Címerhatározó/Tóth címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Tóth címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Tóth, Tót családok címerével foglalkozik.


vialkai Tóth[szerkesztés]

Németújvári Henrik bán pecsétje.jpg


Régebben a családot a Héder nemzetségből származtatták, és ősi címerüknek a hatszor hasított pajzsot tekintették:

A nemzetség Raholcai (késöbb Újlakynak is nevezett) ágából kinőtt család - eredetileg. Egy-két fõnemesi, de többnyire köznemesi ágakkal. A név maga "ragadvány-név", ami Lõrinc mester (Raholcai "Tót") Szlavóniában betöltött báni tisztségére vezethetõ vissza.

Kont Miklós nádor pecsétje, 1359.png

Újabban a Csák nemzetségből származtatják. Tót Lőrinc tárnokmester és szlavón bán fia ugyanis Raholcai Kont Miklós (? – 1367 április vége) nádor, erdélyi vajda, pohárnokmester, az Újlaki család őse, akinek címere a pajzsfőben ikerpólya

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1943-18176/1943-12-18177/az-ujlaki-csalad-elso-kozlemeny-18181/

Rövidítések



fejéregyházi Tóth[szerkesztés]

Fejéregyházi Tóth.JPG

Fejéregyházi Tóth Tamás 1559. szeptember 28., Bécs I. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs



Tóth 1587[szerkesztés]

Tóth Pál.JPG

Tóth Pál 1587. december 15., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Ilona, gyermekei Balázs, Erzsébet, Borbála és sógora Szabó János

R 64


A címer, mint azt Nagy Iván is írta, nagyon hasonlít a Török család 1609-es címerére.


  • Irodalom:

Siebmacher

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]



csöglei Tóth[szerkesztés]

Csöglei Tóth címer.PNG

A címer nagyon hasonlít a Török család 1609-es címerére.

  • Irodalom:

Siebmacher

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs



Tóth 1625[szerkesztés]

Tóth Mihály.JPG

Tóth Mihály 1625. október 30., Sopron II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Pálffy Ilona, fiai János, András, testvére István, annak fiai Mihály, Péter

P 1710 Totth cs. No. 250

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[3]


Rövidítések



monostorpályi Tóth vagy Toóth[szerkesztés]

Tóth vagy Toóth (Monostorpályii). varm-szatmar-197-8.jpg

Biharmegyei régi család, melynek egyik őse János, Bethlen Gábor fejedelemtől 1628 decz. 24-én királyi adományt nyer, 1701 február 19-én pedig Tóth Péter és felesége, Sára Anna, valamint István és János fiai újabb czímeres nemeslevelet kapnak. János 1724 és 1726-ban a nemességet vizsgáló küldöttség előtt nemességét az eredeti armális felmutatásával igazolta. Később 1798-ban Bihar vármegye az akkor Monostor-Pályiban lakó Tóth Jánosnak és Sándor, Juliánna, Zsuzsánna és János nevü gyermekeinek Szatmár vármegyéből hozott és 1770 febr. 5-én kelt bizonyságlevele alapján kétségtelen nemességét elösmerte. Egyik ága Mezőpetriben lakott. Jelenleg élő és szereplő tagjai: Sándor, a gróf Károlyi uradalom pénztárnoka és volt intézője. Ennek fiai József, joghallgató, István gazd. akad. hallgató és Géza. - Kálmán, Nagyváradon. - Gyula, Kolozsvárt és - Béla Tótmegyeren.

Czímer: kékkel és vörössel vágva, felül kékben, a vágási vonalra állított arany-kéve. Alul vörösben kertészkés. Sisakdísz hiányzik. Takarók: kékarany, vörösezüst.[4]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Tóth 1630[szerkesztés]

Pánman.JPG

Pánman Benedek 1630. május 8., Pozsony II. Ferdinánd nemesség és címer általa: atyafia Tóth Márton, annak gyermekei Miklós, János, István R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[5]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Tóth 1632[szerkesztés]

II. Ferdinánd magyar király címeres nemesi levele Tóth Andrásnak Bécs, 1632. május 21.

Tóth András címere, 1632.jpg


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Rövidítések


székelyi zékelyi Tóth[szerkesztés]

Székelyi Tóth György, valamint fia Péter és ennek neje Szabó Katalin vitéz hadi tetteinek jutalmául 1634. évi dec. 30-án nyertek címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól. E család adatait a Nyitra megyei kötetben ismertettük. Tagjai közül Károly (szül. 1793) Thuróczy Jánosné szül. Tótváradgyai Kászonyi Anna végrendelete következtében Szécsány (Temesszécsény) egy részét örökölte. Fia, Vilmos (szül. 1832 aug. 28-án Szécsány, †1898) v. b. t. t. 1871-73-ig belügyminiszter, 1879-1895-ig a közös számszék elnöke, a Lipót-rend nagykeresztese.

Címer: kékben természetes rakott várfalból, két három-három lőréssel ellátott torony között kiemelkedő meztelen véres kar, kardot tart, a melyre levágott turbános török fő van tűzve. Sisakdísz: a pajzsbeli kar. Takarók: kékarany-veresezüst.

Tóth. (Zékelyi és Felsőpelsőczi).

Tóth. (Zékelyi és Felsőpelsőczi). varm-szatmar-197-7.jpg

Vas vármegyéből származik, honnan idővel Arad, Temes, Nyitra és Gömör vármegyékbe származott át, de a XIX. század legelején Szatmár vármegyében is letelepedett. A gömöri ág, ottani birtoka után, a Felsőpelsőczi előnevet használta. György 1634-ben II. Ferdinándtól nyert czímeres nemeslevelet, melyet 1635-ben Vas és Gömör vármegyékben hirdettek ki. A gömöri ágból Márton és János Melléte községben is birtokos volt. A Zékelyi ágból András, 1706-ban gróf Forgách hadsegéde, majd Francziaországba emigrált, a hol mint tábornok bárói rangot nyert. Fia Ferencz, szintén franczia altábornagy. - Vilmos († 1898) a főrendiház elnöke. A Felsőpelsőczi ágból Mihály († 1850) a mult század harminczas éveiben Szatmár vármegye csendbiztosa és nemesek hadnagya. - László († 1874) a vármegye törvényszéki ülnöke és utána, tiszti főügyésze. Ő szervezte Patóházán és vidékén 1848-ban az önkéntes csapatokat. Erdélyben harczolt és mint zászlóalj-parancsnok tért vissza. Fogságot is szenvedett. A honvédség szervezésekor kapitányi rangot nyert és mint ilyen ment nyugalomba. - János († 1878), ügyvéd. - Dezső (1887), budapesti ügyvéd. - Kálmán († 1888), miniszteri fogalmazó. - Móricz, jelenleg patóházi birtokos. Ennek fiai Tibor, szolgabíró és László joghallgató.

Czímer: kékben, természetes kövekből épült várfalból kiemelkedő kétrovátkos torony között könyöklő meztelen véres férfikar, görbe kardot tart, melyen török fő van átütve. Sisakdísz: a pajzsbeli kar. Takarók: kékarany, vörösezüst.[6]


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Piskolti alias Tóth[szerkesztés]

Piskolti alias Tóth címer, 1639.jpgPiskolti címer 1663.png

Siebmacher:

Wappen: In B. über gr. Boden auf # Rosse sprengend ein ungar. Reiter, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange mit d. Linken die Zügel haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.
Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi I. Fürst v. Siebenbürgen d. d. Kolosvár 15. Dezember 1639 für Franz u. Caspar Piskolti alias Tóth.
(Leg. Copie in Nagy Várad. – Archiv des Biharer Cmttes).

A Siebmacher címeres könyvben csak lovast ábrázolnak, de a címeres levél leírása szerint ez egy szarvast üldöz:

"...égszínkék katonai pajzs, melynek mezejében avagy területén egész alakos, sötétszürke [subniger] lovon ülő és vitézi fegyverekkel jól felszerelt ember látható, amint kivont karddal üldöz egy szarvasbikát, mely egyik hátsó lábát rúgásra nyújtja, másikat behúzza [cervum quemdam posteriorum pedum uno (ad) ictum protenso, altero resecato]. A pajzson zárt katonai sisak helyezkedik el, melyen drágakövekkel és igazgyöngyökkel szépen ékesített királyi fejék van. A sisak csúcsáról pedig különböző színű szalagok, avagy foszladékok omlanak le itt is-ott is, gyönyörűen körbevéve a pajzs mindkét peremét avagy szegélyét, amint mindezek e levelünk elején..."


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Tóth alias Sóky[szerkesztés]

COA Toth alias Soky-Patent letter.svg

III. Ferdinánd, 1647. június 11., nemesség és címer Tóth Pál, a fia, András, valamint a testvére, János részére. Kihirdették Nyitra vármegye közgyűlésén, 1648. december 3.


  • Irodalom:

Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. 2. kötet, L–Sz, 2003–2005.

  • Külső hivatkozások:

[7]


sarkadi Tóth[szerkesztés]

Fájl:Tóth címer.png

Nemesség és címer.

Adományozó: III. Ferdinánd , kapja: Tóth János akinek a felesége Baka Zsuzsanna. Előnév: "sarkadi".

Kihirdetve: 1649. július 23. napján a Petneházán megtartott Szabolcs Vármegye megyegyűlésén. Az eredeti részükre kiadott nemeslevél elveszett, de nemességüket a vármegye közgyűlése előtt többször is bizonyították, így 1726. évben és 1790.szeptember 21. napján a Vármegye közgyűlése előtt.

Forrás: a tulajdonomban lévő Szabolcs Vármegye közgyűlése által 1838.február 5.-én Nagykállóban kiadott "nemesi bizonyság" levél (Tóth Géza leszármazott Nyíregyháza, 2011.12.10)

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

Tóth 1654[szerkesztés]

Boros Gergely.JPG

Boros Gergely 1654. július 8. Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: fiai János, Márton, atyafia Tóth István

megj.: a név hamisítottnak tűnik

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[8]


Rövidítések


Tóth másképpen Szabó[szerkesztés]

Gerönczy.JPG

Gerönczy János 1655. április 1., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Tóth Katalin, gyermekei Sámuel, István, Mária, testvérei Mihály, András, unokatestvére Tóth másképpen Szabó Pál

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[9]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szigethy másképpen Tóth[szerkesztés]

Szigethy másképpen Tóth.JPG

Szigethy másképpen Tóth Mihály 1656. június 5., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Charnay Erzsébet, testvére János, gyermekei Katalin, Ilona, Erzsébet és Kisszigethy Anna

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[10]


Rövidítések


Szegedy másképen Tóth[szerkesztés]

Simon:

Szegedy és Szigethy n. cp. (75. lap)

Szigethy vagy Szigedy avagy Szegedy, másképen Tóth n. cp. (76. lap)

n. = nemességigazolás,
cp. = cimerespecsét.

  • Irodalom:

Simon János: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. (1600 nemes család betüsoros névjegyzéke. Összeállította és kiadta Simon János Nógrádvármegye levéltárnoka. Balassagyarmat, 1911. 75-76.[11]

  • Külső hivatkozások:



Tóth 1666[szerkesztés]

Tóth Márton.JPG Tóth Márton 1666.png

Tóth Márton 1666. február 20., Fogaras Apafi Mihály nemesség és címer

P 743 Tóth cs. Lad. RRR No. 50


Tóth Márton címere. Adományozta Apafi Mihály erdélyi fejedelem Fogarason, 1666. febr. 20-án. (480. lap)

Az olló - eltekintve a céhes emlékektől - egyébként meglehetősen ritka elem a heraldikában. A Magyar Országos Levéltárban, Budapesten őrzött 1273 címereslevél közül mindössze 4 magyar, illetve erdélyi nemesi címerben található ollóábrázolás:

1. Zombath András és testvérei, György és Mihály 1621. december 22-én, Bécsben II. Ferdinánd királytól nyert címerében, (9. ábra)
2. Körösfőy Márton 1639. február 6-án, Segesvárott I. Rákóczy György fejedelemtől nyert címerében, (10. ábra)
3. Tóth Márton 1666. február 20-án, Fogarason Apafi Mihály fejedelemtől nyert címerében, (11. ábra)
4. Kellemesi Libkó, másként Szabó András 1668. január 23-án, Besztercén, szintén Apafi Mihály fejedelemtől nyert címerében. (12. ábra) (475-477. lap)

RAINER Pál: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból (Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajstroma). VMMK 19-20 (1994) 475–486. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei)

[12]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[13]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


martonfalvi Tóth[szerkesztés]

Martonfalvi Tóth.JPG

Martonfalvi Tóth György címere, 1666

Martonfalvi Tóth György a váradi Collegium tanára volt, majd a város török általi elfoglalását követően (1660) rövidesen Debrecenben kapott állást. A lelkészi státusz mecenatúrájához tartozott a nemesség: Bethlen Gábor a lelkipásztori rendet egységesen megnemesítette. (1629. július 13.) Apafi pedig – Bethlen Gábor elveit követve támogatta az egyházi értelmiséget – polgári előjoggal látta el, ami a foglalkozása miatti adómentességet és nemesi címert jelentett.

A Martonfalvi Tóth György vezette debreceni iskolát és tanárait bőséggel támogatták. A fejedelem 3000 darabos kősó-alapítványi javadalmából jött létre és állt fenn Martonfalvi professzor harmadik tanári tanszéke. A fejedelem újabb kősó-alapítványának köszönhetően építették ki a Collegiumot mai kvadrát formájára (1662–68), és a szintén általa létrehozott bursa sacra jövedelmeiből (1666) támogatták a peregrináló diákok külföldi tanulmányait a protestánsüldözés (persecutio decennalis) legnehezebb éveiben. A város pedig egyedülálló módon „perpetuus professor”-ának választotta (1664). Az 1666-os címer egyértelműen jelzi a megnemesített személynek a tanár funkciójából következő szakrális feladatát.

A magyarországi és erdélyi református egyházban is külön egyházi végzések intettek a fekete vagy dísztelen (szürke, barna) viselettől való eltéréstől: a díszes (úri, nemesi, más nemzetű, török vagy nyugati típusú) vagy más rendű (katona, kalmár, paraszt) öltözködést korszakunkban (16–18. század) végig szankcionálták. Nemcsak a színt, de az egyházi divatot is igyekeztek kellőképpen körülhatárolni. A fejen a hosszú collegiumi fejfedő (a sinkó) legyen, a testet a rókaprémmel bélelt felöltő (dolmány) teljesen fedje, a lábon egyszerű csizma legyen. A hajviseletre nézve illő nem katonásan rövid, sem lányosan (később németesen) hosszú haj, és legényembernek magyaros bajusz, idősebb és rangosabb férfi számára ószövetségi próféta szakáll- és hajviselet. A Köleséri-címerképen látható alakábrázolás illeszkedik ehhez az elvárási szinthez, s ettől csak annyiban tér el, hogy a tiszta, borotvált arcot még nem díszíti bajusz, és a félhosszú haj szintén a konform, de fiatalos házasember viseletéhez tartozott.

A Martonfalvi-címerlevélen az alak portréja látható: hasonlóan a Melius ábrázolásával azonosított képhez, de míg ott a szószéket, itt a tanári katedrát mintázó emelvényre támaszkodik a férfialak. Ott a németes öltözet miatt sejthető, hogy a címlapon a nyomdásznak lehetett ilyen nemzetközileg elterjedt fejléc-kliséje. Martonfalvi esetén az 1666-os címerben megformázott férfi a baljában tartott könyvbe ír, heraldikailag helyesen jobbra néz. Az öltözete egyszerű: gombos öltöny, felette fekete talár, fején pilis; arca nyírva, magyaros bajsza és hullámos haja jelzi fiatalságát. Akár tanári viseletnek is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy a gályarab-prédikátorokat hasonló módon festették le Zürichben, Takács Béla elemzésében „korabeli és külföldi öltözetben”. Martonfalvi nemeslevele azonban ehhez képest 10 évvel korábban készült, és Erdélyben. Ilyen forráshiányos esetben, mikor sem a korabeli zsinati rendelkezések nem szólnak kifejezetten a pilis viseletváltozásáról, sem ezt reprezentáló festmények nem maradtak fenn református értelmiségiekről, feltételes következtetéseket lehet csak levonni.

Elgondolkodtató, hogy ha a pilis viselete teológiailag adiaphoron (dogmatikailag nem kötött értelmezésű), akkor ez a tanári katedra miatt választott viseletnek is lehet a jele: biblikusan befedett fejű, de másképp, mint az előírt kalapos magyar egyházi forma esetén. Vagy ez valamilyen külföldi divat szerinti öltözet a kálvinista irányzatnak megfelelően, mely nem állt szemben a szigorú szabályozásokkal. A döntés előtt nem szabad megfeledkeznünk egy harmadik faktorról: az önképről. Köleséri és Martonfalvi, az egykori váradi tanárok egyaránt tudósi kvalitásaik miatt érdemelték ki a nemességet. Köleséri már lelkészként kapta meg az oklevelet, és ott lelkészi ornátusban ábrázoltatta magát; Martonfalvi pedig gyakorlati teológiai és pedagógiai munkájáért kapta, de már kijelölve ‛örökös professzor’-nak, tehát feltehetően a státuszának megfelelően jelent meg a képen.

Az önkép jelentőségének megértéséhez figyelemre méltó a kortárs példa, a németalföldi Coccejus két ábrázolása közti különbség: a fiatalkori professzoré és az időskori lelkészé. Előbbi esetben talár, alá gombos ruha, hozzá gallér és pilis járt a rövid bajuszt, göndör hajat viselő leideni tanárnak; utóbbi korszakában fekete papi ruha hosszú haj, fedetlen fő és borotvált arc illett a funkciójához. A fentiek alapján nagy hasonlóságot mutat a két zürichi gályarab (Séllyei István és Harsányi Móric István) képe, a németalföldi liberális teológus korábbi, tanári portréja és Martonfalvi oklevelének ábrázolása. Az európai protestáns egyházi divat szerinti tanári öltözet egyik fajtája érhető itt tetten. Martonfalvi részéről mindenesetre merész lépésnek tekinthető ez a fajta címerkép választás vagy engedélyezés.

A Köleséri (I.) Sámuel számára készített címerképen a 17. század végi protestáns ortodoxia (a voetiánus és a mérsékelt presbiteriánus irányzat) tipikus lelkészi öltözete és funkciójának megfelelő modorú ábrázata; a Martonfalvi György oklevelén a liberálisabb kálvinista (coccejánus, és mérsékelt v. moderált puritán) tanáré ismerhető fel. Nem állítjuk, hogy ezek a képek ne hordoznák a megnemesített személy arcberendezkedésének, karakterjegyeinek egyszerűsíthető vonásait, de inkább ábrázolják azt a 17. századi egyházi alakot, akit a címer megrendelője és/vagy annak udvari festője lát(tat)ni szándékozott a magyar református lelkészi és tanári/professzori öltözetből és alakból.[14]

  • Irodalom:

Zoltai Lajos: Mártonfalvi György czimerlevele. Turul, 1903. 136. p.

Csorba Dávid: Református tanári címerek 1665-66-ból. Egyháztörténeti Szemle, 10. évfolyam (2009.) 1. szám[15]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[16]


Rövidítések


Tóth 1668[szerkesztés]

magyar nemesség, címer, hitelesített másolat Adományozó - I. Lipót - magyar király - - - Adományos - Bakos Péter - - - - Adományos által - Huszár Anna - - - - felesége Adományos által - Bakos Tamás - - - - fia Adományos által - Bakos István - - - - fia Adományos által - Bakos János - - - - fia Adományos által - Tóth Mátyás - - - - unokatestvére Adományos által - Tóth Pál - - - - unokatestvére Tóth Mátyás fia Adományos által - Tóth Mihály - - - - unokatestvére Tóth Mátyás fia Ellenjegyző - Szegedy Ferenc - váci püspök, kancellár - - - Ellenjegyző - Orbán István - - - - Hitelesítő - Szatmár vm. - - - - Eredeti kiállításának helye - Ebersdorf Hitelesítés helye - Nagykároly Eredeti kelte - 1668.09.12 Hitelesítés dátuma - 1726.09.07

Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo late interoccupante, super quo hinc quidem leo inde vero tigris divaricatis posterioribus pedibus ad invicem sibi oppositi luctantium similes sursum erecte stare, oribus patulis ac linguis rubicundis exsertis, caudisque ad dorsum elevatis, anteriorum porro pedum sinistris ad rapiendum protensis, dextris autem nudas frameas vibrantibus, dimicantium seu concertantium similes cernere visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem cratisulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque alterum leonem inferiori per omnia conformem inguinetenus eminentem, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus. - Nincs címerfestmény - - -

Megjegyzés : Az eredeti címereslevél a nyilvántartások szerint nem található a levéltár [Országos Levéltár] őrizetében. [17]


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Tóth 1686[szerkesztés]

Tóth Balázs.JPG

Tóth Balázs 1686. május 12., Bécsújhely I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Kis Anna, gyermekei Mihály, Márton, Klára, nővérei Erzsébet, Judit, atyafia Gubacska György

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[18]


váradi Könyves másképp Tóth[szerkesztés]

Váradi Könyves, másképp Tóth (Könyves alias Thot de Warad) Mihály (I.) és felesége nemességét I. Lipót 1697. január 13-án Bécsben adományozott oklevelével megújítja, amit 1698. április 11-én Közép-Szolnok megyének a görcsöni kastélyban megtartott közgyűlésén ki is hirdettek. Az oklevél sajnos nagyon rossz állapotban maradt fenn, szövege mára nagyrészt lekopott, a töredékekből azonban mégis megállapítható, hogy a család eredeti nemeslevelét Kolozsmonostoron adományozta Rákóczi Zsigmond fejedelem.557 [557 MUO 233.]

Armálisukat558 [558 612x716/107/96x82 mm.] I. Lipót király, Kálnoki Sámuel és Szentkereszti András hitelesítette aláírásával. Pecsétje vörös-sárga-fehér-kék zsinóron függő esztergált fatokba nyomott, mára megtöredezett vörös viaszból készült.

Zölddel keretezett halványlila kárpit sarkaiban a magyar kiscímer és Erdély címerének elemei jelennek meg külön pajzsokon: felül jobbra a székelyek (Nap, Hold), balra Magyarország, lent jobbra az erdélyi magyarok (sas), balra a szászok címere (hét bástya). Felül középre a császári kétfejű sast festették. A befestett címer: álló katonai pajzs kék mezejében zöld talajon könyöklő vörösruhás kar kezében bárdot tart, úgy, hogy a bárd éle a kar felé fordulva látható. A rostélyos sisakot jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst sisaktakarók veszik körül, a sisakkorona tetején a sisakdísz: könyöklő vörösbe ruházott emberi kar markában a lentihez hasonló bárdot tartja.

Az armálissal a Fugyivásárhelyen élő Mihály (II.) és fiai, másik Mihály (III.), Sándor valamint Benjámin nemességét 1761-ben igazolta.559 [559 HBML IV. A. 1/j. 2. k. 172.] Egy későbbi leszármazottat, Mihályt (IV.), aki Debrecen népszerű szónoka volt, 1849-ben lelkesítő beszédei és cikkei miatt az olmüci várbörtönben is raboskodott.560 [560 Balogh István: A szabadságharc küzdelmes hónapjaiban. In: Debrecen története. (1693-1849). II. k. Szerk.: Rácz István. Debrecen, 1981. 482–483. és Kardos Lászlóné: Városunk. Debrecen, 1998. 80.] Ma a Debrecen főterén álló Kossuth szobor nyugati szoborcsoportjában az ő alakját is megörökítették.561 [561 Érdekes, hogy a szobor történetérıl is az egyik leszármazott, szintén Mihály (V.) tudósított. Könyves Tóth Mihály: Kossuth szobrunk története. Debreceni Képes Kalendárium. 1911. 38-41., Révész Imre: Veres vonalak egy ócska könyvben (K. Tóth Mihály). U.o. 1924. 19-21., U.ő: Könyves Tóth Mihály lelkipásztor levele olmüci rabságából Dr. Kain Albert debreceni orvoshoz. DKK 1947. 46-50.][19]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 107-108. (PhD értekezés) [20]


  • Külső hivatkozások:

Tóth[szerkesztés]

Tóth Isván.jpg

Tóth István címere Lipót királytól


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs