Címerhatározó/Szabó címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Szabó családok címerével foglalkozik.
nemestóthi Szabó
[szerkesztés]_varm-szatmar-196-3.jpg)
A Becse-Gergely nemzetségből származtatja magát. Zala vármegyéből származott át a XVIII. század vége falé Szatmár vármegyébe. Azelőtt a család csak a Tóthy nevet használta, mely már 1344-ben Tóthy János országbírói bírságszedő nevében szerepel. 1542-ben egyik török fogságba esett családtagot 300 aranyért váltanak ki rokonai. A török világban már Tóthy de tóthi és Szabó de tóthi néven felváltva szerepel. 1676-ban Tóthy Mátyás, mint Szabó István 606közeli rokona említtetik az egykori iratokban, és ettől kezdve a Tóthy név lassanként eltünik. Az 1754-iki nemesi összeírásban már csak néhány Tóthy szerepel a számos Nemestóthy Szabó mellett. A családnak egy 1772-iki birtokperben szereplő birtokai voltak: Nemestóthi, Köbölkút, Tördemitz zalamagyei községeken kívül, a veszprémmegyei Miske, a zalamegyei Köveskál, Kapolcs, Kővágó-Örs, Diszel, Szőcs, Szentjakab, Dobos, Ráska, Sáska, Görgő, Bács és Somogyban: Bajom. A család 1764-ben Zalaegerszegen és 1828-ban Szatmártt és Nagykárolyban publikáltatta nemességét. Tagjai közül 1764-ben János, zalamegyei táblabíró fia Márton telepedett meg Szatmár vármegyében, a hol a gróf Károlyiak uradalmi fiskálisa és a vármegye táblabírája lett. Fia Sándor a katonai pályára lépett, hol a Blankenstein-huszároknál mint alezredes Wagramnál a francziák kezébe került. Fogságába követte őt neje is, ki ott 1812-ben György fiának adott életet. Sándor később visszatért Nagykárolyba, a hol a gróf Károlyiak uradalmi számvevője volt és mint megyei várnagy halt meg. A párisi fogságban született György († 1894) keszthelyi ügyvéd. A család élő férfi tagjai: Kálmán, törvényszéki irodaigazgató: Antal, jelenleg nagy-károlyi kir. közjegyző. - Pál, nagykárolyi kir. járásbíró. - Sándor, nagyszebeni kir. erdőfelügyelő és szakíró. - Albert, nagyká rolyi ügyvéd. - Béla és Marczel, huszárfőhadnagyok. - István szolgabíró, Tibor ügyvédjelölt. - Elemér hívatalnok. Lajos zalacsányi nagybirtokos és Elek pécsi birtokos.
Czímer: Kékben, leveles aranykoronán ágaskodó koronás aranyoroszlán, jobbjában görbe kardot tart. Sisakdísz: könyöklő pánczélos kar, kardot tart. Takarók: kékarany, vörösezüst.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1492
[szerkesztés]
Márton szabómester és felesége, Margit sírköve 1492
Az egyik sírlap a tatai bencés apátság templomából való, egykor Márton mester és Margit nevű felesége sírját jelölte (1492). Jelenleg a tatai Kuny Domonkos Múzeum várbeli kiállításán látható. (475. lap)
RAINER Pál: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból (Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajstroma). VMMK 19-20 (1994) 475–486. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1508
[szerkesztés]
Albert, esztergomi szabómester és családja sírköve, 1508
A másik sírlap az esztergomi Szt. Péter templom romjai közül került elő 1980-ban, Albert szabó (Albertus sartor) és családja sírját fedte (1508). Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum tulajdona. (475. lap)
RAINER Pál: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból (Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajstroma). VMMK 19-20 (1994) 475–486. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei) [3]
"Az esztergomi Kun Béla u. telkén [1979-ben] kisebb építkezést terveztek... Helyi hagyományok alapján város helytörténészei ezen a területen sejtették a ferencesek középkori templomának - IV. Béla kir családja temetkezési helyének maradványait... Legjelentősebb leletünket a templom padlójába építve találtuk meg: egy a török hódítás előtti, vörös márványból faragott, feliratos sírkő ez, amelyet 1508-ban helyeztek el a templomban ásott sír fölött. A felirat szerint: „HIC IACET ALBERTUS SARTOR CV CUM SUIS LIBE-RIS ET - 1 5 0 8", azaz „Itt nyugszik Albert szabó (polgár?) gyermekeivel és… - 1508". Albert szabóról egyelőre többet nem tudunk - mesterségére utal a sírkő címerpajzsában megfaragott nyitott szabóolló. " (Horvát I.)
- Irodalom:
Horváth István: IV. Béla királysírja nyomában. Fanka, Az esztergomi Temesvári Pelbárt Gimnázium, Kollégium és Szakközépiskola honlapja
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
zuthori Szabó
[szerkesztés]
.svg)
Zuthori Szabó Lukács 1548. március 14., Gyalro, Izabella királyné nemesség és címer
F 21 Armales S nr. 10
megj. olvasd szútori Szabó
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
soklói Szabó
[szerkesztés]
Soklói Szabó Balázs 1563. december 4., Bécs I. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Pál, unokatestvére Kackan Ambrus
P 773 Lad. RRR 83/56.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Nagylaky másképpen Szabó
[szerkesztés]
Nagylaky másképpen Szabó Benedek 1582. február 21., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Bornemissza Ilona, gyermekei Zsófia és Anna, valamint atyafia Nagylaky György
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
keresztúri Szabó
[szerkesztés]
Keresztúri Szabó Fábián 1585. február 10. Varsó Báthori István nemesség és címer
F 21 S Nr. 24.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
dicsőszentmártoni Szabó
[szerkesztés]
Dicsőszentmártoni Szabó másképpen Béres János 1591. február 19., Gyulafehérvár Báthori Zsigmond címer és kúrianemesítés
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Bája alias Szabó
[szerkesztés]
Kempelen:
Bája (borbátvizi, alias Szabó).
Hunyadmegyei család. Czímerpecsétje a gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában. – Czímer: (hitelesitve 20392/1891. B. M. sz. alatt.): vörös paizsban ötágu koronából kinövő kék ruhás, szőrme kucsmás vitéz jobbjában kardot tart; sisakdisz: a vitéz; takarók: vörös-arany, vörös-ezüst.[10]
Nagy Iván:
Bája család. (Borbátvizi.)
Hunyad megyei család*. [* F-Magyarország Minerva 1831-ki foly. 696. lap] Belőle volt István Hunyad megye táblabirája, és fölkelő nemeseinek kapitánya, ki a rajzolásban is jártas levén, Vajda-Hunyad várát e század elején Kazinczynak nagy tetszésére hiven rajzolá le*. Tán végső ivadéka Mária, báró Noptsa Lászlónak jelenleg második hitvese.
MCK:
Bája de Borbátviz. 46. T. 1. Már a XVI. században szereplő nemes család Hunyad megyében. – Címer hitelesitve 20,392/1891. B. M. sz. alatt. – Kempelen I. 220. – Bája Józsefnek 1783. évben használt c. p. Gróf Teleki lt. Gr. Földvári oszt. 1783.
Siebmacher, Erdély:
Bája I., v. Borbátviz.
Wappen: In R aus g. Blätterkrone wachsend ein b. gekl. Mann mit Kucsma sammt # Feder, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, die Linke in d. Hütte gestütz haltend.
Adelgeschlecht aus d. Hunyader Ctte, nach Kövári, – erloschen. (Votiv Tafel mit Wappen in d. evangelischen Kirche zu Válaszút, im Dobokaer Ctte).[11]
- Irodalom:
Nagy Iván I. kötet, és Pótlék-kötet 40. skk.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [12]
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[13][14]
Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen. [Erdély] Edelleute. (Niederer Adel). [15]
- Külső hivatkozások:
újhelyi Szabó
[szerkesztés]%C3%BAjhelyi_Szab%C3%B3,_1600.png)
Közp. Antikv.:
(Habsburg) I. Rudolf magyar király (1576-1608) saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű, címeres nemesi adománylevele.
A (sátoralja)újhelyi Szabó Jakabot és fiait, Istvánt és Imrét érdemeik elismeréséül nemesi rangra emeli. A hazai okleveles gyakorlatban szokatlanul dúsan díszített darab. Mivel az oklevél Prágában kelt, feltehetően egy ottani mester készítette az ott honos stílus szerint. Pergamenoklevél, zsinóron függő, enyhén sérült viaszpecséttel. Az uralkodón kívül hetesi Pethe Márton kalocsai érsek, kancellár is kézjegyével látta el. Kelt: Prága, 1600. III. 21. Néhány rozsdafolttal.
- Irodalom:
Központi Antikvárium, 135. árverés (2015-06-05), 112. tétel [17][18]
- Külső hivatkozások:
Szabó 1604-1608
[szerkesztés]
Nyuásziné:
Szereday János, általa: Bán Mihály, Nagy másképpen Balogh János, Szabó István és Nagy Mihály 1604-1608. augusztus 22., Kolozsvár Bocskai István címer
P 635 Szilágyi cs. lt. 14. cs. 12. tétel
MNL OL:
HU-MNL-OL-P 635-12.[19]
Bocskai István erdélyi fejedelem, Kolozsvár, 1605. 8. 22., címer, erdélyi nemesség megerősítése Szereday János (Zereday), erdélyi kancelláriai írnok, deák, valamint Bán Mihály libertinus, szeredai lakos, Nagy Mihály libertinus, szeredai lakos, Nagy alias Balogh János libertinus, szeredai lakos és Szabó István libertinus, szeredai lakos részére. Kihirdetése: Marosszék, Nyárádszereda (?), Laetare vasárnap utáni szerda - 1606. 3. 8., 1700. 3. 24.
Megjegyzés: Az oklevél az intitulationál növényi ornamentikával díszített. A plica belső oldalán az Erdélyi Királyi Tábla feljegyzése arról, hogy 1781-ben és 1782-ben hitelesnek és érvényesnek ismerték el az oklevelet.
Címerleírás: Scutum videlicet militare rubei ab ima superiori vero partibus ca[ele]stini coloris ex cuius fundo anguis sinuosus sursum tendens in sinistram scuti partem deflexus ore gladium nudum prudentiam in rebus gerens ac militares labores quem columba [ca]ndida ex superiori vicissim scuti parte pedib[us] perurgens alis ad utrumque scuti latus dispansis rostro calamum scriptor[ium] tenere simplicitatem animi et scribendi peritiam ipsius Joannis Litterati denotans erecta stare conspicitur. Supra scutum galea [militaris] est posita cum corona regia gemmis et unionibus caelata contegit. Ex cono galeae taeniae sive lemnisci hinc aurei et caerulei illinc vero rubri et viridis coloris defluentes oras scuti pulcherrime ambiunt [et exornant]. - Van címerfestmény - - Kissé kopott. - Beszélő címer, a címerkép az adományos foglalkozására utal.
- Irodalom:
Nyulásziné, No. 341.
- Külső hivatkozások:
györki Szabó
[szerkesztés]
Györki Szabó Mihály címere, 1606
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
püspökladányi Szabó
[szerkesztés]
Szabó de Püspök-Ladány Familiae scutum gentilitium a principe Stephano Bocskay die 12. Decembris anno 1606 concessum. A czimer kék pajzsban, zöld talajon balra lovagló s maga előtt foglyot hajtó vitézt ábrázol; a lovas fején sisak van, testét derékig pánczél födi, a mely alúl kilátszik a vörös kabát, nadrágja barna, csizmája sárga. Kinyujtott jobbjában szablyát tart, karja csuklóban nyíllal át van lőve; az előtte menő fogoly fején piros turbán vagy süveg van, öltözete fehér kabát, vörös nadrág és csizma, fegyvere szablya és puzdra. A paizson levő zárt sisakon diszül koronából kinőve a fogoly nyilazó alakja látható. A takaró kék-arany, vörös-ezüst. A czimer kékkel keretelt diszes táblára van helyezve.
A czimer mint viseletkép is figyelemre méltó, mert Bocskay István fejedelem lovas-hajdúinak öltözetével ismertet meg. Kétséget sem szenved, hogy a czimer a kitüntetett vitéz egyik haditettét 22örökiti meg, talán épen azt, a melylyel a nemességet kiérdemelte. A családról semmiféle adatunk sincs.[22]
- Irodalom:
Turul, 1902/1.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
borosjenői Szabó
[szerkesztés]_varm-szatmar-196-2.jpg)
Zaránd vármegyéből, Borosjenőről származik, de egyik ága II. Rákóczi Ferencz idejében Szatmár vármegyében telepedett le, a hol Mátészalkán volt birtokos. Dávid 1608-ban Báthory Gábortól kapott czímeres nemes-levelet, melyet egy évvel később Zaránd vármegyében hirdettek ki. Tagjai közül a czímerszerző Dávid a borosjenői vár parancsnoka volt. - István, Mária Terézia korában katonatiszt. II. Dávid, 1826-tól 67-ig szamosszegi lelkész, a nagykárolyi egyházmegye széniorja. - Fia Gusztáv, jelenleg szamosszegi ref. lelkész.
Czímer: kékben, zöld alapon, vörösruhás, sárgacsizmás, darútollas kucsmás, szemben álló magyar vitéz, jobbjában véres kardot, baljában véres török főt tart varkocsánál fogva. Sisakdísz: hiányzik. Takarók: vörösarany, kékezüst.[23]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Baranyai alias Zabó
[szerkesztés]Kempelen:
Baranyai (alias Zabó).
Czímeres nemeslevelet 1607. jul. 1. B. István nyert. (Gyfv. LR. IV/150.) – Czímer: vágott paizs; fenn kék mezőben oroszlán jobbjában kardot, baljában liliomot tart; lenn vörös mezőben a hasitási vonalon ékben végződő két haránt ezüst pólya, a vörös részekben egy-egy fehér rózsa; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. (Siebm. erd. 119.)
MCK:
Baranyay aliter Zabó. 72. T. 7. B. István 1607. VIII. 1. Rákóczy Zsigmondtól nyertek c. n. l. – Gyf. Kk. IV. 150. – Siebm. W. Siebenb. A. 57. t. – Kempelen I. 379.
Siebmacher:
Baranyay, I. aliter Zabó.
Wappen: In von B. und R. geteiltem Schilde oben ein g. Löwe wachsend in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange in der von sich gestreckten Linken eine w. Lilie haltend; unten ein von drei (1, 1, 1) w. Rosen beseiteter w. Sparren – Kleinod: Nicht verliehen. – Decken: bg.–rs.
Adels- u. Wappenbrief v. Sigismund Rákóczy, d. d. Gyulafehérvár, 1. July 1607 für Stefan Baranyay.
(Gyfv. L. R. IV).
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [24]
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[25][26]
Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen[27]
- Külső hivatkozások:
szoboszlói Szabó
[szerkesztés]
Szoboszlói Szabó másképpen Lukácsy János 1608. május 30., Gyulafehérvár Báthori Gábor nemesség és címer
általa: atyafiai Lukácsy István és Miklós
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szentimrey alias Szabó
[szerkesztés]A család a hagyomány szerént Erdélyből származik. Eredetileg Szabónak hivták s Borsod, Sárcs, Abauj, Torna és Zemplénvármegyében élt. A "Szent-Imrey" nevet származási helyéről vette. A nemesi és a czimerlevelet II. Mátyás adta 1610-ben Szent-Imrei Zabó Andrásnak és nejének Eötvös Zsuszannának, valamint gyermekeinek. Szent-Imrei Szabó András 1666-ban kapta meg Krasznyikot és Vajdát; utódjai fölvették a Krasznyikvajdai előnevet s lassankint elhagyták a Szabó nevet.
Czimere: Kék mezőben, zöld hármashalmon arany griff, fölemelt jobbjában arany markolatu görbe karddal, melynek hegye egy levágott török fejen van átszurva. Sisakdísz: ugyanaz a növekvő griff. Takaró: Kék-arany és vörös-ezüst.[29]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó családok a puskások között
[szerkesztés]Felföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.
1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer
F 7 Armales XX. 14
Vö. Puskások címere
- Irodalom:
Külső hivatkozások:
Szabó 1611
[szerkesztés]
Várady Vincze másképpen Szabó Pál 1611. december 29., Nagyvárad Báthori Gábor nemesség és címer
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
szentjóbi Szabó
[szerkesztés]
Szentjóbi Szabó Mihály 1618. október 20., Kolozsvár Bethlen Gábor nemesség és címer általa: testvére Literatus György
P 308 Hammersberg cs. No. 2.
Szabó Mihály 1618-ban kapott nemesi cimert mint szentjóbi Szabó / Szabó de Szentjób. Rhédey Ferenc váradi kapitánynak dolgozott mint szabó. A Rhédey törzscímer (szürke?) hattyúja nagyon hasonlit a szentjóbi Szabó cimerállathoz (szürke fiatal hattyu), mely talán innen veszi az eredetét.[32]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Keresztesi másképp Szabó
[szerkesztés]
Keresztesi, másképp Szabó (Keresztessi alias Zabo) István és Pál – Egry István kapitánysága és Gyáni István hadnagysága alatt álló katonák – nemességét Bethlen Gábor 1622. január 6-án Nagyszombaton kelt címereslevelével megerősítette,* [* MUO 112. Régi jelzet: Bihar m. törzsanyag …-1929.] amit még ugyanebben az évben Váradon Bihar vármegye közgyűlése is kihirdetett.* [* Az oklevél hátulját tartásjavító hálóval restaurálták, ami miatt a záradék némely része olvashatatlan, a pontos dátumot kopottsága miatt Reszegi már a restaurálás előtt sem tudta elolvasni. Reszegi Lajos: Bihar vármegye levéltárának eredeti címeres nemeslevelei. Magyar Családtörténeti Szemle. III. 1937. 1. f. 24.] Korábbi oklevelüket, melyről az 1622. évi szöveg is megemlékezik, Bocskai István adományozta 1606. november 11-én Kassán, kihirdetésére 1607. március 7-én Váradon a megyei közgyűlésen került sor.* [* Másolata: HBML IV. A. 1/j. 7. cs. 279. k. Zabo al. Keresztesi. 4–7.]
Az oklevél* [* 305x475/53/83x75 mm.] hitelesítését Bethlen Gábor fejedelem végezte aláírásával. Az armális egykori függőpecsétje mára sajnos elveszett.
Arany keretben kerek babérkoszorú, ezen belül lila szőnyeg. A szövegben szereplő címer: „Katonai pajzs, égszínkék színű, melynek mezejében vagyis udvarában zöldellő hegy tetején különböző ékkövekkel és gyöngyökkel díszített korona, melynek tetejéből férfi, katonai személy deréktól felfelé, vértezetbe öltözve és nyestbőrrel szegélyezett skarlátvörös kalapját fehér darutoll ékesíti, karjaira is páncél erősítve; ellenség vérétől csepegő meztelen kardját jobbjában rázva felemelni, bal markában pedig érett búzakalászokat szemeivel vagyis magjaival egy kötegben a magasba nyújtva és szorítva látható. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, melyet zöldellő babérból készített koszorú takar, felette a hajnalcsillag fényleni látszik. A sisak csúcsáról pedig innen és onnan különböző színű takarók vagyis foszlányok hullanak alá és a pajzs saját oldalait vagy széleit szépen körülveszik és díszítik.* [* „Scutum videlicet militare coelestini coloris; in cuius campo sive area, super quadam colle viridi corona quadam variis gemmis unionibus exornata, ex cuius summitate homo quidam et persona militares umbilicotenus dimidius armisque indutus et in pileo scarlatino rubeo pelle mardurina subducto crista candida grivina decoratus nec non ferro brachiali munitus; ensem nudatum cruore hostili maculatum dextra vibrando emergere; sinistra vero manibus spicas maturatas cum racemis seu uvis in unum colligatas sursum porrectas et strictas conspicere est. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit quaedam ferta ex viridi lauro contexta supra quam lucifer stella aurorae radians visitur. Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”]
Igényesen kivitelezett festmény, amely a fejedelemségbeli mindennapi élet kettősségét szemlélteti.
A család és az oklevél történetéről jelenleg nem ismerünk forrásanyagot, nem tájékoztat a családtörténeti szakirodalom sem.[34]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 61-62. (PhD értekezés) [35]
Magyar Családtörténeti Szemle, 1937.9. szám. Bihar vármegye levéltárának eredeti címeres nemeslevelei. 23-24.[36]
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czímereslevelei 1200-1868. Budapest, II. 1904. [37]
- Külső hivatkozások:
gönczy Szabó
[szerkesztés]
Gönczy Szabó István 1623. szeptember 11., Ebersdorf II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Tanka Zsuzsanna, testvérei Márton, Miklós
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
tegenyei Szabó másként Balogh
[szerkesztés]_varm-szatmar-196-4.jpg)
Máramaros vármegyéből származik. A Balogh, másként Szabó és a Terebesy családok 1624-ben kaptak czímeres nemes-levelet, melyet Máramaros, Bereg és Szatmár vármegyékben hirdettek ki. Tagjai közül József 1848-ban honvéd, később postamester és szamosdobi földbirtokos. - Ákos, budapesti gyáros. - Dezső, csanálosi körjegyző. - Viktor, gazdatiszt Amerikában. - Géza, művezető gépész. - Gyula, mártonfalvai jegyző.
Czímer: kékben, hármas zöld halmon álló vártorony jobboldali részéből zászló nyúlik ki, a bal oldali részén nyíllal átlőtt gerle halva rogy le. Kisérők aranynap és ezüst félhold. Sisakdísz: hiányzik. Takarók: kékarany, vörösezüst.[39]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szegedi alias Szabó
[szerkesztés]
MNL OL:
Szegedy-Szabó István
F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 13. kötet - 12. oldal1625.05.01
Típus I
Kiadó Bethlen Gábor | Gyulafehérvár | 1625.05.01
Sorszám 1sz809
Tartalomgazda: MNL OL [40]
Siebmacher:
Wappen: In B. geb. Rechtarm, in der Faust Krummsäbel haltend, dessen Spitze durch Türkenschädel gestossen erscheint. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.
Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen d. d. Gyulafejérvár 1. Mai 1625 für Stephan Szegedi alias Szabó aus Borosjenö.
(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XIII). [41]
Kempelen:
Szegedi (Szegedy), (másképen Szabó, borosjenei). Címereslevele kelt 1625. máj. 1. (Gyfv. LR. XIII/12.) – Vö. Siebm. erd. 225.; Márki II/215. [Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban.; Márki = Márki Sándor: Arad vármegye és Arad város története (Arad, 1891.)]
- Irodalom:
Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[42]
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[43]
- Külső hivatkozások:
Szabó, 1628
[szerkesztés]
Csaply György 1628. június 15., Prága II. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvérei István, Márton, unokabátyja Szabó Márton R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1628
[szerkesztés]
Gönczi Szüchy János 1628. október 21., Gyulafehérvár Bethlen Gábor címer általa: testvérei Szabó Mihály, Koncz János
P 491 Máriássy cs. Fasc. XII.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/2711
Tomory másképpen Szabó
[szerkesztés]
Tomory másképpen Szabó Mózes 1628. december 6., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Mihály
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
gyulafehérvári Szabó
[szerkesztés]
Gyulafehérvári Szabó Gergely 1629. január 12., Fogaras vára Bethlen Gábor nemesség és címer általa: Mészáros Mihály és János, Kádár Márton
F 7 Armales No. 19
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
deési Szabó
[szerkesztés]
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abt. T. 157.
Irodalom: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1633
[szerkesztés]
Szabó Lukács 1633. január 6., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Csiszár Ilona, atyafiai Márton, István, János
P 777 Lad. RRR 83/59
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1634
[szerkesztés]
Szabó Mihály 1634. május 20., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Körösy Ágota, fiai András, István, lánya Erzsébet
P 635 Szilágyi cs. lt. 13. tétel
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
harangi Szabó
[szerkesztés]Harangi Szabó (Szabo de Harangh) Péter nemességét I. Rákóczi György Gyulafehérváron 1634. augusztus 12-én kelt címeres levelével megújítja és kiterjeszti Hőgye (Heőgie) Jánosra is. Kiderül az is, hogy Szabó korábbi armálisa Várad elfoglalásakor égett el.* [* „expugnationis arcis nostrae Varadiensi, literis armalibus superinde confectis igne combustio”] Az armálist 1639. május 15-én Bihar vármegye Váradon tartott törvényszékén hirdették ki.* [* MUO 144. Régi jelzet: 51/LII-1929. 59.]
Az armális* [* 368x652/48/– mm.] – amelyet I. Rákóczi György fejedelem és Márkusfalvi Márton hitelesített – pecsétje mára elveszett.
Érdekes, hogy a szépen kivitelezett, díszes fejléc ellenére az oklevélben üresen maradt a címer helye, csak a szöveg tudósít felőle: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek mezejében vagy udvarában két fehér galamb saját természetes színében lefestve, füves gyepen állva, mindkettő lombos olajágat csőrében tartva látható. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit mindenütt ékkövekkel és a legdrágább gyöngyökkel díszített királyi korona fed. A sisak tetejéről pedig innen és onnan különböző színű szalagok vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs mindkét oldalát vagy szélét szépen körülveszik és díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris in cuius campo sive area columbae duae naturalibus suis coloribus depictae super cespite quodam graminoso invicem stantes, uterque ramus oliva frondentem rostribus tenere conspiciuntur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis praetiosissimisque margaritis undique exornatum. Ex cono vero galea teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras, sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”]
A família későbbi sorsáról nem áll rendelkezésre használható forrásanyag, és nem tájékoztat a családtörténeti szakirodalom sem. Az oklevelet a 19. század végén már Bihar vármegye levéltárában őrizték.* [* Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.][50]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 77. (PhD értekezés) [51]
- Külső hivatkozások:
sóskúti Szabó
[szerkesztés]György 1635 febr. 17-én nyert címeres nemeslevelet, melyet Túrócz vármegyében hirdettek ki. Utóda lehetett az a Sz. János főhadnagy, ki nem tudván igazolni nemességét, I. Ferencz királytól 1810-ben új címeres nemeslevelet nyert, a melyet 1811-ben hirdettek ki Temes vármegyében. Utódai közül: Antal 1823-ban a verseczi járás főszolgabirája, 1840-ben II. alispán, 1847-ben orsz. követ, 1861-1862-ben Temes vármegye főispáni helytartója. Fia: Miklós (szül. 1836, †1873 Vinga) 1848-ban nemzetőr, 1867 után Temes vármegye főszolgabirája.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Szabó alias Kovách 1638
[szerkesztés]
III. Ferdinánd, 1638., armális Szabó alias Kovách János és családja részére.
Nagy Iván:
Szabó család. (Máskép Kovács) Zemplin megye czímerleveles nemes családainak egyike.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-JCRD?cat=77957
Literatus másképpen Szabó
[szerkesztés]
Literatus másképpen Szabó János 1639. április 7., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Kiss
[szerkesztés]
Szabó másképpen Kiss Miklós 1642. december --, Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1643
[szerkesztés]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Cs. Szabó
[szerkesztés]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Kántor
[szerkesztés]
Szabó másképpen Kántor István 1650. július 13., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Doval Katalin, gyermekei György, János, testvére András
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1652
[szerkesztés]
Szabó Márton 1652. február 21., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer
P 635 Szilágyi cs. lt. 16. tétel
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Baranyay alias Szabó
[szerkesztés]Kempelen:
Baranyay (alias Szabó).
Czímeres nemeslevelet 1652. márcz. 6. B. Tamás, fiai: Péter és András s testvére: Gáspár kaptak. Kihirdette 1652. decz. 19. Tornamegye (T K. I/66–7.)
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [56]
- Külső hivatkozások:
Arday alias Szabó
[szerkesztés]
Ősei francia hugenották voltak, akik a 16. század végén, a Szent Bertalan éji vérengzések hatására hagyták el szülőföldjüket, Közép-Franciaországot. Az eredeti, francia névforma az Ardey volt.
A francia ősök bányászok voltak. A királyi Magyarországra kerülve is folytatták mesterségüket. Gömörben, Dobsinán és környékén éltek. Egyik ősünk, Ardey gazdag vállalkozó volt, aki jelentős kölcsönöket folyósított a királyi kamarának. A mindig szorult helyzetben lévo kincstár fizetni nem tudott, így III. Ferdinánd 1653-ban nemeslevéllel törlesztett.
A "kutyabőr"-t mindig az azonos generációhoz tartozó legidősebb Arday őrizte. 1982-ben felújították.
++++++++++++++
Kempelen:
Arday (alias Szabó).
Czímeres nemeslevelet 1653. ápr. 21. nyert A. István, felesége Bény Dorottya s leánya Erzsébet. (Ered. Arday Pál tulajd. Kolozsvár.) Kihirdette 1653. nov. 3. Gömörmegye. – A család utóbb Zemplénmegyébe is elszármazott, legalább 1807. Zemplénmegye nemesi bizonyitványt ad ki a család egyik tagjának, ki azt Pestmegyében hirdeti ki. – Czímer: kék mezőben hullámzó vizen tátott száju ezüst hattyu uszik; sisakdisz: fehér galamb csőrében ágat tart; takarók: vörös-arany, kék-ezüst. – Vö. Forgon I/51.; Kősz. 14.; Siebm. 17.[57]
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[58]
- Külső hivatkozások:
Szabó 1654
[szerkesztés]
.svg)
Somogyi András és János, 1654. július 25. III. Ferdinánd nemesség és címer. Általuk: Fülep András, Szabó István, valamint Végh István és György.
A nemesség kihirdetése Szabolcs vármegyében.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Kemecsey
[szerkesztés]
Szabó másképpen Kemecsey Pál 1654. október 13., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Ferenc, lányai Katalin, Borbála
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Újlaki Kovács másképpen Szabó
[szerkesztés]
Kovács másképpen Szabó István 1655. február 15., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Szepesi Vámos másképpen Szabó Mátyás és János, valamint Szabó János R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Tóth másképpen Szabó
[szerkesztés]
Gerönczy János 1655. április 1., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Tóth Katalin, gyermekei Sámuel, István, Mária, testvérei Mihály, András, unokatestvére Tóth másképpen Szabó Pál
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Horváth
[szerkesztés]
Szabó másképpen Horváth Mihály 1657. január 9., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Vánó Ilona, fiai Mihály, Márton
P 1468 Horeczky cs. No. 198
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Nagy másképpen Szabó 1658
[szerkesztés]
Nagy másképpen Szabó János 1658. november 24.,Segesvár Barcsai Ákos nemesség és címer általa: felesége Hidvégi Erzsébet, gyermekei Imre, János, István, Mária
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1659
[szerkesztés]Fekete Márton, felesége Szabó Ilona, sógora Szabó István, Hermány, másképp Szíjgyártó (Szigyarto) Márton 1659. november 20-án Bécsben címereslevelet kapott I. Lipóttól. Nemességüket Zemplénben, Zemplén vármegye közgyűlésén hirdették ki 1660. október 3-án.* [* MUO 255. Régi jelzet: Ltsz. 45/1932. (fekete tintával) „Özvegy Dávid Károlyné sz[ületett]. Fekete Ágnes aj[ándékozta]. Sáránd, 932. IV. 11.” és „Fekete Márton nemesítési oklevele 1659”; „Ivan Petrovics, Sarand, Bihar megye”. Ceruzával néhány szám, összeadás.]
Nemeslevelüket* [* 630x750/130/135x120 mm.] I. Lipót király, Szelepcsényi György kalocsai érsek és Ruttkay András hitelesítette. Pecsétje mára sajnos elveszett.
Lekopott arany keretben barna szőnyeg. Ennek sarkaiban felül jobbra Magyarország, balra Csehország, alul jobbra Dalmácia, balra Horvátország címere helyezkedik el. A barna szőnyegen ovális zöld babérkoszorú által övezett halványlila mezőben a következő címer látszik: „Álló katonai pajzs, égszínkék színben, alját zöld mező foglalja el, ezen teljes alakos oroszlánok, szétvetett hátsó lábaikon állva, mellső baljukat kinyújtják, jobbjukkal pedig mezítelen szablyát tartva előrelépni, mintegy életre-halálra küzdeni látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik két, egyébként az alsókhoz mindenben hasonló oroszlánok, szépen díszítik. A sisak tetejéről vagy csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok, innen sárga és sötétkék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzsot könnyedén és illően díszítik.”* [* „Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo occupante, ex quo in integri leonis posterioribus pedibus distortis, anteriorum vero pedum sinistris … protensis, dextris autem evaginatas frameas tenentes prominere et quasi decertare cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate alios itidem duas leones alioquin inferioribus per omnia similes proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus scutumque ipsum decenter exornantibus…”]
Az armálist 1727. március 20-án Kismarján Bihar vármegye nemességvizsgáló küldöttsége előtt bemutatták.[64]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 94-95. (PhD értekezés) [65]
- Külső hivatkozások:
Szabó 1660
[szerkesztés]
Szabó János 1660. április 14., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: fia András, testvére István, annak gyermekei János, Anna
P 773 Lad. RRR 83/57
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Gaál másképpen Szabó
[szerkesztés]
Gaál másképpen Szabó György 1662. július 29., Pozsony I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Benkő Ilona, fia András
R 64
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Irodalom: Nyulásziné Straub Éva, Öt évszázad címerei. Corvina, Budapest, 1987, 103. oldal. Fotó Gyarmathy László. Magyar Országos Levéltár, Budapest
Külső hivatkozások:
Morvay alias Szabó
[szerkesztés]Kempelen:
Nemességét 1664-ből l. Erd. főkormsz. 1806: 5350.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: Morvay címer
kellemesi Libkó másképpen Szabó
[szerkesztés]
Kellemesi Libkó másképpen másképpen Szabó András 1668. január 23., Beszterce Apafi Mihály nemesség és címer
R 64
Kellemesi Libkó, másként Szabó András címere. Adományozta Apafi Mihály erdélyi fejedelem Besztercén, 1668. jan. 23-án (480. lap)
Az olló - eltekintve a céhes emlékektől - egyébként meglehetősen ritka elem a heraldikában. A Magyar Országos Levéltárban, Budapesten őrzött 1273 címereslevél közül mindössze 4 magyar, illetve erdélyi nemesi címerben található ollóábrázolás:
1. Zombath András és testvérei, György és Mihály 1621. december 22-én, Bécsben
II. Ferdinánd királytól nyert címerében, (9. ábra)
2. Körösfőy Márton 1639. február 6-án, Segesvárott I. Rákóczy György fejedelemtől
nyert címerében, (10. ábra)
3. Tóth Márton 1666. február 20-án, Fogarason Apafi Mihály fejedelemtől nyert címerében, (11. ábra)
4. Kellemesi Libkó, másként Szabó András 1668. január 23-án, Besztercén, szintén
Apafi Mihály fejedelemtől nyert címerében. (12. ábra) (475-477. lap)
RAINER Pál: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból (Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajstroma). VMMK 19-20 (1994) 475–486. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1673
[szerkesztés]
Szabó András 1673. július 22., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Orbán Katalin, gyermekei Mátyás, Mózes, Ignác, Erzsébet
P 681 Thaly cs. lt. évr. 1673
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
váradi Szabó
[szerkesztés]
Váradi Szabó György 1673. szeptember 27., Gyulafehérvár Apafi Mihály címer általa: felesége Öcséni Anna, gyermekei Mihály, István
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
kis-hindi Szabó
[szerkesztés]I. Radosevics János, általa neje Szabó Anna, fia János, leányai Judit és Anna, testvére Ferencz és sógora Szabó György 1677 jún. 15-én nyertek címeres nemeslevelet. E családból Ferencz, Temes vármegye főszolgabirája 1783-ban Buchberg (Bükkhegy) helységet vásárolta meg a kincstártól, melyre II. József császártól adományt nyert. Nemességét 1793-ban hirdettette ki Temes vármegyében. Utódai közül Ferencz (szül. 1853) jelenleg is birtokos Bükkhegyen. Pál Temesvár város tanácsnoka. Címer: kékben, zöld alapon természetes színű oroszlán, jobbjában kivont kardot tartva. Sisakdísz: Arányzsinóros, veres ruhás magyar vitéz, sárga csizmában, fekete prémes tollas kalpagban, jobbjában kivont kardot tartva, balját csípőjén nyugtatja. A kardon átütött török fő. Takarók: kékarany-veresezüst.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1681
[szerkesztés]
Petes Péter 1681. augusztus 20., Sopron I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Beke Orsolya, fiai János, annak felesége Gönczy Katalin, Sámuel, Mirás, atyafia Szabó Mihály, valamint Petes Sándor, annak gyermekei János, Márton, Katalin, Johanna
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Somlyai
[szerkesztés]
Szabó másképpen Somlyai Mihály 1685. április 4., Fogaras vára Apafi Mihály nemesség és címer általa: felesége Tibódi Borbála, lánya Klára
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó, Pest vm.
[szerkesztés]" SZABÓ MÁTYÁS (MATHIAS), nemes. Született Moholon 1831. február 21-én. Apja: János (Joannes), anyja: István Terézia (Theresia) moholi lakosok. ESzAK Mohol: 1831. P- 69/9.
Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Pest vármegyében több Szabó családbeli szerepel. Közülük László, Antal és Mihály majsai lakosok 1797-ben kapnak nemesi bizonyítványt Pest vármegyétől. Szabó Antal 1799-ben Pest vármegye bizonyítványa alapján hirdette meg nemességét Bács.Bodrog megyében. Szabó Istvánt 1800-ban Győr bizonyítványa alapján vették fel a nemesek közé. Az 1841 évi megyei összeírásban Csantavéren id. és ifj. Ferenc, Mihály, Péter és József, Moholon pedig János és Antal özvegye, Havár Mária szerepelnek, akik az alábbi család tagjai is lehetnek. Szabó, másként Vajda István, Ferenc, Bálint és János 1796-ben kihirdetik nemességüket Bács-Bodrog megyében.
Címer: A pajzs kék udvarának aljában hármas zöld halom középsőjén nyugvó arany korona, melyből három ágon kinyílott fehér liliom emelkedik fel; a pajzs felső szögleteiben egy, egy arany csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronáján vasba öltözött kar könyököl, kivont kardot villogtatva. Takarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol"
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
bonczonádi Szabó
[szerkesztés]
Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1685
[szerkesztés]
Szabó János 1685. szeptember 16., Bécs I. Lipót nemesség és címer
megj.: formahű, hitelesített másolat
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Körösy másképpen Szabó
[szerkesztés]
Körösy másképpen Szabó János 1690. március 15., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Sörös Anna, gyermekei István, András, Katalin, Anna, atyafia Szabó István
R 64
Szabó (eredetileg Kőrösy-Szabó). A család 1690-ben nyert címeres nemeslevelet I. Lipót királytól, melyet Komárom, majd Pest vármegyében hirdettek ki 1698-ban. A család idővel átszármazott Bács-Bodrog, Temes és Krassó vármegyékbe. Torontál vármegyében 1849-ben telepedett le. Tagjai közül János 1848-49-ben honvéd tüzér őrnagy. Ferencz 1848-49-ben honvédszázados. Ödön jelenleg főszolgabíró Temes vármegyében. Ferencz kir. postamester Tamáslakán. Címer: kékben zöld alapon fehér lovon ülő, zöld attilás és nadrágos, fehér mentés, nyusztkalpagos vitéz, jobbjában görbe kardot tartva, melyen levágott turbános török fő van átütve. Sisakdísz: görbe kardot tartó páncélos könyöklő kar, a kardon átütött turbános fővel.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
diószegi Szabó
[szerkesztés]
Diószegi Szabó (Szabó de Diószeg) István (I.) és meg nem nevezett felesége részére 1692. december 11-én Bécsben I. Lipót címereslevelet adományozott, amit 1693. június 17-én Bihar vármegye azonos nevű helységében megtartott közgyűlésén hirdettek ki.549 [549 MUO 202. Régi jelzet: (Vörös tintával) 236. Fas. XVIII. Diószegi Szabó család, (feketével) 236. Fas. XVIII. Conf. Producentes; Biharvármegye levéltára 51/…-1929. 57.]
Az oklevél550 [550 580x708/55/122x92 mm.] hitelesítését I. Lipót király és Macholany János (a harmadik név elmosódott) végezte. A kissé töredezett vörös viaszpecsét vörös-fehér-sárga-kék zsinóron függ.
Arannyal keretezett damaszkolt lila mező sarkaiban felül jobbra a magyar kiscímer kék színőre festve (!), balra Csehország, fent középen a kétfejű császári sas, lent jobbra Dalmácia, balra Horvátország címere látszik. A lila kárpiton ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt rózsaszín szőnyegen helyezkedik el a címer: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek alját … [zöld] mező foglalja el, ezen egész[alakos] katona áll, kivont kardját felemelve látható. Végül a pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik katona, az előbbihez mindenben hasonló … szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan pedig fehér és … [vörös] sisaktakarók vagy szalagok … a pajzs széleit … [díszítik].”551 [551 „Scutum videlicet militare erectum caelestini coloris, fundum illius … campo inter occupante super quo integer vir militares stricto gladio erecte stare cernitur. Scuto demum imcumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate alium virum militarem inferiori per omnia similem … proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavis et caeruleis illinc vero candidis et … in scuti extremitates …”]
A címerszerző fia István (II.), diószegi lakos 1724-ben bemutatta az armálist a nemességvizsgáló bizottság előtt, ám 1738 után adófizetés alá került, ráadásul szolgálója nemeslevelét is ellopta, így nem ismerték el nemességét, utódai még 1822-ben is pereltek ez ügyben, bár ekkorra armálisuk is megkerült. István (II.) fiai István (III.) és Mihály (I.), előbbi gyermekei Ferenc (I.), valamint Sándor (I.). Mihály (I.) ágán Mihályt (II.) és Istvánt (IV.) találjuk, előbbinek Mihály (III.), Ferenc (II.), István (V.), Sándor (II.) és Imre nevű fiai születtek, testvérének István (VI.) nevű fia perelt az 1820-as években.552 [552 HBML IV. A. 1/j. 1. k. 52. és u.o. 6/e. 8. cs. 236. k. Szabó (diószegi). 1-12.][78]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 106-107. (PhD értekezés) [79]
- Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Nyárády
[szerkesztés]_c%C3%ADmere.png)
Siebmacher:
Wappen: In B. auf gekr. gr. Dreiberge eine r. gew., flugb. w. Taube. – Kleinod: Die Taube. – Decken: bg. – rs.
Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I.,, Fürst v. Siebb., d. d. Wien, 20. März 1698 für Michael Szabó aliter Nyárádi u. für s. Söhne Michael u. Stefan.
(Defectes orig., im R. A. Bpesth.)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: Nyárádi címer
Szabó 1703
[szerkesztés]
A XVII. század végétől azonban e néhány szabó mesterséget tanuló említésén kívül már nem találkozunk a szabók céhének említésével, csupán azzal, hogy egykor működtek. Ritka kivételnek számít az a szentgotthárdi várban felvett 1697-ben elkövetett ökör- és lólopással kapcsolatos memorandum, melyen többek között Szabó Ferenc esküdt saját kezű aláírása mellett vörös viaszba nyomott, szabó ollót ábrázoló mesterpecsétje is látható.[80]
- Irodalom:
NAGY ZOLTÁN: KÉZMŰVESEK A FALVAK MAGÁNYÁBAN. CÉHEK, KÉZMŰVES MESTEREK A SZENTGOTTHÁRDI, CSÁKÁNYI, KÖRMENDI URADALOM FALVAIBAN A XVII–XIX. SZÁZADBAN. III. RÉSZ. Vasi Szemle 2016/3. [81]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó 1756
[szerkesztés]
Szabó Mihály nemesség 1756. máj., Mária Terézia
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
kabai Szabó másképp Váradi
[szerkesztés]A Polyik család 1779-es nemességigazoló perének egyik iratában szerepel Szegedi másképp Szappanos Anna neve, aki kabai Szabó másképp Váradi János férje volt.
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. (PhD értekezés) 166. [82]
- Külső hivatkozások:
Balogh alias Szabó
[szerkesztés]Kempelen:
Balogh (alias Szabó).
A családból Benjámin, némedi lakos s fiai József és Mihály Nyitramegye bizonyítványa alapján 1822. Pestmegyében hirdettetnek ki. (Kősz. 23.)
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[83]
- Külső hivatkozások:
martonfalvai Szabó
[szerkesztés]
Martonfalvai Szabó Béla 1904. július 8., Ischl Ferenc József nemesség, címer és előnév általa: lányai Mária, Erzsébet
P 729 Szabó cs. Lad. RRR No. 32
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Hermann másképp Szabó
[szerkesztés]Nagy Iván:
Hermann család. (Máskép Szabó).
Hermann máskép Szabó János 1816-ki junius 10-én Temes megyétől nyert nemesi bizonyitványát 1820-ki october 23-án Krassó megyében hirdetteté ki, azonban ez utóbbi megyében jelenleg már e család nem létez.
- Irodalom:
Nagy Iván: Magyarország családai. ÖTÖDIK KÖTET [85]
- Külső hivatkozások:
dalafalvi Szabó
[szerkesztés]_kanonok_c%C3%ADmere.jpg)
Szabó János Nepomuk dr. (dalafalvi)
1845. esztergomi kanonok, bölcseleti doktor, Pesten egyetemi tanár. Pozsony és Esztergom vármegye táblabírája.
1805. ápr. 12. Magyarbél, Pozsony vármegye – 1852. ápr. 9. Esztergom
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
kisgeszeni Szabó
[szerkesztés]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
nagymihályi Szabó
[szerkesztés]
nagymihályi Szabó Mihály címer, Ferenc József, 1907
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
Lásd még: