Címerhatározó/Héder nemzetség címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Héder nemzetség címerével foglalkozik.
A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában:→Címerhatározó/EGY/K/pvá
A Héder nemzetség ősei II. Géza király (1141-1162) idején jöttek Magyarországra. A Héder nemzetségbeli: Hédervári, szekcsői Herczeg, Köcski, Kőszeghi, Rohonczi, Tamássi családoknak. Közös vonás czímereikben a többes számban előforduló czölöp vagy hasítás. (Bárczay 11. l.)
János zalai ispán oklevele (1278)
Kőszegi Kakas Miklós pecsétje
Németújvári Iván Bán pecsétje Miklós nádor oklevelén, 1285
Németújvári (Kőszegi) Henrik, Tótországi (azaz Szlavóniai) Bán pecsétje
Németujvári Kakas János pecsétje
Hédervári János győri püspök (1388-1410) pecsétje. A középső fülkében a győri egyházmegye védőszentje, Szűz Mária a gyermek jézussal; a felső fülkékben Szt. János evangélista és sárkányolő Szt. György; az alsó fülkékben Szt. László (harci bárddal) és Szt. István (országalmával és pálcával); legalul Hédervári János térdel püspöki díszben, a fülke mindkét oldalán a Héder nemzetség hasított címere látható.
.jpg)
_pecs%C3%A9tje.PNG)
A krónikák szerint a nemzetség ősei Hederik és Volfger, akik a Homburgi vagy Humburgi grófoktól származtak és Géza fejedelem korában háromszáz vitézzel jöttek Magyarországra.
A nemzetség két főága a Németújvárinak és a Hédervárinak. Magyarország történelmének nagyhírű családai eredtek tőlük: Héderváry, Németújvári, Both vagy Poth, Kont, Pálffy, vialkai Tóth, Bakó, Báán, Tamásy, Herczeg, valamint a címer alapján a Köcski család.
Ősi címerük a hatszor hasított pajzs lehetett.
- Irodalom:
Nagy Iván VIII. 92-94. l.
Csoma József: Magyar nemzetségi címerek. In: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900, IV. tábla, 15. kép
- Külső hivatkozások:
Lásd még:
