Címerhatározó/Török címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Török címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Török, Theöreök, Thewrewk nevű családok címerével foglalkozik.


lászlókarcsai Török[szerkesztés]

Lászlókarcsai Török (1418).jpg Karcsai Török címer.PNG

A címert Zsigmond magyar és cseh király, német-római császár Konstanzban, 1418. február 7-én adományozta egyházas- és lászlókarcsai Balázs fiának, "Töröknek" nevezett Pálnak, feltehetően a törökök elleni hadjáratban tanúsított bátor magatartása elismeréseként. A címerlevél eredetije a soproni városi múzeum tulajdonában van.

A címerkép egy vértől csepegő pallossal átdöfött oroszlánfejet ábrázol, s ez képezi a címer oromdíszét is.


A czímerszerző Lászlókarcsai Balázs fia Török Pál; vele együtt több rokona is részes a czímeradományban. A szöveg nem ád bővebb felvilágosítást az érdemekről, a melyekkel Török Pál a kitüntetésre rászolgált. Az oklevél, a megszokott módon, csak annyit mond róla, hogy Bosniában tüntette ki magát és hogy királyát az egyházszakadás megszüntetése érdekében tett utjaira, különösen pedig Németországba és a zsinat színhelyére elkísérte. A „Török” ragadvány-név azt sejteti, hogy a török ellen harczolt; az általa választott és kért czímerkép, a karddal átszúrt oroszlányfej pedig, éppúgy mint Chapi Andrásnak ugyanebben az évben kapott és ugyanazon festő ecsetje alól kikerült czímerében a vetődárdával megsebzett oroszlány, a czímerszerző sebére emlékeztet, melyet harczaiban szerzett.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]



enyingi Török[szerkesztés]

Enyingi Török címer, somogyi levéltár.png

Enyingi Török címer.jpg Enyingi és bakonoki Török (1481).jpg

Enyingi Török Ambrus 1481. november 26-án Budán Mátyástól kapott címert fiaival Imrével és Benedekkel, valamint atyafiaival Andrással és bakonoki Török Lászlóval.

DL 50.536

A fő czímerszerző Enyingi Török Ambrus szörényi bán. Vele együtt fiai Imre és Benedek, valamint a kétségtelenűl rokon Bakonoki Törökcsalád több tagja is részesei a czímeradománynak. Az említett Török Imre, utóbb nándorfehérvári bán, atyja Török Bálintnak, a XVI. század híres törökverő hősének. E történelmi nevek viselői hadi érdemeikkel bőven rászolgáltak a királyi kegyre, melyben sokszor volt részök.

Ugyanez a család nem egészen száz év lefolyása alatt háromszor részesült czímeradományban. Zsigmond király ismeretlen czímerlevelének emlékét Mátyás király 1481. évi armálisa őrizte meg. Változott-e ebben a régi czímer, nem tudjuk. Tizennyolcz évre reá, 1507 aug. 25-én II. Ulászló, a nélkül, hogy Mátyás oklevelét említené, ismét czímeradományban részesíti Török Imre nándorfehérvári bánt és két fiát, Miklóst és Bálintot, és egyúttal bárói méltóságra emeli őket. Ebben az oklevélben a Mátyás királytól kapott czímer nagyban módosul. A kékszínű pajzs nincs vágva; benne lebegő arany koronából kinövő koronátlan vörös medve látható, mely szájában arany markolatú kivont kardot tart: a czímerképet fönt jobbról fogyó ezüst félhold kiséri; sisakdísz: a pajzsalak; takaró kék-arany-zöld; a czímert sárkány veszi körül. Ennek a czímeradománynak eredetijét is gróf Festetich-levéltár őrzi.

Az Enyingi Török-családbeliek. II. Ulászló adománya utáni időkben, természetszerűleg a legutóbb leírt czímerrel éltek, melyen csak az a változás történt, hogy a pajzsbeli ábrázolást jobbra fordították.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

++++++

Várkony, 1485. március 31.
TÖRÖK IMRE VERSES ÜDVÖZLETE

Latin levelének utóiratában Török Imre verssel üdvözli jegyesét, Krisztinát.

  • OL DL 56183. (A Kállay család levéltára).
  • 18x22 cm-es, vízfoltos, szakadt papíron, zárlatán zöld viaszba nyomott, emberfőt [helyesebben medvefőt] ábrázoló gemmapecsét töredékével. Egy fólió.
  • A levélírók, Paksy Lajos és Török Imre, valamint a címzett, Kállay János, mindhárman Parlagi György

diósgyőri kapitány egy-egy leányát vették feleségül. Krisztina, a legfiatalabb leány, nővérénél, Ilonánál, Kállay János feleségénél vendégeskedett, s ekkor talán Török Imre jegyese volt már. A latin levélben Budára hívják a címzettet a húsvét utáni első vasárnapra. - Az ÿnhanak szó téves olvasatát (inának) SZARVAS GÁBOR helyesbítette (Nyr. 6 [1877]: 110-1).

  • CsONTOSI: Száz. 11 [1877]: 94; NAGY: Nyr. 6 [1877]: 110; RMKT. 1: 199, 373; OklSz. éj, 2. jó, jonh, könnyű, köszön, Krisztina címszavak alatt 1485. évi keltezéssel; MoLNÁR-SiMoN 102-3. fakszimilével.
  • Jegyzetek:

2 Török Imre, enyingi (1464-1519 u), 1484-ben Valkó megye ispánja, Corvin János híve, 1490-ben már gyulai várnagy (1506-ig), 1507-ben báró, majd nándorfehérvári bán (ScHERER, Gyula 6l-6; BESSENYEI 8-ll).

4 Parlagi Krisztina (NAGY 9: l24), esküvőjük 1487-ben volt (BESSENYEI 8).

5 Jonh 'lélek'.

6 Paksy Lajos, Paksy Mihály Szörényi és nándorfehérvári bán ha (NAGY 9: 15). 1495-ben már halott (CsÁNKI 5: 566). - Lyukas a papír.

7(VII.) Kállay János (NAGY 6: 28; 9: 124).10.

+++++++

A számos Török nevű család közül a legfényesebb hírnevet az Enyingi előnevű érte el, melyet jól ismerünk történelmünkből. A XV. század derekán élt Török Ambrus a família egyik őse, aki Sopron vármegye főispánja volt I. Mátyás korában, és utóbb a királytól megkapta adományul Somogyban Szigetvárt. A család főleg a török elleni harcban tüntette ki magát. Jól ismerjük Török Bálint történetét, aki miután Szulejmán szultán fogságába került, a konstantinápolyi Héttoronyban fejezte be életét. Szigetvári kapitányként feleségével együtt a református vallás buzgó védői és terjesztői voltak Somogyban, ahol a XVI. században az egyik legnagyobb birtokosnak számított a család.

A család címere: balra dőlt kerektalpú, vágott, ezüst tárcsapajzs, melyben kék talajból kiemelkedő balra fordult, kék koronát viselő vörös medve látszik, mely első lábait előre nyújtja. A csőrsisak feletti kék koronán a pajzsbeli vörös medve ismétlődik, itt azonban nem viseli a koronát. A takaró mindkét oldalon ezüst. [2]

  • Irodalom:

Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 10.[3]

  • Külső hivatkozások:

[4]

A család másik címeradományban is részesült.

Török Imre.JPG

Enyingi Török Imre 1507. augusztus 25-én Budán II. Ulászlótól bárói rangot, vörös pecsétviasz használatának jogát és címert nyert fiaival Miklóssal és Bálinttal.

DL 50.244


Külső hivatkozások:

[5]

bakonoki Török[szerkesztés]

lásd Enyingi Török család

telekesi Török[szerkesztés]

Telekesi Török.JPG

Telekesi Török János 1629. március 4., Bécs II. Ferdinánd címer általa: gyermekei István, Imre, Zsuzsanna, Anna, Katalin

P 285 Festetics cs. lt. Fasc. 93 No. 15. 1629

Ősrégi család, melyből György utódai Pozsony és Nyitra vármegyékben telepedtek le. Ebből az ágból származott Imre, 1891-ben Csanád vármegye főügyésze, kinek első neje Szabó Anna, Szabó Antal Temes vármegye egykori alispánjának és főispánjának leánya volt. Fiai közül: Andor Temesvárott lakik, Zoltán Torontál vármegyében Feketetón gazdálkodik. Imre takarékpénztári tisztviselő Budapesten.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[6]


szendrői Török[szerkesztés]

Török Zsigmond és második felesége, moósi Lanzer Teréz házassági címere a Rimajánosi kúria homlokzatán, 1780-90 körül
Címerek a Török család kúriáján, Rimajánosi.jpg

Szendrői Török címer.png

Valószínűleg azonos eredetű az enyingi Török családdal.

"A család címere, melyet a köznemesi ág ma is használ: kékben zöld alapon, oroszlán kardot tart, baljában pedig levágott török fejet. Sisakdísz: a címerkép növekvően. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst."

  • Irodalom:

Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Somorja, 1997. 662-664. (reprint; eredetileg Kolozsvár, I-II. 1909.)

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


belényesi Török[szerkesztés]

Belényesi Török.JPG

Belényesi Török Mihály 1553. február 7., Graz I. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[7]



szentmiklósi Török[szerkesztés]

Szentmiklósi Török.JPG

Szentmiklósi Török István 1608. május 8., Kolozsvár Báthori Gábor nemesség és címer

általa: atyafiai János, Jónás, Chaborcha

F 21 Armales T nr. 19

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[8]

Rövidítések


Török 1609[szerkesztés]

Török címer 1609.PNG

A címer nagyon hasonlít a Tóth család 1587-es címerére.

  • Irodalom:

Siebmacher

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

tasnádi Török[szerkesztés]

Tasnádi Török.JPG

Tasnádi Török Péter 1621. november 20., Magyar-Brod Bethlen Gábor nemesség és címer általa: testvére János

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[9]


Rövidítések

Vö. Hegyesi címer


Juhász másképpen Theöreök[szerkesztés]

Juhász másképpen Theöreök.JPG

Juhász másképpen Theöreök Benedek 1630. május 2., Pozsony II. Ferdinánd nemesség és címer általa: fiai István, András, János, lányai Judit, Dorottya

P 773 Lad. RRR 83/29

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[10]


Rövidítések


Török 1631[szerkesztés]

I. Rákóczi György fejedelem címere, 1631. 6. 23., Aparéthi István és 140 társa részére Ch→

Kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. 25-én. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak: A káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet. Amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya. Jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is. Ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot Kiadva Gyulafehérvárott 1651. szept. 5-én. Ennek eleget téve a káptalan megtalálta a következő nemeslevelet. Rákóczi György hű szolgálataikért megnemesíti a dévai Nagy Pál kapitány alatt szolgált Kenderesi Tamás, Török Bálint hadnagy, Nagy Péter, Panthos András, Otthomany György vicehadnagy, Kováts Péter, Eperjesi Mihály (a többi felsorolt nevét mellőzték) gyalogos testőröket a mind kétnemű összes örökösükkel együtt.

A következő címert adományozza nekik: vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében egy puskával felszerelt kék ruhás gyalogosokból álló hadsereg egy zászlót követ, amelyet két hadnagy előz meg lovon, a pajzs fölött zárt csatasisak, rajta drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona, amelyből szintén egy kifeszített udvari zászló emelkedik ki, a sisak csúcsából pedig különböző színű foszladékok omlanak alá mindkét oldalt. Ezt a címert használhatják mindenükön, és kezelje őket mindenki nemesként. Ennek bizonyítékául adtuk ki nekik ezt a nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. máj. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromság utáni 14. vasárnap előtti kedden (aug.29.).

A gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú, György, mihályfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosújvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya. Azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot 1770 Szt. Márton püspök ünnepe előtti csütörtökön (nov. 8.).

A káptalanátirata papírral befedett fehér méhviasz pecséttel volt ellátva és egyszerű papírból füzet formában fekete és aranyszínű selyemfonalakkal összefűzve. Mindezt beleírtuk a konvent hiteles jegyzőkönyvébe is és átiratot adtunk ki róla. Kiadva 1770 Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap utáni kedden (nov. 20.) eperjessycsalad.hu

  • Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[11]

  • Külső hivatkozások:

[12]


Hettey másképpen Török[szerkesztés]

Hettey.JPG

Hettey Bálint 1635. február 14., Sopron II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Margit, gyermekei János, Ferenc, testvére Hettey másképpen Török György R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[13]


Rövidítések


deési Török[szerkesztés]

Deési Török család czímere.jpg

Siebmachers Wappbuch. IV. B. 12. Ab. T. 179.


  • Irodalom: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



veszprémi Török[szerkesztés]

Veszprémi Török.JPG

Veszprémi Török János 1644. október 6., Ebersdorf III. Ferdinánd nemesség és címer általa: gyermekei Lőrinc, Anna

R 64


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[14]


Rövidítések



Török 1650[szerkesztés]

Török István.JPG

Török István 1650. szeptember 17., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Fülep Erzsébet, testvére Mihály, annak felesége Márffy Dorottya és gyermekei Katalin, Erzsébet

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[15]


Rövidítések



Török 1662[szerkesztés]

Török János.JPG

Török János 1662. június 23., Pozsony I. Lipót nemesség megerősítése és címer általa: testvére Farkas

P 773 Lad. RRR 83/65

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[16]


Rövidítések


árvai Teöreök[szerkesztés]

Török, Turcsek és Árvay címer 1664, Medzihradsky Adolfnak (1835-1919) az árvai nemesi családok címereit ábrázoló 1910-11-es címerrajzaiból Ch→

Árvai Teöreök címer.jpg

Árva megyei család, nemesség 1664, Török János és testvére, György, nagybátyja István.

++++

Turcsek János, árvai uradalmi jobbágy a maga, valamint a testvére, György és unokaöccse, István részére I. Lipót királytól kapott armálist Bécsben, 1664. január 12-én.


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


szigeti Török[szerkesztés]

Szigeti Török.JPG

Szigeti Török György, Mihály 1670. szeptember 16., Radnót Apafi Mihály nemesség és címer általa: fiaik István György, György és Péter Mihály

F 141 Cista dipl. ad 2799/1808

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[17]


Rövidítések



székesfehérvári Török[szerkesztés]

Székesfehérvári Török.JPG

Székesfehérvári Török János 1697. április 2., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége név nélkül

F 21 Armales T nr. 17

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[18]


Török 1710 k.[szerkesztés]

Török György címere a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs