Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Férgek/Répa-fonálféreg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 5761 bájt

Kertészet

Répa-fonálféreg


Répa-fonálféreg
Répa-fonálféreg
(Heterodera schachtii, Syn: -)
Más neve(i): -


A Cisztaképző fonálférgek családjába tartozó faj.
A nőstény cisztája citrom alakú, az egyik végén általában vékonyabb kidudorodással, a másik vége tompább kiemelkedésű. Nagysága 0,6–0,9 mm, szélessége 0,4–0,5 mm. :Kezdetben világosabb, idősebb korban sötétbarna színű. Az átvilágított ciszta falán cikcakk alakú rajzolat látható. A jól kiemelkedő vulvakúpon két kis bab formájú vulvaablak van. A hím fonálszerű, 0,7–0,8 mm hosszú. Farka tompa, csipeszhez hasonló párzóhorgokkal.

Földrajzi elterjedése

Eredeti elterjedési területe feltehetően a Földközi-tenger környéke. A cukorrépa-termesztés fokozódásával eljutott Európa minden répatermelő vidékére. Előfordulása jelenleg Amerikában, Dél-:Afrikában, Ausztráliában is ismert. Hazánkban általánosan elterjedt, a répatermő körzetekben mindenütt előfordul.

Tápnövényei

Tápnövényeinek köre igen széles. A libatopfélék (Chenopodiaceae) és a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó fajok mindegyikén megél. A termesztett növények közül a legfontosabb tápnövénye a cukorrépa és a takarmányrépa. Ezenkívül előfordul a céklarépán, spenóton, mangoldon, a káposztaféléken, valamint számos gyomnövényen is, közülük a leggyakrabban a vadrepcén, repcsényretken, pásztortáskán.

Gazdasági jelentősége. Hazánkban jelenleg a répa-fonálféreg a legjelentősebb cisztaképző fonálféregfaj. Különösen a mély fekvésű területeken gyakori.

Kárképe

Tömeges előfordulása esetén táplálkozásával akadályozza a táplálékfelvételt, ezért a növényen táplálékhiány és annak tünetei mutatkoznak. Ezért a növény állandóan újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, maga a főgyökér kisebb marad, deformálódik. Az oldalgyökereken találhatók a fehér, citrom alakú nőstények, illetve később azok cisztái. A „szakállassá” vált gyökér súlya csökken, cukortartalma mérséklődik, összetétele megváltozik, amennyiben a nem kikristályosodó cukortartalom növekszik. A növény föld feletti részein a kártétel június–július hónapokban válik láthatóvá. A víz- és tápanyaghiány kihatásaként a meleg nyári napokon a levelek fonnyadnak, hervadnak. Reggelre többnyire magukhoz térnek. A növekedés üteme csökken, a levelek sárgulnak.

Életmódja

Kedvező körülmények között évenként 3–5 nemzedéke van. A ciszták telelnek, amelyek egyébként a szabadban több évig is életképesek maradnak. Egy cisztában rendszerint 200 tojás van. Tavasszal, amikor a talajhőmérséklet 10 °C fölé emelkedik, a Beta répák és a libatopfélék (Chenopodiaceae) gyökérváladékának hatására megkezdődik a lárvák kelése. Az 1. stádiumban lévő lárva a tojásban vedlik, a szabadban a 2. stádiumú lárvák jelennek meg. Ezek az ún. migrációs lárvák, amelyek képesek a talajban vándorolni és a növénybe behatolni. A gyökércsúcs közelében befurakodó lárvák a gyökértengellyel párhuzamosan helyezkednek el. A nőstény jellegű lárva a 4. lárvastádiumban megduzzad, felrepeszti a gyökér fel-hámját és így testének nagy része a szabadba kerül, fejével azonban továbbra is szilárdan a szövetekbe rögzíti magát. Az utolsó vedlést követően nyeri el fehér színét és jellegzetes rajzolatát. A hím lárva teste a 4. stádiumban nem duzzad tovább, hanem a vedlés után a kifejlett hím kifurakodik a gyökérből és a talajban vándorolva keresi fel és termékenyíti meg a nőstényt.
A megtermékenyített nőstény vulvája körül egy ragacsos, zselészerű massza, a mátrix vagy az ún. tojászsák alakul ki. A tojás egy része ebbe kerül, túlnyomó részük azonban az anya testében marad. A mátrixba kerülő tojások nyomban tovább fejlődnek, a lárvák kikelésük után azonnal újabb növények gyökerébe furakodnak be. Egy nemzedék kifejlődéséhez, a hőmérsékleti viszonyoktól függően 4–8 hét szükséges. Kedvező körülmények között évenként 3–5 nemzedéke van.

Természetes ellenségei

A talajban lévő cisztákat és tojásokat több ragadozó fonálféreg (Mononchus), televényféreg (Enchytraeus), ugróvillás (Onychiurus, Isotoma, Orchesella), ragadozó atka, medveállatka ritkítja.


Védekezés

- Ellene a leghatásosabb védekezés a vetésforgó.
- A fertőzött területen hat éven keresztül nem szabad újból cukorrépát, valamint káposztaféléket, takarmányrépát, repcét, mustárt, karalábét, spenótot termelni.
- Nagyon fontos a terület gyommentesen tartása.
- Célszerű ugyanakkor ún. „fonálféreg-tisztító” növényeket, lucernát, kukoricát, rozsot, vöröshagymát, lent vetni, amelyeknek váladéka serkenti a lárvák kelését a cisztában lévő tojásokból, de azoknak nem gazdanövényei, így a kikelő lárvák elpusztulnak.
- Néhány semleges növény – a burgonya, murokrépa, mák, csillagfürt, kender – termesztése is elősegíti egyedszámuk csökkenését.
- A talajfertőtlenítő szerek közül ellene a leghatásosabbnak az aldikarb és az oxamil hatóanyagú nematicidek bizonyultak.



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Répa-fonálféreg témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia: Répa-fonálféreg