Állatok/Bogarak/Vetési pattanó bogár

A lap mérete: 3243 bájt

Kártevők

Vetési pattanó bogár

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők

---

Vetési pattanó bogár

Vetési pattanó bogár

Vetési pattanó bogár

Kórokozó:

(Agrypnus murinus, Syn: Adelocera murina ~ Lacon murinus)

Más neve(i): Kattogó bogár ~ Vetési pattanó bogár ~ Drótféreg

A drótféreg a talajban csírázó magvakkal és a növények gyökereivel táplálkozik. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés, az átfúrt szikleveles, csírázó mag, a megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek a sárgulása, különösen a salátát és burgonyát pusztítja.

Nagyobb mennyiségben szokott fellépni az enyhe telet követő esztendőben s különösen ott, a hol a talaj több humuszt s kevesebb ásványi anyagot tartalmaz. Ahová a drótféreg egyszer befészkelte magát, onnét nagyon nagyon nehéz kipusztítani s kiirtása csakis folytonos kitartó védekezés után sikerül.

A drótféregnek több fajtája van, a melyek közül azonban legveszedelmesebbek a gyors kattogó bogárt (Agrypnus murinus ~ Lacon murinus) és vetési pattanó bogár (Agrypnus murinus ~ Agriotes lineatus), a melyek igen hamar elhatalmasodnak. (Ezek az elnevezések valószínűleg szinonim nevek, amelyek Linné-től származnak 1758-ból)

Védekezés

Első sorban megemlítendő a szénkéneggel való védekezés, a melyet különösen értékesebb, finomabb terményeknél alkalmazunk a drótféreg irtására, azonban még a növények kiültetése (palántázása) előtt, mert nagyon könnyen megtörténik, hogy ha a kelleténél több szénkéneg jut a földbe, annak hatása káros, sőt egyenesen pusztító lehet a növényre.

Egy négyzetméterre 15-20 g. szénkéneget adunk úgy, hogy ujjnyi vastag és hosszú lyukakat készítünk, abba a szénkéneget beleöntjük és a nyílást földdel ismét elzárjuk. A szénkéneg a földet átjárja és elpusztítja a drótféreg álcáját. A szénkéneget azonban kevésbé használják, de nem is használható minden esetben.

Nagyon ajánlatos a trágyaszerek gyakori változtatása is. Ha pl. eddig istállótrágyát alkalmaztunk, használjunk ezután guanót és kálisót; észlelni fogjuk utóbbi trágya hatását, a mely a guanóból felszabadult kénsavnak tudható be leginkább. A guanóval és kálisóval való trágyázás, mint védekezőszer, tehát nagyon ajánlható.

Lásd még: [[|]] Magyar Wikipédia:Vetési pattanó bogár

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Vetési pattanó bogár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).