Címerhatározó/Lázár címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Lázár családok címerével foglalkozik.


szárhegyi Lázár[szerkesztés]

Sz- Lázár címer 1650.jpg

Lázár erdélyi származású nemes cs. I. Rákóci Gy. ugyanis Gorbai Lázár Lukácsot és testvéreit nemesi rangra "emelte 1650. Az első Jenő várában szolgáit s később a kapitányságig vitte. Egyik öccse, Illyés és ennek fiai a Károlyiak csapatában voltak tisztek. Ezek egyike, a zászlótarló, Makón halt meg 1715-ben, hol a család többi tagjai is, közlük S á m u e l az őrnagy, Ifitelepedtek s idővel katholi-záltak. Hozzánk Ferenc költözött át Aradmegyéből, mikor is nemességét Csongrádmegyén elismertette 1782., miről az utódok ujabban 1836. vettek ki bizonyítványt. Ezek egyébként jobbára földmivelő emberek voltak. Ilyenek : B á-lint 1861. t., István kettő is 1790. és 1848., Mihály 1848. t., Pál 1829.1848. t., Péter fömlöctartó 1848.1861.1., Sámuel 1813— 1840., Sándor 1829. 1848., János kettő 1835. és 1869., József szürszabó m.h. 1834., a földmivelő 1848. 1869.t. — Lázi János csizmadia 1743., egy másik az 1773—4. úrbéri forrongás egyik vezére, 1792-ben 2 cs. 1818-ban és 1910-ben 2—3 ref cs., István tálas keltő, egyike m.h. 1894. 67 é., másika él.[1]

  • Irodalom:

Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001.)[2]

  • Külső hivatkozások:

Lázár családok a puskások között[szerkesztés]

Felföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.

1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer

F 7 Armales XX. 14

Vö. Puskások címere

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

[3]


Lázár[szerkesztés]

Lázár család.jpg

A Lázár családból származott anyai ágon Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629)

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Lázár 1633[szerkesztés]

Coa Hungary Family Lázár (1633).svg

A család eddig ismert első említése 1633. szeptember 19. Ekkor kapott címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól Lázár András, aki Ungvárott volt földbirtokos. Siebmacher Nagy Címerkönyve írja le az adományosok körét: Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand II., d. d. Wien, 19. Sptbr. 1633 für Andreas Lázár als Haupterwerber u. für seine Ehefrau Elisabeth Károly, für seine Tochter Helene, für den Schwiegersohn Michael Békessy mit den Kindern: Stefan, Thomas, Elisabeth u. Sophie, sowie für Andreas Kopcza, – als Nebenerwerber. (Leg. C. Ctt. A. Ung. fasc. 164. Act. Nr. 373 ex Anno 1765), valamint a címert: Wappen: In rot auf gekröntem Felsen ein Kranich, in d. erhobenen Rechten ein Schwert mit g. Parirstange haltend. – Kleinod: Der Kranich ohne Felsen. – Decken: bg.- rs. Pajzs: vörös alapon, megkoronázott sziklán álló daru, mely jobb lábával parírozó állásban kardot tart. Sisakdísz: a daru a szikla nélkül. Takaró kék-arany és vörös-ezüst. Az armális megléte bizonytalan. Irodalmi említések szerint az ungvári levéltárban volt fellelhető, de az ottani levéltárak többszöri költöztetése, az állomány tűz általi részleges pusztulása kétségeket támaszt. A leszármazást Fodor Zoltán: Mezőtúr város nemes családjai 1848 előtt, Mezőtúr, 1970. (Kézirat, Városi Könyvtár - Mezőtúr) könyvének 169-170. oldala tartalmazza. Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai Lázár. Ungvárott volt birtokos. Nemeslevelet II. Ferdinand 1633. évi szept. 19-én adott L. Andrásnak.

Az utóbbi Lázár István mezőtúri lakos Hevesben Ung megye bizonyítványával igazolta és hirdettette ki nemességét 1765-ben. Hogy mikor kerültek az első Lázárok Mezőtúrra, nem tudjuk. Az anyakönyvekben az 1770-es években jelennek meg először. Az említett István leszármazottai több generáción keresztül Mezőtúron megmaradtak, igen népes családokat alkottak. Az utóbbi generációk eleinte (a II. világháború után) kisebb mértékben, majd az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb számban kerültek az ország különböző részeibe, sőt, akár külföldre is. Napjainkban a Lázár Andrástól számított 11. generációt már csak néhányan képviselik, viszont már igen nagyszámú a 12-13. generáció, sőt egyre népesebb a 14. is.

Először 2009-ben került megszervezésre egy nagyszabású családi találkozó Lázár Ferenc - Patkós Erzsébet (12 gyermekük született, 11 alapított családot) leszármazottai körében. Az akkor élő több mint 200 személyből (ebben persze a házastársak is szerepeltek) kb. 120-an vettek részt rajta. Ez a szám nagyobb is lehetett volna, ha nem hunyt volna el az egyik, a találkozót nagyon váró családtag csak rövid idővel az esemény előtt. Ezt követően 2014-ben, majd 2019-ben került sor, ha nem is ilyen nagy létszámú, de így is népes találkozóra.

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

Lázár család a zöld puskások között[szerkesztés]

A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél):

Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.

Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások)

1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

[4]

Vö. Puskások címere


tapolcai Lázár[szerkesztés]

(csík)tapolcai Lázár.jpg

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

[5]

Rövidítések


écskai Lázár[szerkesztés]

Őse L. Lukács bérlő, aki a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor, 1783-ban az écskai uradalmat vette meg a kincstártól. Fiai: János, aki 1791 május 10-én nyert címeres nemeslevelet, 1793-ban vette át az uradalom kezelését. Ő építtette az écskai templomot; Mihály és József 1804 november 9-én az écskai előnevet nyerték adományul. János Torontál vármegye alispánja volt, 1808-ban 5000 frtos alapítványt tett a Ludovika-Akadémiára. Fia Ágoston (†1837.), kinek neje Gyoroki Edelspacher Erzsébet volt. Ennek fia Zsigmond cs. kir. vezérőrnagy, cs. kir. kamarás, a Lipótrend lovagja (†1870 május 17-én), neje gyoroki Edelspacher Viktorin, kitől három leánya született: Mária (szül. 1867 †1893 január 10) gróf Harnoncourt-Unverzagt Felix neje lett, továbbá Zsigmondka és Viktorin. A fenti József a XIX. század harmincas és negyvenes éveiben Temesvárott lakott s Temes vármegye 1832-1841. évi szavazati joggal bíró nemeseinek névjegyzékeiben előfordul. (†1848 július 3.) Neje gyoroki Edelspacher Julia volt, kitől négy leánya született: Hermina, Vilma, Jozefa és Antonia. A család a XIX. század első felében Német-Écska, Oláh-Écska (mai Ecsehida), Jankahíd, Klekk (a mai Bégafő), Lázárföld, Zsigmondfalva és Lukácsfalva helységekben bírt földesúri joggal.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs