a szabadban több évig is életképesek maradnak. Egy cisztában rendszerint 200 tojás van. Tavasszal, amikor a talajhőmérséklet 10 °C fölé emelkedik, a Beta répák és a libatopfélék (Chenopodiaceae) gyökérváladékának hatására megkezdődik a lárvák kelése. Az 1. stádiumban lévő lárva a tojásban vedlik, a szabadban a 2. stádiumú lárvák jelennek meg. Ezek az ún. migrációs lárvák, amelyek képesek a talajban vándorolni és a növénybe behatolni. A gyökércsúcs közelében befurakodó lárvák a gyökértengellyel párhuzamosan helyezkednek el. A nőstény jellegű lárva a 4. lárvastádiumban megduzzad, felrepeszti a gyökér fel-hámját és így testének nagy része a szabadba kerül, fejével azonban továbbra is szilárdan a szövetekbe rögzíti magát. Az utolsó vedlést követően nyeri el fehér színét és jellegzetes rajzolatát. A hím lárva teste a 4. stádiumban nem duzzad tovább, hanem a vedlés után a kifejlett hím kifurakodik a gyökérből és a talajban vándorolva keresi fel és termékenyíti meg a nőstényt.
- A megtermékenyített nőstény vulvája körül egy ragacsos, zselészerű massza, a mátrix vagy az ún. tojászsák alakul ki. A tojás egy része ebbe kerül, túlnyomó részük azonban az anya testében marad. A mátrixba kerülő tojások nyomban tovább fejlődnek, a lárvák kikelésük után azonnal újabb növények gyökerébe furakodnak be. Egy nemzedék kifejlődéséhez, a hőmérsékleti viszonyoktól függően 4–8 hét szükséges. Kedvező körülmények között évenként 3–5 nemzedéke van.
Természetes ellenségei
- A talajban lévő cisztákat és tojásokat több ragadozó fonálféreg (Mononchus), televényféreg (Enchytraeus), ugróvillás (Onychiurus, Isotoma, Orchesella), ragadozó atka, medveállatka ritkítja.
Védekezés
- - Ellene a leghatásosabb védekezés a vetésforgó.
- - A fertőzött területen hat éven keresztül nem szabad újból cukorrépát, valamint káposztaféléket, takarmányrépát, repcét, mustárt, karalábét, spenótot termelni.
- - Nagyon fontos a terület gyommentesen tartása.
- - Célszerű ugyanakkor ún. „fonálféreg-tisztító” növényeket, lucernát, kukoricát, rozsot, vöröshagymát, lent vetni, amelyeknek váladéka serkenti a lárvák kelését a cisztában lévő tojásokból, de azoknak nem gazdanövényei, így a kikelő lárvák elpusztulnak.
- - Néhány semleges növény – a burgonya, murokrépa, mák, csillagfürt, kender – termesztése is elősegíti egyedszámuk csökkenését.
- - A talajfertőtlenítő szerek közül ellene a leghatásosabbnak az aldikarb és az oxamil hatóanyagú nematicidek bizonyultak.
Forrás: Magyar Wikipédia: Répa-fonálféreg