Címerhatározó/Szilágyi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Szilágyi családok címerével foglalkozik.


horogszegi Szilágyi[szerkesztés]

Szilágyi címer,.PNG

Coa Hungary Family Szilágyi (Horogszeg).svg

Szilagyipecset.jpg

Szilágyi Mihály pecsétje

Szilágyi Erzsébet pecsétje.jpg

Szilágyi Erzsébet pecsétje. Dobor pajzsban koronából kiemelkedő, fenyőágat tartó kőszáli zerge. A pajzs felett • (Szilágyi) • E(rzsébet) betűk. Az országos levéltár eredeti példányáról rajzolta Dörre Tivadar.


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Lásd még:

Garázda címer



szilágysomlyói Szilágyi[szerkesztés]

Szilágyi. (Szilágysomlyói). varm-szatmar-196-9.jpg

Régi nemes család, mely 1617-ben már Szatmár vármegyében szerepelt, a hol egész Óvárira, továbbá Amacz és Ecsed részeire és az ecsedi várra királyi adományt kap; Rákóczy György fejedelemtől pedig Feketepatakra, Biharpüspökiben egy házra és három jobbágytelekre kap donatiót. Ezeken kívül még Ura, Ujfalu és Csenger, Kocsord, Nyírmeggyes, Gebe és Szamosszeg községekben volt birtokos. A család egyik ága a piskárkosi birtok után a Piskárkosi előnevet használta és czímere is más változatot mutat. Tagjai közül Dániel nagybirtokos, 1848-49-ben nemzetőrkapitány. - Kálmán, 1865 körül megyei első aljegyző. Ennek fia Béla 607földbirtokos Óváriban, Szilágyi Sándor fia Sándor földbirtokos. Lajos, a múlt század nyolczvanas éveiben szatmárvármegyei főszolgabíró. - Bertalan, csendőr-alezredes Kassán, - Ödön, csendőr-őrnagy Debreczenben.

Czímer: kékben, leveles koronából növő vörösruhás, vörös kucsmás magyar vitéz, jobbjában görbe kardot, baljában aranykarikát tart. Sisakdísz: pajzsalak növekvően. Takarók: kékarany, vörösezüst.[1]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Rövidítések


Szilágyi család a puskások között[szerkesztés]

Felföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.

1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer

F 7 Armales XX. 14

Vö. Címerhatározó/Puskások címere


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]


Rövidítések


Szilágyi 1632[szerkesztés]

Szilágyi 1632 varm-szatmar-197-1.jpg

Sz. Balázs és neje Rosy Dorottya, valamint fiai Mihály, Benedek, György, Demeter és Tamás II. Ferdinándtól 1632-ben aug. 13-án kaptak czímeres nemes-levelet, melyet 1633-ban Szatmár vármegyében Batiz községben hirdettek ki. A család Dob, Darócz és Piskárkos községek ben volt birtokos. Tagjai közűl András, és fia Antal, nagykárolyi lakosok és birtokosok voltak. Ennek fia István, pénzügyi számvizsgáló és földbirtokos, gyermekei: István Sándor Antal, Aladár Tibor János és Dezső Alajos Gábor. A család jelenleg Nagykárolyban, Apa, Apahegy, Avasfelsőfalu, Szemestelek, Szeődemeter és Veresmart községekben birtokos.

Czímer: kékben, zöld dombon álló szembefordult, sárgacsizmás, vörösruhás, fekete kalpagos, magyar vitéz, balját csípőjén nyugtatja, jobbjában szablyát tart, melynek markolatának keresztvasán korona nyugszik. Sisakdísz: vörösmezű könyöklő kar, a pajzsbeli koronás kardot tartva. Takarók: vörösezüst.[3]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Szilágyi 1633[szerkesztés]

Szilágyi János.JPG

Szilágyi János 1633. november 3., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: apja György, testvérei Mihály, András

F 7 Armales No. 62

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[4]


Rövidítések


Csizmadia másképpen Szilágyi[szerkesztés]

Csizmadia.JPG

Csizmadia másképpen Szilágyi Ferenc 1634. február 20., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Megyeri Anna, gyermekei Borbála, Katalin

F 7 Armales XX. 4

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

[5]


Rövidítések


nagybányai Szilágyi[szerkesztés]

Nagybányai Szilágyi.JPG

Nagybányai Szilágyi Lukács 1647. december 12., Kolozsvár II. Rákóczi György nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[6]


Rövidítések




gyulafehérvári Szilágyi[szerkesztés]

Gyulafehérvári Szilágyi.JPG

Gyulafehérvári Szilágyi János 1648. március 23., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer általa: felesége Kocsis Zsófia, és Kocsis Gáspár

F 21 Armales K nr. 46

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[7]


Rövidítések



Szilágyi 1649[szerkesztés]

Szilágyi János 1649.JPG

Szilágyi János 1649. február 4., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: gyermekei István, Tamás, testvére Ilona

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[8]


Rövidítések



tarpai Szilágyi[szerkesztés]

Tarpai Szilágyi.JPG

Tarpai Szilágyi András 1657. május 5., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: testvére Márton

F 7 Armales No. 10

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[9]


Rövidítések


Szilágyi 1670[szerkesztés]

Szilágyi Mihály címere.jpg

Szilányi, Sziládi, Paptamási, cs. A nemességet István és Ferenc szerezték Lipót királytól 1670. aug. 23-án., hihetően Biharmegyeiek, mert Paptamásihoz ősi jogot tartottak. Hozzánk korán beköltöztek, mivel Istvánt már 1660-ban nemcsak mint itteni lakost, hanem mint Mártély fele részének birtokosát is említik, a ki itteni nemes gazdatársaival, Török Bálinttal és Szabó Dániellel, együtt Balajti Ferenctől Mártély másik felét is nemsokára 1665. zálogba vette.- Ugyan ő később 1677.

Mindszenten is zálogba vett egy telek földet Keglevics Miklóstól. A pozsonyi kamra azonban Mártélyt, mint gazdátlan helyet, csakhamar másnak adta használatra, a ki azután a Szilágy iáktól a haszonbért követelte. Ezek ekkor Zichy Istvánhoz folyamodtak és kérték, hogy mivel ez a hely »az ő örök tuíajdonuk,« a falu pedig már 1660. előtt elpusztult, mentse fel őket a haszonbér fizetése alól. Ugyan azok, t. i. István és Ferenc 1673. örök áron megvették Rél-Kopáncsot Szatmári Boka Pétertől, Apafi fejedelem udvari papjától, 160 tallérban, 10 jobbágygyal együtt. A város újratelepítésekor Ferenc fiát Ferencet 1701-ben még Szabadszálláson találjuk s onnét adja zálogba Mártély harmadát a városnak, de még ez évben ő és testvére Lőrinc is visszaköltöztek a városba, hol rajtuk kivül nem is volt más nemes. Itt egyenként 102 köblös földet vettek birtokba, Kopáncson azonban minden fizetség nélkül osztoztak meg a várossal Nemesi birtokos jogaikat azonban itt nem tudták többé Mártélyra nézve érvényesíteni s hihetőleg ez volt az ok, a miért a lakosságot Károlyi ellen feltüzelték 1720. és a legrosszabb helyzetbe jutottak, mert ahhoz is Károlyi S. tartolt kizárólagos jogot, miért is jobbnak látták azt »örök ajándék»-képen az uj földesúrnak átengedni. A család többi tagjai közül ezúttal Jánost, az önműködő malom feltalálóját, említjük, a ki 1772. kapott nemességéről Csongrádmegyétől ujabb bizonyítványt, és Gergelyt, kitől az uradalom őseinek majorsági földjét elvette, miért perrel lámadta meg a földesurat, egyszersmind pedig, mint fentebb láttuk (III. 291.), a lakosság kebelében is elégedetlenséget és háborúságot támasztott ellene. (1823—30). Mihály 1838—1911., tanító, majd v, közgyám, ennek fiai, Géza mezőhegyesi intéző és Gyula városi rendőrkapitány, ma is élnek. A többi nevezetesebb tagok a fentebbi sorozatban keresendők.

Szilágyi Gergely címere

[10]

  • Irodalom:

Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001.)[11]


  • Külső hivatkozások:

székelyföldvári Szilágyi[szerkesztés]

Szilágyi, Székelyföldvári, cs. Endre gazdatiszt volt Écskán, honnét idővel Pestre költözött. Fia, Virgil, amott szül. 1824-ben. A jogi egyetemről hozzánk költözött 1842. uradalmi gyakornoknak, majd ügyvéd és megyei aljegyző lett, 1850-ben Pestre költözött s olt ügyvédséggel és irodalommal foglalkozott. Később kathólizált s a hercegprímás ügyésze, nálunk pedig a plébános befolyására orsZ. képviselő lett deákpárti programmal. De 1872-ben a balpárt klerikális irányzata miatt megbukttatla. Testvére Gyula kir. közjegyző 1872—1905., a mikor m.h. 81 é. Ennek neje Beretvás Lidia m.h. 1904. 74 é. Gyermekei Gyula hirlapszerkesztő derék író.és a helybeli Ipari Hitelszövetkezet titkára, majd igazgatója, m.h. 1910. 53 é. és Ida Cégényi G.-né, majd Sós Istvánné. [12]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


dézsi Szilágyi[szerkesztés]

Szilágyi, Dézsi, László ármentesitő társulati mérnök szül. 1860-ban Fernezelyen, hol atyja kovácsmester volt, a ki azonban anyja, Bocskai Mária, utján Istvánnak, a nagy fejedelemnek családjával állott rokonságban, mivel az 1690-ben Demjénházán élt Bocskai Jánosnak volt ivadéka (v. ö. Sándor Imre, Genealógiai füzetek 1904. 1. sz.) L. anyja, Tordai Borbála, szintén nagy uri családokkal állott rokonságban. László 1888. óta nálunk [Hódmezővásárhely] szakaszmérnök. Neje Takó Ilona, gyermekeik, Levente, Lenke, László, Erzsébet, m.h. 1905. aug. 25.

[13]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



muraji (?) Szilágyi[szerkesztés]

Muraji Szilágyi.JPG

Muraji (?) Szilágyi János 1671. október 16. (?), Gyulafehérvár Apafi Mihály címer általa: testvére Pál, gyermekei István, Ferenc

P 655 Teleki cs. lt. No. II. 12

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[14]


Rövidítések


Szilágyi 1686[szerkesztés]

Szilágyi János1686.JPG

Szilágyi János 1686. január 24., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Majtini Anna, gyermekei Mihály, István, János, György, Ilona, Anna

P 753 Szilágyi cs. Lad. RRR No. 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[15]


Rövidítések



Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs