Címerhatározó/Héder nemzetség címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Héder nemzetség címerével foglalkozik.
A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában:→Címerhatározó/EGY/K/pvá
A Héder nemzetség ősei II. Géza király (1141-1162) idején jöttek Magyarországra. A Héder nemzetségbeli: Hédervári, szekcsői Herczeg, Köcski, Kőszeghi, Rohonczi, Tamássi családoknak. Közös vonás czímereikben a többes számban előforduló czölöp vagy hasítás. (Bárczay 11. l.)
-
János zalai ispán oklevele (1278)
-
Kőszegi Kakas Miklós pecsétje
-
Németújvári Iván Bán pecsétje Miklós nádor oklevelén, 1285
-
Németújvári (Kőszegi) Henrik, Tótországi (azaz Szlavóniai) Bán pecsétje
-
Németujvári Kakas János pecsétje
-
Hédervári János győri püspök (1388-1410) pecsétje. A középső fülkében a győri egyházmegye védőszentje, Szűz Mária a gyermek jézussal; a felső fülkékben Szt. János evangélista és sárkányolő Szt. György; az alsó fülkékben Szt. László (harci bárddal) és Szt. István (országalmával és pálcával); legalul Hédervári János térdel püspöki díszben, a fülke mindkét oldalán a Héder nemzetség hasított címere látható.
.jpg)
_pecs%C3%A9tje.PNG)
A krónikák szerint a nemzetség ősei Hederik és Volfger, akik a Homburgi vagy Humburgi grófoktól származtak és Géza fejedelem korában háromszáz vitézzel jöttek Magyarországra.
A nemzetség két főága a Németújvárinak és a Hédervárinak. Magyarország történelmének nagyhírű családai eredtek tőlük: Héderváry, Németújvári, Both vagy Poth, Kont, Pálffy, vialkai Tóth, Bakó, Báán, Tamásy, Herczeg, valamint a címer alapján a Köcski család.
Ősi címerük a hatszor hasított pajzs lehetett.
- Irodalom:
Nagy Iván VIII. 92-94. l.
Csoma József: Magyar nemzetségi címerek. In: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900, IV. tábla, 15. kép
- Külső hivatkozások:
Lásd még: