Címerhatározó/Török címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Török címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Török, Theöreök, Thewrewk nevű családok címerével foglalkozik.


lászlókarcsai Török[szerkesztés]

Lászlókarcsai Török (1418).jpg Karcsai Török címer.PNG

A címert Zsigmond magyar és cseh király, német-római császár Konstanzban, 1418. február 7-én adományozta egyházas- és lászlókarcsai Balázs fiának, "Töröknek" nevezett Pálnak, feltehetően a törökök elleni hadjáratban tanúsított bátor magatartása elismeréseként. A címerlevél eredetije a soproni városi múzeum tulajdonában van.

A címerkép egy vértől csepegő pallossal átdöfött oroszlánfejet ábrázol, s ez képezi a címer oromdíszét is.


A czímerszerző Lászlókarcsai Balázs fia Török Pál; vele együtt több rokona is részes a czímeradományban. A szöveg nem ád bővebb felvilágosítást az érdemekről, a melyekkel Török Pál a kitüntetésre rászolgált. Az oklevél, a megszokott módon, csak annyit mond róla, hogy Bosniában tüntette ki magát és hogy királyát az egyházszakadás megszüntetése érdekében tett utjaira, különösen pedig Németországba és a zsinat színhelyére elkísérte. A „Török” ragadvány-név azt sejteti, hogy a török ellen harczolt; az általa választott és kért czímerkép, a karddal átszúrt oroszlányfej pedig, éppúgy mint Chapi Andrásnak ugyanebben az évben kapott és ugyanazon festő ecsetje alól kikerült czímerében a vetődárdával megsebzett oroszlány, a czímerszerző sebére emlékeztet, melyet harczaiban szerzett.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]



enyingi Török[szerkesztés]

Enyingi Török címer, somogyi levéltár.png

Enyingi Török címer.jpg Enyingi és bakonoki Török (1481).jpg

Enyingi Török Ambrus 1481. november 26-án Budán Mátyástól kapott címert fiaival Imrével és Benedekkel, valamint atyafiaival Andrással és bakonoki Török Lászlóval.

DL 50.536

A fő czímerszerző Enyingi Török Ambrus szörényi bán. Vele együtt fiai Imre és Benedek, valamint a kétségtelenűl rokon Bakonoki Törökcsalád több tagja is részesei a czímeradománynak. Az említett Török Imre, utóbb nándorfehérvári bán, atyja Török Bálintnak, a XVI. század híres törökverő hősének. E történelmi nevek viselői hadi érdemeikkel bőven rászolgáltak a királyi kegyre, melyben sokszor volt részök.

Ugyanez a család nem egészen száz év lefolyása alatt háromszor részesült czímeradományban. Zsigmond király ismeretlen czímerlevelének emlékét Mátyás király 1481. évi armálisa őrizte meg. Változott-e ebben a régi czímer, nem tudjuk. Tizennyolcz évre reá, 1507 aug. 25-én II. Ulászló, a nélkül, hogy Mátyás oklevelét említené, ismét czímeradományban részesíti Török Imre nándorfehérvári bánt és két fiát, Miklóst és Bálintot, és egyúttal bárói méltóságra emeli őket. Ebben az oklevélben a Mátyás királytól kapott czímer nagyban módosul. A kékszínű pajzs nincs vágva; benne lebegő arany koronából kinövő koronátlan vörös medve látható, mely szájában arany markolatú kivont kardot tart: a czímerképet fönt jobbról fogyó ezüst félhold kiséri; sisakdísz: a pajzsalak; takaró kék-arany-zöld; a czímert sárkány veszi körül. Ennek a czímeradománynak eredetijét is gróf Festetich-levéltár őrzi.

Az Enyingi Török-családbeliek. II. Ulászló adománya utáni időkben, természetszerűleg a legutóbb leírt czímerrel éltek, melyen csak az a változás történt, hogy a pajzsbeli ábrázolást jobbra fordították.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

++++++

Várkony, 1485. március 31.
TÖRÖK IMRE VERSES ÜDVÖZLETE

Latin levelének utóiratában Török Imre verssel üdvözli jegyesét, Krisztinát.

  • OL DL 56183. (A Kállay család levéltára).
  • 18x22 cm-es, vízfoltos, szakadt papíron, zárlatán zöld viaszba nyomott, emberfőt [helyesebben medvefőt] ábrázoló gemmapecsét töredékével. Egy fólió.
  • A levélírók, Paksy Lajos és Török Imre, valamint a címzett, Kállay János, mindhárman Parlagi György

diósgyőri kapitány egy-egy leányát vették feleségül. Krisztina, a legfiatalabb leány, nővérénél, Ilonánál, Kállay János feleségénél vendégeskedett, s ekkor talán Török Imre jegyese volt már. A latin levélben Budára hívják a címzettet a húsvét utáni első vasárnapra. - Az ÿnhanak szó téves olvasatát (inának) SZARVAS GÁBOR helyesbítette (Nyr. 6 [1877]: 110-1).

  • CsONTOSI: Száz. 11 [1877]: 94; NAGY: Nyr. 6 [1877]: 110; RMKT. 1: 199, 373; OklSz. éj, 2. jó, jonh, könnyű, köszön, Krisztina címszavak alatt 1485. évi keltezéssel; MoLNÁR-SiMoN 102-3. fakszimilével.
  • Jegyzetek:

2 Török Imre, enyingi (1464-1519 u), 1484-ben Valkó megye ispánja, Corvin János híve, 1490-ben már gyulai várnagy (1506-ig), 1507-ben báró, majd nándorfehérvári bán (ScHERER, Gyula 6l-6; BESSENYEI 8-ll).

4 Parlagi Krisztina (NAGY 9: l24), esküvőjük 1487-ben volt (BESSENYEI 8).

5 Jonh 'lélek'.

6 Paksy Lajos, Paksy Mihály Szörényi és nándorfehérvári bán ha (NAGY 9: 15). 1495-ben már halott (CsÁNKI 5: 566). - Lyukas a papír.

7(VII.) Kállay János (NAGY 6: 28; 9: 124).10.

+++++++

A számos Török nevű család közül a legfényesebb hírnevet az Enyingi előnevű érte el, melyet jól ismerünk történelmünkből. A XV. század derekán élt Török Ambrus a família egyik őse, aki Sopron vármegye főispánja volt I. Mátyás korában, és utóbb a királytól megkapta adományul Somogyban Szigetvárt. A család főleg a török elleni harcban tüntette ki magát. Jól ismerjük Török Bálint történetét, aki miután Szulejmán szultán fogságába került, a konstantinápolyi Héttoronyban fejezte be életét. Szigetvári kapitányként feleségével együtt a református vallás buzgó védői és terjesztői voltak Somogyban, ahol a XVI. században az egyik legnagyobb birtokosnak számított a család.

A család címere: balra dőlt kerektalpú, vágott, ezüst tárcsapajzs, melyben kék talajból kiemelkedő balra fordult, kék koronát viselő vörös medve látszik, mely első lábait előre nyújtja. A csőrsisak feletti kék koronán a pajzsbeli vörös medve ismétlődik, itt azonban nem viseli a koronát. A takaró mindkét oldalon ezüst. [2]

  • Irodalom:

Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 10.[3]

  • Külső hivatkozások:

[4]

A család másik címeradományban is részesült.

Török Imre.JPG

Enyingi Török Imre 1507. augusztus 25-én Budán II. Ulászlótól bárói rangot, vörös pecsétviasz használatának jogát és címert nyert fiaival Miklóssal és Bálinttal.

DL 50.244


Külső hivatkozások:

[5]

bakonoki Török[szerkesztés]

lásd Enyingi Török család

telekesi Török[szerkesztés]

Telekesi Török.JPG

Telekesi Török János 1629. március 4., Bécs II. Ferdinánd címer általa: gyermekei István, Imre, Zsuzsanna, Anna, Katalin

P 285 Festetics cs. lt. Fasc. 93 No. 15. 1629

Ősrégi család, melyből György utódai Pozsony és Nyitra vármegyékben telepedtek le. Ebből az ágból származott Imre, 1891-ben Csanád vármegye főügyésze, kinek első neje Szabó Anna, Szabó Antal Temes vármegye egykori alispánjának és főispánjának leánya volt. Fiai közül: Andor Temesvárott lakik, Zoltán Torontál vármegyében Feketetón gazdálkodik. Imre takarékpénztári tisztviselő Budapesten.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[6]


szendrői Török[szerkesztés]

Török Zsigmond és második felesége, moósi Lanzer Teréz házassági címere a Rimajánosi kúria homlokzatán, 1780-90 körül
Címerek a Török család kúriáján, Rimajánosi.jpg

Szendrői Török címer.png

Valószínűleg azonos eredetű az enyingi Török családdal.

"A család címere, melyet a köznemesi ág ma is használ: kékben zöld alapon, oroszlán kardot tart, baljában pedig levágott török fejet. Sisakdísz: a címerkép növekvően. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst."

  • Irodalom:

Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Somorja, 1997. 662-664. (reprint; eredetileg Kolozsvár, I-II. 1909.)

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


belényesi Török[szerkesztés]

Belényesi Török.JPG

Belényesi Török Mihály 1553. február 7., Graz I. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[7]



szentmiklósi Török[szerkesztés]

Szentmiklósi Török.JPG

Szentmiklósi Török István 1608. május 8., Kolozsvár Báthori Gábor nemesség és címer

általa: atyafiai János, Jónás, Chaborcha

F 21 Armales T nr. 19

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[8]

Rövidítések


Török 1609[szerkesztés]

Török címer 1609.PNG

A címer nagyon hasonlít a Tóth család 1587-es címerére.

  • Irodalom:

Siebmacher

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

tasnádi Török[szerkesztés]

Tasnádi Török.JPG

Tasnádi Török Péter 1621. november 20., Magyar-Brod Bethlen Gábor nemesség és címer általa: testvére János

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[9]


Rövidítések

Vö. Hegyesi címer


Juhász másképpen Theöreök[szerkesztés]

Juhász másképpen Theöreök.JPG

Juhász másképpen Theöreök Benedek 1630. május 2., Pozsony II. Ferdinánd nemesség és címer általa: fiai István, András, János, lányai Judit, Dorottya

P 773 Lad. RRR 83/29

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[10]


Rövidítések

Hettey másképpen Török[szerkesztés]

Hettey.JPG

Hettey Bálint 1635. február 14., Sopron II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Margit, gyermekei János, Ferenc, testvére Hettey másképpen Török György R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[11]


Rövidítések


deési Török[szerkesztés]

Deési Török család czímere.jpg

Siebmachers Wappbuch. IV. B. 12. Ab. T. 179.


  • Irodalom: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



veszprémi Török[szerkesztés]

Veszprémi Török.JPG

Veszprémi Török János 1644. október 6., Ebersdorf III. Ferdinánd nemesség és címer általa: gyermekei Lőrinc, Anna

R 64


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[12]


Rövidítések



Török 1650[szerkesztés]

Török István.JPG

Török István 1650. szeptember 17., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Fülep Erzsébet, testvére Mihály, annak felesége Márffy Dorottya és gyermekei Katalin, Erzsébet

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[13]


Rövidítések



Török 1662[szerkesztés]

Török János.JPG

Török János 1662. június 23., Pozsony I. Lipót nemesség megerősítése és címer általa: testvére Farkas

P 773 Lad. RRR 83/65

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[14]


Rövidítések


árvai Teöreök[szerkesztés]

Török, Turcsek és Árvay címer 1664, Medzihradsky Adolfnak (1835-1919) az árvai nemesi családok címereit ábrázoló 1910-11-es címerrajzaiból Ch→

Árvai Teöreök címer.jpg

Árva megyei család, nemesség 1664, Török János és testvére, György, nagybátyja István.

++++

Turcsek János, árvai uradalmi jobbágy a maga, valamint a testvére, György és unokaöccse, István részére I. Lipót királytól kapott armálist Bécsben, 1664. január 12-én.


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


szigeti Török[szerkesztés]

Szigeti Török.JPG

Szigeti Török György, Mihály 1670. szeptember 16., Radnót Apafi Mihály nemesség és címer általa: fiaik István György, György és Péter Mihály

F 141 Cista dipl. ad 2799/1808

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[15]


Rövidítések



székesfehérvári Török[szerkesztés]

Székesfehérvári Török.JPG

Székesfehérvári Török János 1697. április 2., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége név nélkül

F 21 Armales T nr. 17

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[16]


Török 1710 k.[szerkesztés]

Török György címere a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs