Címerhatározó/Kovács címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kovách, Kovács, Kováts családok címereivel foglalkozik.

Nagy Iván (Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest VI., 1860) összesen 21 Kovách (VI. 389-396, 397, 399, 401-404, 408), 52 Kovács (VI. 396, 398-399, 404-407, 408-409, 409-414) és egy Kováts (VI. 409) családot említ.


biszterczi és dicskei Kovách[szerkesztés]

Ősnemes magyar család. A Béder családdal közös eredetű. A Nyitra megyei Dicske községből származik.

Címerleírás:

"A család czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali kék udvarban zöld téren balra fordulva egy oroszlán hátulsó lábain, első lábaival koronát tartva; a baloldali vörös udvarban kék magyar ruhás vitéz áll, jobb kezében kivont kardot tartva, bal kezét csipőjére helyezve. A paizsfölötti sisak koronájából szintén a paizsbelihez hasonló magyar vitéz emelkedik ki jobb kezében kivont kardot, a balban egy hegyével fölfelé álló nyilat tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván, VI. 391)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovách 1545[szerkesztés]

Kovách Lőrincet 1545-ben I. Ferdinánd király nemesítette meg.

Címerleírás:

"Czimere jobbról balra rézsutosan kék vörös és arany udvarokra oszlik; az elő-térben zöld téren hátulsó lábain kettős farkú oroszlán áll, első jobb lábával kivont kardot, a balban ezüst patkót tartva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán nyúlik ki Foszladék jobbról arany-vörös, balról arany-kék." (Nagy Iván VI. 403)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Jász alias Kovács[szerkesztés]

Jász alias Kovács Lukács 1561.png Jaaz másképpen Kovács.JPG

Jaaz másképpen Kovács Lukács 1561. július 24., Bécs I. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Kovács Péter

R 64

1.1. Törzsszám : HU MNL OL R 64
1.1. Jelzet : 1_0024
1.1. Raktári szám:
1.1. Raktári egység : boríték
1.2. Restaurált : IGEN
1.2. Formátum : lap (kiterített)
1.2. Állapot : penészfoltos, egy-két helyen hiányos
1.2. Magasság (cm) : 48,5
1.2. Szélesség (cm) : 68
1.3. Nyelv : latin
1.4. Irattípus : adománylevél
1.5. Tárgy : magyar nemesség, címer
1.6. Fennmaradási forma : eredeti
1.7. Kapcsolódó jelzet :
1.8. Személyek :
Adományozó - I. Ferdinánd - magyar király - - -
Adományos - Jász alias Kovács Lukács - kapitány - - Luca Iaaz alias Kowach - gyulai lakos
Adományos által - Kovács Péter - - - - fivére
Ellenjegyző - Oláh Miklós - esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár - - -
Ellenjegyző - Liszthy János - - - -
1.9. Helyek :
Eredeti kiállításának helye - Bécs
1.10. Dátumok :
Eredeti kelte - 1561.07.24.
autentikus kettőspecsét

Címerleírás: Scutum videlicet militare rubei coloris, in cuius ima parte forma fluminis expressa, ex eoque miles armatus usque ad umbilicum eminens, dextraque frameam in modum pugnantis stringens, et sinistra sua manu coronam auream tenens, ac serpentem marinum ex eodem flumine emergentem, coronamque ipsam mordentem, ferire; superiores autem eiusdem scuti angulos, hinc stella, illinc vero luna occupare conspiciuntur. Scuto galeam appositam militarem, apertam et supra eam coronam auream, regium decus, ex eaque inter duas alas aquilinas gladium nudum capiti turcico infixum erectum. A summitate autem galeae laciniae seu lemnisci fulvi, caesii, rubeique [et] albi coloris hinc inde diffluentes, scutum ipsum apposite utrinque exornant. - Van címerfestmény - - kissé kopott - A sisakdísz sasszárnyai jobbról vörös, balról kék színűek.

Címerszőnyeg: arany keret, hermák, aedicula, vörös damaszkolt háttér
Pajzs: - reneszánsz pajzs - vörös - - nincs - Nincs - Nincs
Címerkép: víz
Címerkép: folyó
Címerkép: tengeri kígyó
Címerkép: korona
Címerkép: vitéz
Címerkép: szablya
Címerkép: fogyó hold
Címerkép: csillag
Sisak: pántos sisak - korona
Sisakdísz elem: kard
Sisakdísz elem: török fej
Sisakdísz elem: sasszárny
Sisaktakaró: kék-arany
Sisaktakaró: vörös-ezüst

4.1. Narratio : formuláris [1]

  • Irodalom:

Nyulásziné No. 179 -

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


váradi Kovács[szerkesztés]

254. 1579. szeptember 19. (in arce nostra regia Drisnensi, XIX. Septembris) István lengyel király és Erdély fejedelme hűséges szolgálatai jutalmául, melyeket a moszkvaiak (Moscorum) elleni hadjárat idején, Polock (Polocensium) várának és városának ostrománál tanúsított, Varad-i Kowach Miklóst (n) – mivel nemességéről szóló oklevelei elvesztek – újból megnemesíti és nemessége jeléül címert adományoz neki. Egyúttal a nevezettnek Varad városában, a Varad ucza-ban, Kowach István és Aztalgyarto György házainak szomszédságában levő házát minden adó és szolgáltatás terhe alól örökre mentesíti úgy, hogy ezzel a városi kiváltságoknak ne legyen kárára. Utasítja Giczy János Varad-i kapitányt, valamint a többi illetékest a mentesség tiszteletben tartására. — Címerleírás: Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in quo homo dimidius utraque manu forcipe globum cadentem tenere conspicitur. Supra scutum galea est militare corona regia imposita, ex cuius sumitate dimidius iidem homo priori per omnia similis eminet per scuti utraque latera ornatus caussa fascios coelestini ac albi coloris ex sumitate galeae descendentes sparsae sunt. — Az oklevél Berzevicy Márton (g) erdélyi kancellár keze által kelt. (Prot. V. p. 444–445.)

Keretszöveg nélküli másolat 1622 tájáról, amely szerint eredetijét Báthory István titkos függőpecsétjével és aláírásával erősítette meg. [3]


  • Irodalom:


AZ ERDÉLYI KÁPTALAN JEGYZŐKÖNYVEI (I.) 1222–1599. ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK VIII. 1. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt, Gálfi Emőke. AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA, KOLOZSVÁR, 2006. 105.[4]

  • Külső hivatkozások:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


szakmári Kovács[szerkesztés]

Szakmári Kovács.JPG

Szakmári Kovács György 1580. november 6., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Sára, gyermekei István, Judit, atyafia Deák Menyhért

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[5]


kászonújfalvi Kovács[szerkesztés]

A család erdélyi eredetű, Csík vármegyéből, Kászonújfaluból származik. A család a XVI. század második felében kapott czímeres nemeslevelet, melyet legutóbb Arad vármegyében hirdettek ki a múlt század huszas éveiben. Szatmár vármegyében 1859-ben telepedett le József; fia Dezső nagykárolyi ügyvéd.[6]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Gyergyevich aliter Kováts[szerkesztés]

Gyergyevich aliter Kováts címer.png

Régi birtokos nemesi család, akiknek főleg a XVIII. és XIX. században voltak Somogyban birtokaik, többek között Kisbajomban, Kiskorpádon, Nagyszakácsiban és Pusztakovácsiban. Gyergyevich aliter Kováts Beatrix Anna Susannával kötött házassága révén Goszthony Istvánra - miután 1828-ban letelepedett Somogyban - szálltak a Kovácsok nagybajomi birtokai. A nevükben szereplő aliter latin szó jelentése: másként. Üvegablakuk elkészítéséért a 60 pengőt a Goszthonyak és a Kacskovicsok a közös rokonság miatt együttesen fizették ki.

A család címere: kék csücsköstalpú pajzsban zöld talajon csőrében zöld koszorút tartó, szétterjesztett szárnyú, természetes fehér színű jobbra fordult lúd áll (az adományozott címerben hattyú). A rostélyos sisakon lévő koronán, könyöklő, görbe kardot tartó, jobbra fordult vörös ruhás kar látható. A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. [7]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 54-55.[8]

  • Külső hivatkozások:

gausai Kovács[szerkesztés]

Szőlősy Mihály.JPG

Szőlősy Mihály 1602. szeptember 9., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: Gausai Kovács István

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[9]

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács család a hajdúk között[szerkesztés]

Címerszerzők: Csomaközy András, kapitányai: Szilassy (Szylassy) János, Kövi (Keovy) Miklós, Pallai (Palay) Pál, Kovács (Kovacz) Albert, Somogyi (Somogy) György, Farkas Mihály, Elek János, Csatári (Chiatary) János, Szénási (Szenassy) Mátyás, Nagy Mátyás, Füzi (Fwzy) István, Hajdú (Haydu) Gergely és a 9254 hajdú.

4. T. 9. Bocskay István 9253 hajdúnak c. n. l. és Vámos-Pércsre Szabolcs megyében donátiót ad. [Korpona,] 1605. XI. 12. Kihird: [Kárász,] Szabolcs vm. 1606. XII. 4. – Eredeti Hajdu vm. lt. Turul 1905. évf. 178. l. [jelzet: MUO. 78.]

Hajdúk címere

  • Irodalom:

Horváth Sándor: A hajduk közös czimeres nemeslevele 1605-ből. Turul, 1905. 4. 174–179.

Külső hivatkozások:




hosszupályi Kovács[szerkesztés]

Hosszupályii Kovács.jpg

"Kovács, Hosszupályii, cs. A nemességet Péter és Ambrus testvérek szerezték, kiknek Bocskai fejedelem a szabadságharcban szerzett érdemökért kiváltságot és nemesi címert adott. Kihirdették Nagyváradon 1607. mára Péter ivadékai részint Pályiban maradtak, részint Földesre és Monorra költöztek.

Utóbbi helyen János lakott, a vármegye hadnagya, kinek fiai, Márton és István jöttek Vásárhelyre. Utóbbik 1786-ban itt vette nőül Kecskeméti Juliannát. Nagy bérlő volt Földváron. E két testvér eszközölte ki a nemesi bizonyítványt Bihar 1793 és Csongrád megyéktől 1793., mely utóbbi azt 1821. megújította. István fia II. István kir. testőr Bécsben, utóbb Halasra költözött.

Károly sz. 1806., alapos képzettségű jogász, megyei jegyző, szolgabíró 1840-1848., ügyész 1836 —40., alispán 1865—70.

és törv.-széki elnök, m.h. 1876., gimn. alapítványa 200 k. Nyolc gyermeke közül említendők Lajos, József főherceg uradalmi lisztje, Domokos földbirtokos, kataszteri becslő m.h. 1906. 70 é., (leányai Rózsa óvónő és Lelikné), Károly szegedi kir. Ítélőtáblai biró, neje Miké Kornélia, Dezső mezőhegyesi községi jegyző.

Kovács Sebestyén Aladár mérnök, miniszteri osztálytanácsos, műegyetemi rendes tanár, a körös-marosi ármentesitő társulat elnöke, ' egyházmegyei tanácsbiró, sz. 1858. Budapesten, atyja, Endre, az országos hirii orvostanár; felesége Dobosi Aranka után határunkban nagybirtokos, a temesvári ref. egyház megalakulását nagyobb adományával mozdította elő, fia Aladár mérnök, tartalékos huszárfőhadnagy.

[10]

  • Irodalom:

SZEREMLEI SAMU: HÓD-MEZŐ-VÁSÁRHELY TÖRTÉNETE. V. KÖTET A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ Hódmezővásárhely, 1913. [11]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[12]


gyalui Kovách másképpen Balás[szerkesztés]

Gyalui Kovách.JPG

Gyalui Kovách másképpen Balás István 1610. november 17., Gyulafehérvár Báthori Gábor nemesség és címer általa: gyermekei István, Katalin R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[13]

Rövidítések

Kovács család a pukások között[szerkesztés]

Felföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.

1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer

F 7 Armales XX. 14

Vö. Puskások címere

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[14]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


nagydaróci Kovács[szerkesztés]

Nagydaróci Kovács.JPG

Nagydaróci Kovács András 1613. március 19., Pozsony II. Mátyás nemesség és címer általa: fia Jakab, testvére Bálint, ennek felesége Pece Erzsébet és fiaik István, Pál, Miklós, Albert

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[15]

Rövidítések


horti és rigyiczai Kovách[szerkesztés]

Kovách Pál, Fülek várában a lovas csapat kapitánya volt. II. Mátyás a családjával együtt Pozsonyban 1613. március 26-án nemesítette meg.

A horti és rigyiczai Kovách család címere. (Nagy Iván VI. 392)

Címerleírás:

"Czimerük -- mint az az eredeti armalis levelen festve 5), és a metszvényben látható -- a paizs kék udvarának alyján zöld téren három levágott török fej, azok fölött egy koronából kiemelkedő pánczélos, sisakos vitéz, jobb kezével kivont kardot tart, fölötte jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog, a paizsfölötti sisak koronájából a paizsbelihez hasonló pánczélos vitéz nyúlik fel, jobb kezében kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván VI. 391-392)

Nagy Iván kommentárja az 5. jegyzethez:

»Az eredeti armalis levélben máskép van a czimer (valószinűleg a czimerfestő tévedéséből) festve és másképen leirva, ugy hogy a leirás a festett czimerrel nem egyez; a czimer leirása az armalis szavai szeint ez: "Scutum militare erectum coelestini coloris, cuius fundum viridis late occupat campus, super quo nuna framea resupine jacere visitur, ac in medietate tria capita turcica absecta et ordine locata, sangvine conspersa dictam frameam polluere ac in extremitatibus sive angulis hinc sol, illinc vero luna interjecta in medio stella rutilare visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam regio diademate integrum brachium humanum ferro indutum, manuque frameam nudam sursum elevatam vibrantem proferente ornatam. A summitate vero seu cono galeae laciniis seu lemnisciis hinc aurei et coelestini, illinc vero aurei et argentei coloram, in scuti oram defluentibus, prout haec omnia in principio seu capite praesencium literarum nostrarum pictoris manu artificio propriis suis coloribus recte (sőt épen nem: recte) depicta esse cernuntur." -- A család a festett czimerrel él.« (Nagy Iván VI. 391-392)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács 1617[szerkesztés]

Kovács Péter.JPG

Kovács Péter 1617. november 22., Prága II. Mátyás nemesség és címer általa: felesége Dokos Erzsébet, atyafiai Konczos Mihály és Vida Péter

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[16]

Rövidítések


pachai Kovách[szerkesztés]

Pachai Kovách Péter 1622-ben kapott címeres nemesi levelet.

Címerleírás:

"Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy fekete lovon balfelé vágtázó pánczélos sisakos vitéz, mely a zöld téren fekvő fehér egyszarvút bozogányával fejbe üti. A paizsfölötti sisak koronájából három lándzsa nyúlik fel; a középső félig vörös, félig ezüst, a másik két szélső félig kék, félig arany. Foszladék jobbról aranyfekete, balról aranykék." (Nagy Iván VI. 403)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács 1625[szerkesztés]

Egei címer, 1625.png

1625. október 29-én Sopronban II. Ferdinánd megújítja (denuo) a már korábban is nemes Egey Istvánnak, általa természetes fiának Jánosnak, valamint Kovács (Kovacz) Bálintnak és ennek törvényes fiának Ferencnek nemességét, amit 1626. május 13-án Szatmár vármegye Csengerben tartott törvényszéke hirdetett ki.615 [615 MUO 118. és Szálkai Tamás: A sólyom mint címerkép. Egey István Megesyre hamisított armálisa. Turul. 2007. 3. 84–90.] Az adománylevél szövegében ugyan a Megesy név szerepel, a betűk kidolgozása, egymástól való távolsága azonban elárulja, hogy az eredetileg beírt Egey nevet „egészítették ki” (ti. MEGESY) később a hamisítók.616 [616 Arra sincs lehetőség, hogy a Szatmár vármegye törvényszékének jegyzőkönyveinek adatai alapján ellenőrizzük a nevek alakját, mivel éppen az 1615–29 közötti időszak jegyzőkönyvei vesztek el. Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II/1. 1629–1634. 5.] Az aranyfesték oxidációja ma sem jelentős, így nem csoda, hogy egy 1860-ban végzett felmérés során az oklevél eredetiségét nem kérdőjelezték meg.617 [617 A vizsgálatot a Nagyváradi Császári és Királyi Országos Törvényszék kezdeményezte. Ez alapján közölte Schönherr Gyula a Turul hasábjain 1888-ban. Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 180.]

A leírt címer a korban megszokott kettős keretben nyugszik. A téglalap alakú arany rámában lilával damaszkolt alapon aranyszegélyű kartus-szerűen kiképzett ezüstkeret, melynek belső oldalán babérkoszorú látszik, ami damaszkolt kék mezőt övez, amelyre a címert festették. A kartus és a külső keret közötti sarkokban felül a magyar államcímer elemei: jobbra vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balra vörösben zöld hármashalom kiemelkedő aranykoronás középső csúcsán lévő ezüst kettőskereszt látható. Mindkét pajzson aranyszínű háromlevelű korona nyugszik. Egey István – a szöveg szerint – „egyenesen álló vörös színű katonai pajzsot” kap „amelynek alját magas szikla foglalja el, melyen természetes színű teljes [alakos] sólyom képmása a pajzs jobb oldala felé fordulva látható, bal lábán állni, jobbjában pedig – karmai közt szorítva – teljes, zöld leveles szőlőfürtöt tartani látszik. A pajzson nyitott rostélyú katonai sisak királyi koronával, [melyből] egymástól elforduló fekete sasszárnyak emelkednek ki, és mindegyiken egy-egy ragyogó arany csillag, a már említett sasszárnyak között másik, az alsóhoz hasonló szőlő látszik. A sisak csúcsáról körös-körül innen sárga és vörös, onnan vörös és fehér sisaktakarók vagy szalagok omlanak alá…”618 [618 „Scutum videlicet militare erectum rubri coloris fundum illius rupi alta occupante, in qua integer falco naturali suo colore effigiatus, sinistro pede insistere, dextro vero integrum botrum uvarum viridi folio conspicuum inter ungves compressum intertenere, inque dextram scuti latus conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, duas nigras alas aquilinas primis ab invicem aversis prominentes, ac in singulis, singulas aureas stellas micantes, inter praenotatas alas aquilinas, alterum botrum inferiori similem, proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, hinc flavis et rubris, illinc vero pariter rubris et candidis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”]

További kutatásokat igényelne annak megállapítása, hogy a címereslevelet fel tudták-e használni a hamisítók. Illésy János említ ugyan e néven egy nemes családot Biharban,619 [619 Illésy János: Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás. Bp., 1902. 24.] kérdéses azonban helytálló-e ez az adat, mivel ebben az – eredetileg is háromféle – összeírásban nem található meg Megyesy Zsigmond,620 [620 Mivel a megyék nem kaptak pontos utasítást az összeírás végrehajtására, ezért különböző típusú conscriptiók születtek. Ugyanazon jelzet alatt szerepel egy – a birtokosokat is feltüntető – lista (2-16.) és egy településenként rendszerezett, adóösszegeket is tartalmazó összeírás. (17-46.), valamint egy, ami csak a járásokat tünteti fel (47–110.). HBML IV. A. 12/a. 1. cs. No. 9. 2–110.] mint ahogy a későbbiekben sem.621 [621 HBML IV. A. 12/a. 1. cs.] A Kovács (Kovácz) név gyakorisága sem könnyíti meg a kutatást, mindenesetre Szatmárban feltűnik egy Kovácz Bálint nevű szatmárnémeti polgár 1638-ban, akit kölcsei Kende András társaival üldözött és elfogott, de a két személy azonosságát név alapján nem lehet megállapítani.622 [622 Künstlerné Virág Éva: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II/2. 1635–1640. Nyíregyháza, 1997. 878. sz.] Családtörténeti adatok hiányában kérdés marad az is, hogy mikor került az oklevél a levéltárba: az 1860-as felmérést követően, Trianon után biztosan Csonka-Bihar vármegye levéltárában volt,623 [623 Ekkor a Bihar megyei törzsanyagban őrizték 51/1929. XXXIII. jelzet alatt.] aminek állományával együtt végül a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárba került.624 [624 Gazdag István: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. In: Magyarország levéltárai. Szerk.: Balázs Péter. Bp., 1983. 143-144.][17]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 118-119. (PhD értekezés) [18]


  • Külső hivatkozások:



Arday alias Kovács[szerkesztés]

Kempelen:

Arday (alias Kovács).
Czímeres nemeslevelet 1628. nov. 20. A. András, Márton és István kaptak. (TK. I/65.)

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[19]

  • Külső hivatkozások:

Kovács 1630[szerkesztés]

Kovács János.JPG

Kovács János 1630. március 4., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: gyermekei Pál, Péter, István, Zsófia

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[20]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


tövisi Faur, másképp Kovács[szerkesztés]

A családnak legrégibb okiratilag kimutatható első őse, Faur máskép Kovács Márk, aki Apaffy Mihály erdélyi fejedelemtől 1665 jún. 30-án Tövisre nyert adományt. Valószínűleg, bár okiratokkal nem mutatható ki, ennek a Márknak atyja vagy nagyatyja volt Faur István, aki I. Rákóczi Györgytől 1631 nov. 25-én címeres nemeslevelet nyert. A családból Miklós lippai gör.-kel. lelkész 1780-ban hirdette ki nemességét. Testvére József (szül. 1761, †1809) szintén lippai lelkész volt. Fia György Facsetra költözködött. Ennek fia: János 1848-ban a bogsáni járás főszolgabirája, majd a 3. honvédzászlóaljba állott be s fokozatosan hadnaggyá lépett elő. 1861-ben orsz. képviselő és Krassó vármegye alispánja. 1865-ben újból képviselő. 1867-1871-ig Krassó főispánja. Majd kúriai bíró (†1888). Fia Kornél (szül. 1860) kir. főmérnök.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Kovács 1631[szerkesztés]

Kovács Lőrinc 1631.png Kovács Lőrinc.JPG

Kovács Lőrinc 1631. november 25., Meggyes I. Rákóczi György címer általa: testvérei György, István, András

F 7 Armales No. 59

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[21]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovách 1632[szerkesztés]

"1632. január 10-én Sopronban II. Ferdinánd király címeres nemeslevelet ad Divéky Albertnek, Kovách Pálnak és Kormos Mihálynak. Kihirdeti Torna megye 1632-ben.

A Divék nemzetség címere: Kékben zöld dombon álló lombos fa alatt jobbra lépő medve, felette jobbról fogyó ezüst félhold, balról hatágú arany csillag. Sisakdísz: növekvő pajzsbeli medve. Takarók: kék-arany, fekete-arany.

Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol"

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:


görgei Kovács[szerkesztés]

Görgei Kovács István 1636.png Kovács István.JPG

Kovács István 1636. július 16., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[22]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács 1637[szerkesztés]

Kovács Márton.JPG

Kovács Márton 1637. december 15., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[23]

Rövidítések


Kovács 1638[szerkesztés]

Kovács Péter címere 1638.jpg

Kovács Péter 1638. 2. 7., Pozsony, III. Ferdinánd, MNL OL R 64 – 1 – 349.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések


váradi Kovács alias Nagy[szerkesztés]

Váradi Kovács alias Nagy István 1642.png Nagy Kovács címer 1642.jpg

Váradi Kovács alias Nagy István címere, 1642

I. Rákóczy György (1593-1648) erdélyi fejedelem sajátkezű aláírásával ellátott, latin nyelvű címereslevele, melyben a váradi Nagy Kovács Istvánnak és feleségének, Varjú Annának nemességet adományoz. Kelt: Gyulafehérvár, 1642. VII. 16.

Pergamenlevél. Az oklevelet kézjegyével látta el Szalárdy János helyettes titkár. Néhány helyen sérült, kis szöveghiánnyal. Keretezve.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[24]


Rövidítések


Kovács 1643[szerkesztés]

Kovács Pál.JPG

Kovács Pál 1643. július 20., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Anna, gyermekei János, Márton, Gergely, Pál, Katalin

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[25]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Boga alias Kovács[szerkesztés]

Címeres nemeslevelet 1646. okt. 12. Boga címer alias Kovács István s gyerm. kaptak. - Nemesi bizonyítványt nyert a család 1805. nov. 26. Békés megyétől; kihirdette István rittbergi (végvári) lakos 1828. jul. 14. Temes megyében. István fiai József és Gergely. - Vö. Lendv. II/58.; Márki II/182.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Újlaki Kovács másképpen Szabó[szerkesztés]

Újlaki Kovács másképpen Szabó.JPG

Újlaki Kovács másképpen Szabó István 1655. február 15., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Szepesi Vámos másképpen Szabó Mátyás és János, valamint Szabó János R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[26]

Rövidítések


Kovács 1655[szerkesztés]

Kovács Gáspár.JPG

Kovács Gáspár 1655. március 12., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Úr Anna

P 716 Kováts cs. Lad. RRR 15/22

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[27]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


leleszi és visontai Kovács[szerkesztés]

Kovács János III. Ferdinándtól 1656-ban kapott címeres nemeslevelet.

Címerleírás:

"Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó ketős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardja hegyén levágott törökfejet tart. A paizsfölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, első jobb lábával szintén kivont kard hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös". (Nagy Iván VI. 397)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovách 1658[szerkesztés]

Kovách Péter (valamint testvére) és neje, Fora Ilona és fiuk Mihály, valamint az ő neje, Kenczen Dorottya I. Lipót királytól 1658. június 15-én Frankfurt am Mainban kapott címeres nemeslevelet.

'Címerleírás:

"Czimerük vizirányosan három részre osztott paizs, az alsó vörös mezőben hármas zöld halmon hármas zöld növény virít, a középső kék udvarban ugró helyzetben oroszlán látható, torkában egy kivont pallóst fogva, a felső vörös udvarban királyi arany korona áll. A paizsfölötti sisak koronájából arany oroszlán nől ki, szájában szintén kivont pallóst tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös". (Nagy Iván VI. 401)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács 1661[szerkesztés]

Fejes János.JPG

Fejes János 1661. január 19., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: testvére Margit, fia János, atyafiai Kovács István, Pogácsás Mihály R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[28]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovách[szerkesztés]

Kovách címer I. Lipót.jpg

I. Lipót király (1657-1705) címeradománya a Kovách család részére

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések


Kovács 1664[szerkesztés]

Kovács Pál1664.JPG

Kovács Pál 1664. november 28., Bécs I. Lipót címer általa: felesége Nagy Ilona, gyermekei György, Márton, Zsófia, testvére János, annak felesége Zsófia, gyermekei György, János

R 64

A címeres nemeslevelet Nógrád megyében, Fülek városában 1665. dec. 22-én hirdették ki.

Címerleírás:

"Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó arany oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván VI. 400)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


bödögei Kovács[szerkesztés]

Bodogei Kovatsokhoz kep.jpg

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Vörös másképpen Kovács[szerkesztés]

Vörös másképpen Kovács.JPG

Vörös másképpen Kovács János 1666. február 5., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: testvérei György, Mihály

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[29]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


régeni Kovács[szerkesztés]

Régeni Kovács.JPG

Régeni Kovács másképpen Régeni János 1676. szeptember 25., Gyulafehérvár Apafi Mihály nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[30]

Rövidítések


Kovács 1677[szerkesztés]

Kovács Péter, a nemességszerző 1677

Kovács Ferenc 1677.jpg

Kovács, Apályi és Gálospetrii. Csalánosi Ravaszdi Zsigmond sz.-somlyai földesúr szabadította fel először 1676-ban a jobbágyságtól jó módú szomszédját, Péter kovácsot, kinek szolgálataiért, 200 m. forintjáért s egyéb ajándékaiért P'élapátiban háztelkeket és földeket is adott s szabadságot arra, hogy magának a fejedelemtől nemeslevelet is szerezhessen, a mi 1677-ben történt meg, midőn Apafi Pétert a nemesek sorába emelte s címerrel is megajándékozta, (az oroszlán egyik lábában kardot, szájában pedig ezüst reszelőt tart). Á nemeslevelet Kraszna, majd Bihar 1725., 1775., 1780. és Csongrád 1780. megyék gyűlésein hirdették ki. A család leszármazása ez:

Vásárhelyre elsőnek Miklós költözött gyermekeivel együtt, kik itt születtek s némi vagyont szerezlek. Utódaik közül városunk életében Ferenc 1823—1895., ügyvéd, m;nt Csongrád megyei szolgabíró, főjegyző, alispán, a város orsz. gyűl képviselője, a ref. egyház főgond-noka, az egyházmegye tnnácsbirája s a magyar tud. akadémia tiszteletbeli tagja tette magát örökre nevezetessé, a közügyeknek több évtizeden át fáradhatatlan munkása.

Szerkesztette és saját költségén kiadta az 1843—44 i országgyűlés naplóját. Már éleiében is bőven adakozott a közintézeteknek, végrendeletében pedig — gyermektelen lévén —tekintélyes vagyonának (mintegy 200.000 k. érték) általános örökösévé a ref. egyházat és a gimnáziumot tette. (A családtört, iratok a h.m.vásárhelyi főgimn. kvtárában.

Életrajzát bővebben megirtam Dömény, Zsinati emlékkönyvében 1882. 169 1.) Házastársa Kűri Terézia, András jászkunkerületi főügyész és Abai Nagy leányok, volt, ki nagyanyja házánál Vásárhelyen növekedett föl, e. a. nya 2000 k., m.h. 1904. 77 é.[31]

  • Irodalom:

SZEREMLEI SAMU: HÓD-MEZŐ-VÁSÁRHELY TÖRTÉNETE. V. KÖTET A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ Hódmezővásárhely, 1913. [32]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[33]

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


járdánházi és berenczei Kovács[szerkesztés]

Kováts. (Járdánházi és Berenczei) varm-szatmar-192-5.jpg

Ez utóbbi előnevet 1616-ban kapta a család I. Ferencztől. K. Sándornak 1803-ban kelt ügyvédi diplomájában még a Járdánházi előnév szerepel). Borsod vármegyéből származó család, mely 1681-ben kapott nemességet. Idővel Nógrád, Bihar, Zemplén és Szatmár vármegyékben is elterjedt. Sándor és László 1816-ban egész Sár községre és Homok, Berencze és Szárazberek részeire kapott kir. adományt. Ezeken kívül még Mátészalkán és Porcsalmán is birtokos volt. Tagjai közül Mihály 1681-ben füleki praesidiarius katona. - János 1711-ben nógrádi alispán. - Ignácz, 1756-ban főszolgabíró. - István, 1770-ben nógrádi szolgabíró. - János (szül. 1739) a nagyváradi uradalom inspectora, majd praefectusa, több vármegye táblabírája. - Sándor 1809-ban a szatmári nemesi felkelők kapitánya. - László, 1810-ben táblabíró és szolgabíró. - Sándor, 1822-29-ig megyeri főjegyző, 1827-ben követ. - Ágoston, m. jegyző, később főszolgabíró, 1842-ben követ, 1863-ban Szatmár vármegye főispáni helytartója. - Lajos (megh. 1879). 1846-ban a Tiszaszabályozás igazgatója és Széchenyi miniszteriumában osztályfőnök. - Eduárd, 1870 körül kir. tanácsos, később a vaskorona-rend lovagja. - Jenő, 1879-90-ig főszolgabíró, ettől kezdve 1896-ig árvaszéki elnök, jelenleg homoki birtokos. - Fiai Miklós és Sándor, az első homoki birtokos, az utóbbi szolgabíró. - Gyula, jelenleg apai birtokos, fiai: Gyula és Béla. Az első tengerész orvos, a második segédmérnök.

Czímer: kékben, zöld alapon nyugvó, leveles koronából növő pánczélos, nyílt sisakos vitéz, jobbjában kivont kardot tart, melyen török fő van átütve, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz: a paizsbeli alak. Takarók: kékarany, vörösezüst.[34]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


szellőczei Kovách[szerkesztés]

Szellőczei Kovách címer.JPG

Kovács (szellőczei)

Czímeres levele 1687. szept. 27. kelt. (Nyitram. lt.) (Kempelen)

A családi hagyomány szerint Kovács Pál 1683. október 7-9-ig a párkányi csatában küzdött és az ott tanúsított vitézségéért kapta a nemességet. (Solymosi Tamás közlése, 2011.)

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szmit másképpen Kovács[szerkesztés]

A címeres nemesi levelet Szmit, másképp Kovács Dániel kapta I. Lipót királytól 1689-ben.

Kovács avagy Szmit címer.jpg

Címerleírás:

"Czimerük -- mint itt a metszvény mutatja -- a paizs kék udvarának alján hulámzó tengerből kiemelkedő kettős farkú oroszlán, első jobb lábával három kalászt tartva. A paizsfölötti sisak koronájából egy tigris emelkedik ki, első jobb lábával a ragyogó napot tartja. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván VI. 406)

Eredetileg Kovács, majd Schmiedt, Szmit, végül Szepesben Kováts és Schmiedt néven is ismert.

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

Címer: címerhatározó


Stubán másképpen Kovács[szerkesztés]

Stubán másképpen Kovács.JPG

Stubán másképpen Kovács János 1695. április 12., Bécs I. Lipót címer általa: felesége Szűr Ilona, gyermekei István, Benedek, mostohafiai Zámbó Mihály, János

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[35]

Rövidítések


hilibi Kovács[szerkesztés]

Hatolykai Mátis.JPG

Hatolykai Mátis Kelemen és Miklós, Hilibi Kovács Mihály és János, Hatolykai Balogh István 1700. március 26., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: Kovács felesége Mais Anna

F 21 Armales M nr. 12

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[36]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


járdánházi Kovács[szerkesztés]

A Kovács másképpen Járdánházy vagy járdánházi Kovács család valószínűleg Borsod megyei eredetű.

Címerleírás:

"Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló vitéz, jobb kezében kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva. A paizsfölötti sisak koronájából Szarvas emelkedik. Foszladék jobb oldalról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván VI. 396)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovách 1710[szerkesztés]

Kovách Mihály és István I. József királytól 1710-ben kapott címeres levelet.

Címerleírás:

"Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó fehér egyszarvú, melynek szarván zöld koszorú van; ehez hasonló egyszervú nyúlik fel a paizs sisakja koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván VI. 404)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovách 1714[szerkesztés]

Kovách Mihály 1714-ben III. Károlytól kapott nemesi levelet.

Címerleírás:

"Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, mely csőrében ezüst patkót tart. A paizsfölötti sisak koronákján pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék." (Nagy Iván VI. 404)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


bánkfalvi Kovács[szerkesztés]

Bánkfalvi Kovács.JPG

Bánkfalvi Kovács Tamás, József, Pál 1715. október 26.,-- III. Károly nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[37]

Rövidítések


Kovách 1716[szerkesztés]

Kovách Istvánt és Pált 1716-ban III. Károly király nemesítette meg.

Címerleírás:

"Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren koronából kiemelkedő kettős farkú oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot, a balban levágott törökfejet üstkénél fogva tart. A paizsfölötti sisak koronáján vörös mezü kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék." (Nagy Iván VI. 404)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovách 1718[szerkesztés]

Kovách Istvánt 1718-ban III. Károly király nemesítette meg.

Címerleírás:

"Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban zöld koszorút tartva. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék." (Nagy Iván VI. 404)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


zalányi Kovács[szerkesztés]

Zalányi Kovács alias Ambrus címer, 1721.png

Zalányi Kovács másképpen Ambrus Gergely 1721. április 18., Bécs III. Károly nemesség és címer általa: felesége, fiai és lányai név nélkül

F 21 Armales A nr. 1

++++++

Magyar és erdélyi nemesség, címer, III. Károly magyar király, erdélyi fejedelem, Zalányi Kovács alias Ambrus Gergely (Gregorius Kovács alias Ambrus ex Zalany) jobbágy részére, Bécs, 1721.04.18., Gyulafehérvár.Manumissio kiadója: id. Bodoki Mikó Ferenc (Franciscus senior Miko de Bodok), földesura és Bodoki Mikó János (Joannes Miko de Bodok). Produkció - F 139_8.Küküllő_no.482. Kihirdetése:
1. erdélyi országgyűlés Kolozsvár 1725.05.02, 1725-05-02, 1725-05-02, Sándor Gergely őkirályi felsége ítélőmestere Erdélyben
2. Küküllő vm., Széplak 1725.11.07, 1725-11-07, 1725-11-07[38]

  • Irodalom:

Külső hivatkozások:

[39]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács 1722[szerkesztés]

Kovács Györgyöt 1722-ben III. Károly király nemesítette meg.

Címerleírás:

"Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó fehér lovon, vörös nyereg-takarón ülő, fekete zsinóros, fehét magyar ruhába öltözött magyar vitéz, fején fekete kalpag, lábain sárga csizma van; balfelé lovagol, hátra nyujtott jobb kezével kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva, előtte egy sárga hosszú ruhás ember-hulla fekszik fejetlenül, vérző nyakkal. A paizsfölötti sisak koronájából egy hosszú fehér ruhás, födetlen fejű férfi emelkedik ki, hátra kötött kezekkel, egy kifeszitett ij alatt, melynek idege hátul derekát érinti. Foszladék mindkét oldalról arany-fekete." (Nagy Iván VI. 404)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács 1741[szerkesztés]

Kovács Márton 1741. október 28-án Mária Teréziától kapta címeres nemeslevelét.

Címerleírás:

"Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó oroszlán, mely első jobb lábával vörös nyelű ezüst nyilat tart. A paizsfölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." (Nagy Iván VI. 405)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács 1756[szerkesztés]

Kovács Józsefet 1756-ban Mária Terézia nemesítette meg.

Címerleírás:

"Czimerpaizsa balról jobbra rézsutosan két részre oszlik, a jobboldali kék udvar bal oldalából oroszlán nyúlik ki mellig, kiterjesztett lábaival ragadozásra készülve; a baloldali ezüst osztály vörös négyszegü sorompóval van fedve. A paizsfölötti sisak koronájából két elefánt-ormány nyúlik ki, a jobboldali vizirányosan félig arany, félig kék, a baloldali félig vörös, félig ezüst; mindkettőnek külső oldalából négy négy lóhere-levél nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról arany-vörös." (Nagy Iván VI. 405)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács 1758[szerkesztés]

Kovács János 1758-ban Mária Teréziától kapott nemesi levelet.

Címerleírás:

"Czimere a paizs arany udvarában pej lovon vágtató magyar vitéz, kék dolmányba, vörös nadrágba és csizmába öltözve. Fején prémkalpag van, melynek kék bársony teteje lefityeg; jobb kezével kivont kardot villogtat; ehez hasonló vitéz nyúlik ki a paizsfölötti sisak koronájából is, kivont kardja hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról arany-vörös." (Nagy Iván VI. 405)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács, 1758[szerkesztés]

Az időseb és ifjabb Kovács György a Bogdány és a Cziriák családdal együtt 1758-ban kapott azonos címert.

Címerleírás:

"Közös czimerük a paizs kék udvarában egy piros lábú fehér galamb, piros csőrében arany olaj-ágat tartva. A paizsfölötti sisak koronáján szintén olyan galamb áll, szétterjesztett szárnyakkal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös." (Nagy Iván VI. 405)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács 1759[szerkesztés]

Kovács István 1759-ban kapott címeres levelet.

Címerleírás:

"Czimere a paizs kék udvarában egy arany edény, mely fölött egy felforditott V betü alakú fehér csikolat áll, és a paizs két felső szögletében egy egy arany csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny nyúlik fel. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék." (Nagy Iván VI. 406)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács 1791[szerkesztés]

Kovács Mihály 1791-ben kapott nemességet II. Lipót királytól.

Címerleírás:

"Czimere balról jobbra rézsutosan kétfelé osztott paizs, a jobboldali kék udvarban egy arany örvű fehér eb látszik; a baloldali arany udvarban három vizirányosan fekvő vörös csíkolat szemlélhető. A paizsfölötti sisak koronájából a paizsbeliekhez hasonló eb nyúlik fel. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-vörös." (Nagy Iván VI. 408-409)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács 1792[szerkesztés]

Kovács Ferenc 1792-ben nyert címeres levelet.

Címerleírás:

"Czimere négyfelé osztott paizs..., melynek 1-ső és 4-ik osztálya vörös udvarában zöld téren arany kaptár áll, melyet arany méhek dongnak körül; a 2-ik osztály zöld udvarában arany oroszlán ágaskodik, első lábaival ezüst patkót tartva; a 3-ik osztály zöld udvarában zöld téren fehér mén ágaskodik. A paizsfölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös mezű kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-zöld." (Nagy Iván VI. 409)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Kovács-Hanvay[szerkesztés]

Kovács-Hanvay Ferenc 1792-ben kapta címeres levelét.

Címerleírás:

"Czimere balról jobbra rézsutosan kétfelé osztott paizs, melynek alyán zöld térről egy fa-törzsök, és azon egy kukurikoló kakas áll. A paizsfölötti sisak koronájából barna hamvas farkas nyúlik ki, első jobb lábával kalapácsot tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék." (Nagy Iván VI. 409)

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest 1860, VI. 409

  • Külső hivatkozások:

Kováts 1794[szerkesztés]

Kováts János 1794-ban I. Ferenc királytól kapott címeres nemeslevelet.

Címerleírás:

"Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső arany udvarban egymással szemközt két kék oroszlán ágaskodik, első jobb lábaikkal kivont kardot tartva; a paizs alsó zöld mezejében pánczélos kar könyököl, három kinyilt halvány piros rózsát tartva. A paizsfölötti sisak koronáján szintén olyan pánczélos kar könyököl három rózsát mutatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-zöld." (Nagy Iván VI. 409)

  • Irodalom:

Nagy Iván i. h.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Kovács-Sebestény[szerkesztés]

Kovács-Sebestyén címer.png

A Kovács-Sebestény családnak Kaposmérőn voltak birtokaik, a Nemeskéri Kiss Gábor által az 1830-as években építtetett kúriát vették meg. Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1868. április 12-én nevezte ki Dr. Kovács Sebestény Gyulát Somogy vármegye tanfelügyelőjévé. Lelkiismeretes munkálkodása évtizedek mulasztásait pótolta, és nagy szerepe volt a megye kulturális fejlődésében. 1872-ben ő alapította és szerkesztette a Somogymegyei Tanügyi Lapot. Később Kaposvár rendezett tanácsú város polgármestere, annak prominens alakja, és számos egyesület dísztagja lett. Természetes, hogy bár kevésbé nevezetes nemesi család sarja, címere helyet kapott egy üvegablakon.

Címere kék csücsköstalpú pajzsban lebegő, jobbra fordult kétfarkú arany oroszlán, mely jobbjában kivont szablyát tart. A rostélyos sisakon lévő koronából kivont szablyát tartó, páncélos kar nő ki. A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.[40]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 90-91.[41]

  • Külső hivatkozások:

Kovács 1832[szerkesztés]

Kovács Márton1832.JPG

Kovács Márton 1832. február 24., Bécs I. Ferenc nemesség és címer általa: gyermekei György, László, Frigyes, Terézia, Mária Magdolna, Antónia

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[42]

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


kovásznai Kovács[szerkesztés]

Kovásznay. (Kovásznai) varm-szatmar-192-4.jpg

Azelőtt kovásznai Kovács Zsigmond, 1883-ban, kir. kegyelemmel a Kovásznay nevet nyerte, az előnév meghagyásával. A család Erdélyből származik, a Székelységből és a XVIII. sz. közepe táján telepedett át Magyarországba, a hol Pest és Szatmár vármegyékben terjedt el. Az előbbi vármegyében Dános, Péczel, Inárcs, Tápiósüly községekben volt birtokos. Tagjai közül Mózes 1740 körül jött Magyarországba, hol nemessége Pestmegyében hirdettetett ki. Itt egy ezredet állított ki a saját költségén. - Ferencz, 1848-ban a Walmoden nevét viselő vértes ezredben százados, ki a szolnoki csatában megsebesült és nyug. őrnagyként halt el. - Zsigmond († 1904. ) Pest vármegye lótenyésztő-bizottságának 25 éven át elnöke, közgazd. előadó, az orsz. magy. gazd. egyesület elnöke és a nagyabonyi választókerület Deák pártjának elnöke. - II. Zsigmond, ny. méneskari százados, jelenleg batizi birtokos.

Czímer: kékben, hármas zöld halom, középsőjéből kinövő zöld lombos fán, egymással szemben álló két fehér galamb, csőreik között zöld galyat tartanak. - Sisakdísz: könyöklő kékmezű kar, görbe karddal, melyen török fő van átütve. Takarók: kékarany, vörösezüst.[43]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


erdőteleki Kovács[szerkesztés]

Erdőteleki Kovács.JPG

Erdőteleki dr. Kovács József 1896. március 16., Bécs Ferenc József nemesség, címer és előnév általa: testvére János

P 690 Újfalussy cs. 4. tétel

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[44]

Rövidítések


Lásd még[szerkesztés]

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs