Címerhatározó/Szegedy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szegedi, Szegedy (néha Szögedi) családok címerével foglalkozik.


Szegedi 1279[szerkesztés]

A Szegedi család nemesi rangra emelése, 1279

Baranyavár megyéjében Pécstől nyugatra, a megye szélén fekszik Nagyváty és ettől délre az Okor vizénél volt Szeged. A szegedi lövők a vátyi sagittariusoktól származtatták magukat. A vátyiakat (sagittarios suos de Wagh), t. i. Demetert, Abrámot, Mátét, Demét, Gált és Mikost, mint királyi lövőket, múlt és jövő érdemes szolgálataikért V. István király [1272-ben] földjeikkel együtt kiemeli a lövők sorából és áthelyezi a királyi serviensek s országos nemesek közé.[Fejér V/I. 184.] 32-33. Ezen lövők közül Ábrám és Deme 1279-ben is előfordul. 1274. június 3-án szerepel Ambrosius filius Tywan, az Apathunkaya-i nemesek között, a vasvári káptalan oklevelében.[1]

1279-ben IV. László a vátyi [székely] lövők közül való szegedieket (Jo. f. Deme, Abram f. Tywanus, Paul f. Zegen! et omnes alii cognati eorundem [és összes rokonukat] de Zegued, qui de conditione sagittariorum de Waagch! originem duxerant) az Okor melletti szegedi földjükkel együtt a lövők közül kivéve s földjüket tőlük elhatárolva a nemesek közé emelte (a nexu sagittarie conditionis eximere ... ac in numerum ... regni nostri nob-um, qui vulg. servientes vocantur, transferre), mint már ezt V. István engedélyezte [DL 60 145!, F. V/2. 491-492. [2][3] ]. 1287-ben Szegedi nemesek földet vettek Gyűrűn [Pozs. k. o. lt. 66. 3. l, Koller II. 229-30.[4] ], 1311-ben Peszérit adják el [Smič. VIII. 277. [5] ]. 1323-ban Miklós szegedi földjét tartozékaival (cum silvis, fenetis, t-is arabilibus) bátyja, Tuian fia, Demeter engedélyével átadta leányának, Angych-nak, [Dinnyeberki] Bene fia Domokos feleségének [DL 50 551 [6] ]. 1330-ban Szegedi nemesek tanúskodnak [DL 2632!, A. II. 470 [7][8] ]. A Baranya megyei egykori Szegedi falu ma puszta Kacsóta határában: nyugatra, Szigeti puszta és Szentdienes határában, északra: Szigeti dűlő. (A Szegedi családot néha a Szigeti névvel illették.)

  • Irodalom:

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, I. 1987. 382. (Baranyavármegye)

ERDÉLYI LÁSZLÓ: ÁRPÁDKORI TÁRSADALOMTÖRTÉNETÜNK LEGKRITIKUSABB KÉRDÉSEI. KOLOZSVÁRI ÉRTEKEZESEK A MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNELEM KÖRÉBŐL. 6. sz. Budapest, 1915.[9]

JERNEY JÁNOS: A' MAGYARORSZÁGI BESENYÓKROL. A' MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG ÉVKÖNYVEI. NEGYEDIK KÖTET. Buda, 1840. 173-174.[10]

  • Külső hivatkozások:



04. Petheo?? (fl. 1000 k.) (Fejér CDH. VII/5. Suppl. 60.)

03. Zegen?? (fl. 1055, Gamas) (Zegen filius Petheo) (Fejér CDH. VII/5. Suppl. 60.)
...
02. Chaka? (fl. 1170 k.) = Lagun? (Fejér CDH. VII/5. Suppl. 214., 216., 208., 215., 217.;[11] Hugo II. 16-23.[2])
01. lányok (fl. 1211)
01. Tyvan? (fl. 1211) (Tyvan cum fillis, Tyvan filius Chaka) (Fejér CDH. VII/5. Suppl. 214., 216.)
0. Deme (fl. 1250 k., Szegedi) (DL 60 145!, F. V/2. 491-492.)
1. János (fl. 1279, Szegedi) (Iohannes filius Deme) (DL 60 145!, F. V/2. 491-492.)
2. József (fl. 1290 k., Peszéri) (Smič. VIII. 277.)
3. István (fl. 1330) (Stephano filio Henyz) (DL 2632!, A. II. 470)
2. Egyed (fl. 1290 k., Peszéri) (Smič. VIII. 277.)
3. Miklós (fl. 1330) (Nicolao filio Egidii) (DL 2632!, A. II. 470)
2. Domokos (fl. 1330) (DL 2632!, A. II. 470)
3. János (fl. 1330) (Joanne filio Dominici) (DL 2632!, A. II. 470)
0. Tywanus (Tiván) (fl. 1250 k., Szegedi) (DL 60 145!, F. V/2. 491-492.)
1. Abram (Ábrám) (fl. 1279, Szegedi) (Abram filius Tywanus) (DL 60 145!, F. V/2. 491-492.)
2. Tiuan (fl. 1300 k.)
3. Demeter (fl. 1323, Szegedi) (DL 50 551)
3. Miklós (fl. 1323, Szegedi) (DL 50 551)
4. Angych (fl. 1323, Szegedi) = Dinnyeberki Bene fia Domokos (DL 50 551)
2. János (fl. 1294-96, Vrmand?) (Tyuan et Ihoannes fily Abran) (Koller VII. 294., Horvát Istv.: TudGyűjt. 1821/1. 75.)[12] [13]
0. Zegen (Szegyej) (fl. 1250 k., Szegedi) (DL 60 145!, F. V/2. 491-492.)
1. Pál (fl. 1279, Szegedi) (Paulus filius Zegen) (DL 60 145!, F. V/2. 491-492.)
  1. Urkundenbuch des Burgenlandes, bearb. Irmtraut Lindeck-Pozza, Graz–Köln, Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 1965, II, 55 (No. 77); Szabados György: Ünődbeli asszony. A turulmonda újraértelmezésének két ellenpróbája. Csörsz Rumen István szerk.: Ghesaurus. Tanulmányok Szentmátoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Budapest, 2010. 29.
  2. Charles-Louis Hugo: Sacri et canonici Ordinis Praemonstratensis annales, in duas partes divisi. Pars prima, monasteriologiam, sive singulorum ordinis monasteriorum singularem historiam complectens. Tomus II. Nanceii, 1736. pp. XVI-XXIII.[1]

Szegedi 1572[szerkesztés]

Csoma:

Több Szegedi nevü család élt a megyében [Abaúj-Tornában]. Ezek között legrégibb azon Szegedi-család, mely az 1725. évi nemesi nyomozatkor Kovács-Vágáson lakott. E család egyik őse Mihály, Miksától kapta armalisát Bécsben 1572. év jun. 15-én, mely 1576-ban Tornán kihirdettetett.1 [1 A. V. lt. Investig. 1725]

Borovszky-Zemplén:

Szegedy. Három ily nevű családot találunk a [Zemplén] vármegyében. Sz. Ambrus 1573-ban hirdetteti ki nemeslevelét Zemplén vármegyében. Egy másik Sz. Imre 1579-ben kéri nemeslevelének kihirdetését. György (1592) pataki várparancsnokként szerepel, a ki 1588-ban hirdetteti ki nemeslevelét. E három család egyike 1610-ben Cselejben birtokos. Az 1754-55. évi összeirásban e nevü családból András, István, Mihály, János és László szerepelnek Zemplén vármegye nemesei sorában.

  • Irodalom:

Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897. 530-531.[14]

ZEMPLÉN VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede. In: Borovszky, Zemplén vármegye [15]

  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1579[szerkesztés]

A címerük alapján az 1279-ben nemességet kapott Szegedi lövők leszármazottai lehetnek. Ez lehet a(z egyik) mezőszegedi Szegedy család őse is. Erre utal a szegedi Kalmár család eredeti címere, a három nyilat tartó koronás oroszlán.

Szegedy címer, 1579.png Szegedy Márton.JPG

Szegedy Márton 1579. december 15., Prága I. Rudolf nemesség megerősítése és címer általa: felesége Zsófia, gyermekei Mihály, Gáspár, Anna, testvére András

R 64


Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum, linea per medium transversim ducta, superne in rubeum, inferne vero in aureum campos divisum, cuius imam partem viridis campus occupat, super quem lupus integer naturali suo colore depictus, ore patulo, lingua exserta ac cauda sursum erecta, posterioribus pedibus innixus, erectus stare, anterioribus vero laevo in dextrum scuti latus protenso, dextro vero elevato, sagittam per medium comprehensam ceu minitabundus tenere cernitur. Scuto superimpositam galeam militarem clausam, regia corona dimidium lupum, priori per omnia similem, proferente ornatam. A summitate vero seu cono galeae laciniis seu taeniis aurei ac rubei colorum, in utrumque scuti latus defluentibus, illudque decenter exornantibus.

- Van címerfestmény - - ép -

Címerszőnyeg: arany keret, fekete, arannyal damaszkolt háttér

Pajzs: - reneszánsz pajzs - vörössel és arany-nyal vágott - - nincs - Nincs - Nincs
Címerkép: pázsit
Címerkép: farkas
Címerkép: nyílvessző
Sisak: csőrsisak - korona
Sisakdísz elem: farkas
Sisakdísz elem: nyílvessző
Sisaktakaró: vörös-arany [16]

+++++++++++++++

Csoma:

Más Szegedi-család volt [Abaúj-Tornában] az, melynek ősei Márton és András testvérek már elébb is nemesek, Mártonnak neje Zsófia, gyermekei: Mihály, Gáspár és Anna Rudolftól Prágában 1579. évi decz 15-én czimerlevelet nyertek. E család 1581-ben Egerben, 1589-ben Samarján, Pozsonymegyében hirdette ki nemességét és csak 1611-ben jött megyénkbe, a midőn nemességüket ez év jan. 31-én Gönczön is kihirdették. A czimer: veres és aranyban osztott paizsban, zöld alapon, ágaskodó farkas, jobb első karmában hegyével felfelé álló nyilat tart; sisakdisz: a paizsalak növekvőn; takarók: veres-arany.2 [2 Eredetije Ujj György birt.]

  • Irodalom:

Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897. 531.[17]

  • Külső hivatkozások:

[18]


nagyszegedi Szegedy[szerkesztés]

Borovszky-Szabolcs:

Szegedy I. (Nagy-szegedi). Sz. Ferencz 1581-ben nyert czímerlevelet. Ivadéka 1767-ben Gemzsén és Gyulajon bírtak földesúri joggal.

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (nagyszegedi). Címereslevele kelt 1581. – Vö. NIf. III/149. [NIf. = Komáromy András és Pettkó Béla: Nagy Iván, Családtörténeti értesitő. I–III. k. (Budapest, 1899–1901.)]

  • Irodalom:

SZABOLCS VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta dr. ifj. Reiszig Ede, revid. Csoma József. In: Borovszky: Szabolcs vármegye. 532.[19]


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[20]

  • Külső hivatkozások:



Zeghedy 1583[szerkesztés]

Gorzó 139.:

Zeghedy Tamás, Désy János és Várady András II. Rudolf királytól 1583 április 28-án Pozsonyban kelt nemeslevelet kapnak. n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1584 június 11-én Sáros megyében kihirdettetett. A család fehérgyarmati és szatmárnémeti-i lakos. Fasc. 3. ador. nro. 221.

+++++

Gorzó 117.:

Szegedy István, Imre és Mihály szatmárnémeti-v lakosok a vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak. Kötet 51. Irom. 17. 1841 nemesi ügy alatt.

  • Irodalom:

Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910. 139., 117.[21]

  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1600[szerkesztés]

Szegedi címer 1600.jpg

Csoma:

Egy harmadik [abaúj-tornai] Szegedi-családnak: Györgynek, anyjának: Dórának, nejének: Sárának és testvérének: Miklósnak Rudolf adományozott Prágában 1600 jun. 24-én armalist, mely Gönczön 1602. máj. 6-án kihirdettetett.3 [3 Hit. m. Biharm. ltára.] A czimer: kék paizsban, zöld alapon, veres ruhás, mellvértes férfiu áll, fején sisakkal, fekete csizmában, jobbjában görbe kardot tart, melyre török fő van szurva, balját csipőjére támasztja. Sisakdísz, takarók nincsenek.

++++++++++++++++

Nagy Iván:

Szegedi György és Miklós 1600-ban kaptak czímeres nemes levelet. Czímerök a paizs kék udvarában zöld téren álló vitéz, vörös ruhában, mellén fehér pánczéllal, fején sisakkal, lábán fekete csízmával, kezében kivont kard hegyén levágott török fejet tartva. * [* Adami, Scuta gentil. tomo XII.]

Utódaik ismeretlenek.

Megemlítendő még, ámbár családi eredetét és összeköttetését nem ismerjük, Szegedy Ferencz, ki előbb váczi, 1669-től egri püspök, Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék főispánja, cs. k. tan. és kanczellár volt. Meghalt 1675-ben. * [* Ennek ajánlá Ágoston Péter: „Mirra szedő Szarándók” czimű könyvecskéjét. Nyom. 1672.] [22]

++++++++++++++

Siebmacher:

Wappen: In B. gr. Boden ein r. gekl. Mann mit eisernem Brustharnisch, hohen # Stiefeln und Eisenhelme, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel haltend auf dessen Spitze ein schnurrbärtigen, vom Rumpfe getrennter Türkenschädel gespiesst erscheint d. Linke in d. Hüfte gestützt. – Kleinod und Deckentinkturen: Nicht verlliehen.

Adels- u. Wappenbrief v. König rudolf, d. d. Prag, 24. Juni 1600 (kundgemacht: Göncz, Abaujer Ctt, 6. Maj 1602) für Georg Szegedi, für seine Mutter Dorothea, für seine Ehefrau Sara und für s. Bruder Nicolaus.

Nagy Iván (Magyarorsz. csal. X. 551) ist, den auf Bischof Franz Szegedy bezüglichen Absatz betreffend, im Sinne des Artikels „Szegedy III.” dieses Werkes, richtig zu stellen.

(Leg. C. Ctt. A Bihar).[23]

+++++++++

Kempelen:

Címereslevele kelt 1600. jan. 24. (Biharm. lt.;OL.:Htt, Nob. Bihar). – Vö. NI. X/551.; Siebm. 621.; Csoma 531.

  • Irodalom:

Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897. 531.[24]

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[25]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[26]


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[27]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1607[szerkesztés]

Szegedi címer 1607.jpg

Siebmacher:

Wappen: In B. gebogener Arm, in der Faust Schwert, dessen Spitze durch Türkenschädel gestossen erscheint. – Kleinod: 3 r.g.b. Straussfedern. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief von Sigismund Rákóczi d. d. Kolozsvár 6. November 1607 für Nicolaus Szegedi und Ehefrau Katharina Hunyadi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. IV). [28]

+++++++

Kempelen:

Címereslevele kelt 1607. nov. 6. (Gyfv. LR. IV/196.) – Vö. Siebm. erd. 225.

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[29]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[30]

  • Külső hivatkozások:



gelencei Szegedi[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (gelencei). Címereslevele kelt 1608. szept. 25.; kihird. Aradm. – Vö. Márki II/710. [Márki = Márki Sándor: Arad vármegye és Arad város története (Arad, 1891.)]

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[31]


  • Külső hivatkozások:



géresi Szegedi[szerkesztés]

Bak címer 1610.svg

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (géresi). Címereslevele kelt 1610. máj. 1. – A további adatokat l. Bak alat.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[32]


  • Külső hivatkozások:



borosjenői Zegedy[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (borosjenői). Címereslevele kelt 1610. aug. 8. (Szatmárm. lt.) Kihird. Biharm. – Vö. Gorzó 139.

Gorzó:

Zegedy János de Borosjeneő és Zobonya Demeter, valamint Makay György de Borosjeneő Bethlen Gábor fejedelemtől 1610 augusztus 8-án Kolozsvarott kelt nemeslevelet kapnak. n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1610 -évben Zaránd és 1675 évben Bihar megyében kihirdettetett. Szegedy Bálint és fia nagykárolyi lakosok nemesi igazolása.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[33]

Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910. 139.[34]

  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1610[szerkesztés]

A Dobai családdal 1610. nyert nemességet (LR. erd. II/346–360.)

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[35]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1612[szerkesztés]

Csoma:

Szegedi Mátyás és neje Szőke Katalin II. Mátyástól Bécsben 1612 ápr. 4-én... nyertek czimerlevelet.

  • Irodalom:

Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897. 531.[36]

  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1618[szerkesztés]

Szegedi (Szegedy) (borosjenői). Nemességét 1618-ból l. Gyfv. LR. X/70. [Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban.]

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[37]


  • Külső hivatkozások:



ujtordai Szegedi[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (ujtordai). Címereslevele kelt 1619. aug. 25. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[38]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1621[szerkesztés]

Szegedi címer 1621.jpg

Siebmacher:

Wappen: In B. uaf g. Blätterkrone Mann, in der Rechten Schwert, in der Linken Axt haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen als König von Ungarn d. d. Humombrod 8. November 1621 für Franz Szegedi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XI). [39]

Kempelen:

Címereslevelekelt 1621. nov. 8. (Gyfv. LR. XI/5.) – Vö. Siebm. erd. 225.

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[40]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[41]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1622[szerkesztés]

Csoma:

Szegedi Dániel testvérjével, Jánossal II. Ferdinándtól Bécsben 1622 jun. 7-én nyertek czimerlevelet.

  • Irodalom:

Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897. 531.[42]

  • Külső hivatkozások:



váradgyai Szegedi[szerkesztés]

Szegedi István.JPG

Szegedi István 1623. július 29., Gyulafehérvár Bethlen Gábor nemesség és címer általa: fia István

F 21 Armales Div. Nr. 10

++++++++++++

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Gyulafehérvár, 1623. 7. 29, Váradgyai Szegedi István ifjú - a fejedelem kengyelfutója - - juvenus Stephanus Szegedi de Waradgia - - részére címer, erdélyi nemesség, házmentesség (Marosváradgyán)

Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cujus campo sive area super quodam viridicespite brachium quoddam humanum humerotenus resectum armis involutum et retroflexu ce(...)in pugione (...cap)ut humanum et qu(...) turcicum recensamputatum sursum porrectum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium var(... gemm)is unioni(sque ...), ex quo tres pl(umae ...) in summitatre eminere visuntur. Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, ... - Van címerfestmény - - kopott -

Kihirdetése: Erdélyi országgyűlés, Gyulafehérvár, 1625.05.24[43]

+++++++++++++++

Siebmacher:

Váradjai Szegedi címer 1623.jpg

Wappen: In B. auf gr. Boden mit dem Ellbogen gestützt ein geharnischter, gebogener Arm, in der Faust ein Schwert mit g. Parirstange haltend, dessen Spitze durch den Hals eines mit einem w. Turbane bedeckten schnurrbärtigen, von der Schnittfläche des Halses blutenden Türkenschädels gestossen erscheint. – Kleinod: Keines verliehen. Drei g.r.w. Straussenfedern. – Decken: rs.–bg.

Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen Fürst v. Siebenbürgen d. d. Gyulafejérvár 29. Juli 1623 (kundg.: Gyulafejérvár 1625) für Stefan Szegedi de Varadja.

(Orig. R. A. Budapest. – K. M. 70).[44]

+++++++++++++

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (váradjai). Címereslevele kelt 1623. jul. 29. (OL.: kolosmon. conv. Arm. Div.) – Vö. Siebm. erd. 226.

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[45]


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[46]

  • Külső hivatkozások:

[47]

[48]



Szegedi alias Szabó[szerkesztés]

Szegedi alias Szabó címer 1625.jpg

Siebmacher:

Wappen: In B. geb. Rechtarm, in der Faust Krummsäbel haltend, dessen Spitze durch Türkenschädel gestossen erscheint. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen d. d. Gyulafejérvár 1. Mai 1625 für Stephan Szegedi alias Szabó aus Borosjenö.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XIII). [49]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (másképen Szabó, borosjenei). Címereslevele kelt 1625. máj. 1. (Gyfv. LR. XIII/12.) – Vö. Siebm. erd. 225.; Márki II/215. [Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban.; Márki = Márki Sándor: Arad vármegye és Arad város története (Arad, 1891.)]

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[50]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[51]

  • Külső hivatkozások:



Szegedi másképen Tikmonyas[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (másképen Tikmonyas). Nemességét 1628-ból l. kolosmon. conv. Prot. Q. 34.

Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor [a különféle Szegedi, Szegedy családok] Abauj-, Bereg-, Bihar-, Borsod-, Nógrád-, Nyitra-, Somogy-, Szabolcs-, Szatmár-, Szepes-, Ugocsa-, Ung-, Zala- és Veszprémm.-ben igazolták nemességüket. – Vö. Siebm. 621.; T. VI/176., VII/194., XXXII/89.; Jedl. II.; Pozsonym. monogr. 697.; Gorzó pk. 28.; Közl. szepesm. multjából V/54. (gen.); Petri VI/483–5.; Zemplénm. monogr.540.

[Jedlicska = Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek, I. k. (Budapest, 1882.), II. k. (Eger, 1891.); Borovszky-Pozsony vármegye; Petri – Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája.; Borovszky-Zemplén vármegye]


  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[52]


  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1631[szerkesztés]

Talán azonos az alábbi családdal.

Szálkai:

Szegedy 1631. szept. 6. II. Ferdinánd armális. Bihar megyében kihirdették: 1793, 1777, 1786 [225. lap]
A Bihar vármegye közgyűlésén kihirdetett nemesek katasztere [1605(1693)- 1848]

Az 1792. évi taksaösszeírás: ...Sárándon a Szegedi família 10 tagja valamivel jobb helyzetben volt, mivel 8 forint 30 krajcárt (8,5 Ft) tudtak fizetni... [161. lap]

Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás Bihar vármegyében:
Püspöki: Rft den [rhénusi forint, dénár]
Stephanus Szegedi - 62 [179. lap]
Sárád: [184. lap]
Georgius Szegedi - 41
Stephanus Szegedi 1 14
Michael Szegedi - 63
Joannes Szegedi - 51

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. (PhD értekezés) [53]

  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1632[szerkesztés]

Borovszky-Szabolcs:

Szegedy II. Sz. György 1632-ben II. Ferdinánd királytól nyert czímeres nemeslevelet. Ivadékai 1738-ban Földes helységben laktak.

  • Irodalom:

SZABOLCS VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta dr. ifj. Reiszig Ede, revid. Csoma József. In: Borovszky: Szabolcs vármegye. 532.[54]

  • Külső hivatkozások:



pusztadaróci Szegedy[szerkesztés]

Gorzó 117.:

Szegedy György, István és Mihály Rákóczy György fejedelemtől 1634 május 7-én Gyulafehérvárott kelt nemeslevelet nyernek. n. I. m. c. í. A nemeslevél 1634 június 27-én Kolozs vármegyében kihirdettetett. Szegedy Pál és István pusztadaróci lakosok nemesi igazolása.

Kempelen:

Címereslevele kelt 1634. máj. 7. (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 117.


  • Irodalom:

Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910. 139., 117.[55]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[56]


  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1634[szerkesztés]

Kempelen:

Címereslevele kelt 1634. (Ered.: OL.:Htt. Nob. Ugocsa).


  • Irodalom:


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[57]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1640[szerkesztés]

Kempelen:

Címereslevele kelt 1640. febr. 12.; kihird. Borsodm. – Vö. Bor. I/222. [Bor. Borovszky Samu: Borsod vármegye története (Debreczen, 1906.)]

Borovszky:

1640. február 12. Szegedi András, fia: Mihály, leánya: Erzsébet. (JK. VI. 72.) [Jászói convent levéltára, az Országos Levéltárban levő elenchusok]


  • Irodalom:


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[58]

Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Budapest, I. 1909. 222.[59] ]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi másképen Csapó[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (másképen Csapó). Nemességét 1640-ből l. Gyfv. LR. XIX/201. [Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban.]

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[60]


  • Külső hivatkozások:

mezőszegedi Szegedy alias Kalmár[szerkesztés]

Szegedy-Késmárky Hermán 043.jpg
Szegedy Róza siremléke a sümegi temetőben

Mezőszegedi Szegedy.PNG Mezőszegedi Szegedy címer 1646.jpg Szegedy-Ensch címer 1874.jpg

Siebmacher:

Wappen, adeliges: In B. über gr. Hügel ein v. einem gr. Blätterkranze überhöhter, r. gew., scheinbar fliegender # Adler in d. Rechten ein g. Scepter, in d. Linken ein Schwert mit g. Parirstange schräge u. mit d. Spitze nach abwärts gerichtet haltend. – Kleinod: Die Shildfigur, ohne Hügel. – Decken: bg. – rs.

(Viele Siegel u. gemalte Wappen).

Wappen, freiherrl.: Geteilt; oben in B. ein gekr. br. Adler in d Rechten ein g. Scepter in d. Linken einen Krummsäbel mit g. Parirstange nach abwärts gerichtet haltend; unter durch einen w. Balken schräg geteilt von R. und B.; oben ein aufwärtsschreitender, doppelxhw., g. Löwe, unten in g. Neste ein Pelikan mit seinen Jungen (Ensch). – Zwei Helme: I. Der Adler. – Decken: bg. – Der Löwe wachsed. – Decken: rg.

In den Ctten v. Eisenburg, Zala u. Veszprim vorkommendes, bekannteres Geschlecht, nach Einigen aus dem Szabolcser Ctte Stammend, was aber nicht richtig zu sein scheint.

Adels- u. Wappenbrief mit „v. Mező-Szeged” d. d. 3. April 1646 für Franz Szegedy, Oberrichter der Stadt Kaschau, welcher unter demselben Datum, auch eine k. Donation auf Inke im Somogyer Ctte erhält.

Kön. Donationen für dessenSohn Paul, auf Kövesút u. Acsád im Eisenburger- und auf Eötvös im Zalaer Ctte.

Freiherrenstand sammt Wappenbesserung u. Erlaubniss zur Führung des Namens „Szegedy-Ensch” v. Kaiser Franz Josef I., d. d. 27. Febr. 1874 (Dipl. v. 31. July 1. J.) für Emerich Szegedy v. Mező-Szeged.

Der erstbekannte Ahnherr, ist der obige Franz gewesen. Seine Nachkommen, die nun im einfachen Adelstande unter d. Namen Szegedy und im Freiherranstande als Szegedy-Ensch blühen, nannten sich vormals auch „Szegedy v. Acsád”.

(N. J. X. 547-550. – M. N. Zsebk. I. Bpesth, 1882, 528-529).[61]

+++++++++++++

"A mező­sze­gedi Sze­ge­diek ere­de­ti­leg való­ban Sze­ge­den éltek és keres­ke­de­lem­mel fog­lal­koz­tak (első­sor­ban az ország fő import­cikke, a posztó beho­za­ta­lá­val), ennek meg­fe­lelően a Kal­már nevet visel­ték. Sze­ged 1552-es vissza­fog­la­lási kísér­lete, illetve az azt követő török meg­tor­lás ide­jén kény­sze­rül­tek távozni. Több átmenti telep­hely után végül Kecs­ke­mé­ten álla­pod­tak meg, ahol mind­járt a város leg­elő­kelőbb réte­gébe kerül­tek. Innen is tovább­áll­tak Nagy­szom­batba, majd Kas­sára. Köz­ben 1579-ben nemes­sé­get sze­rez­tek, később bir­to­ko­kat is vásá­rol­tak, de a keres­ke­del­met ezután is foly­tat­ták.[62] [Rei­szig Ede: A mező­sze­gedi Szegedy-család ősei. Turul 36–39(1918–1921) 20–31., J. Újváry Zsu­zsanna: Egy keres­kedő­csa­lád meta­mor­fó­zisa (A mező­sze­gedi Sze­gedi csa­lád). In: Óra, szab­lya, nyo­szo­lya. Élet­mód és anyagi kul­túra Magyar­or­szá­gon a 17–18. szá­zad­ban. Szerk. Zimá­nyi Vera. Buda­pest, 1994. (Tár­sa­da­lom– és művelő­dés­tör­té­neti tanul­má­nyok 9.) 33–85., Uő: Egy haj­dan­volt mező­vá­rosi pol­gár­csa­lád, a mező­sze­gedi Sze­gedi csa­lád házassági-társadalmi kap­cso­la­tai a 16–17. szá­zad­ban. In: Mező­vá­ros, refor­má­ció, iro­da­lom. Szerk. Szabó And­rás. Buda­pest, 2005. (His­to­ria Lit­ter­aria 18.) 99–112., Sza­kály Ferenc: Sze­gedi diasz­pórák a XVI. szá­zadi Magyar­or­szá­gon. In: Uő: Mező­vá­ros és refor­má­ció. Buda­pest, 1995. (Huma­niz­mus és refor­má­ció 23.) 196–204. Vö. még J. Újváry Zsu­zsanna: Kassa város pol­gár­sága a 16. szá­zad végén és a 17. szá­zad első felé­ben. Tör­té­nelmi Szemle 22(1979) 577–591., Uő: Pol­gár vagy nemes? A kas­sai patrícius-polgárok házassági-társadalmi kap­cso­la­tai a XVII. szá­zad­ban. In: Ezred­for­duló — szá­zad­for­duló — het­ve­ne­dik évfor­duló. Ünnepi tanul­má­nyok Zimá­nyi Vera tisz­te­le­tére. Szerk. J. Újváry Zsu­zsanna. Pilis­csaba, 2001. 395–426.]" (Glück László: Az önállóság csúcsától a járadékosság küszöbéig. Egy vál­lal­ko­zó­csa­lád útja a 16–17. szá­zad for­du­ló­já­nak Magyarországán. Maramarossziget.info 2010. 9. 16 [62])

Glück:

A mezőszegedi Szegediek eredetileg valóban Szegeden éltek és kereskedelemmel foglalkoztak (elsősorban az ország fő importcikke, a posztó behozatalával), ennek megfelelően a Kalmár nevet viselték. Szeged 1552-es visszafoglalási kísérlete, illetve az azt követő török megtorlás idején kényszerültek távozni. Több átmenti telephely után végül Kecskeméten állapodtak meg, ahol mindjárt a város legelőkelőbb rétegébe kerültek. Innen is továbbálltak Nagyszombatba, majd Kassára. Közben 1579-ben [??] nemességet szereztek, később birtokokat is vásároltak, de a kereskedelmet ezután is folytatták.891 [891 Reiszig: Szegedy; J. Újváry: Szegedi; Uő: Szegedi család kapcsolatai; Szakály: Szegedi diaszpórák. Vö. még J. Újváry: Kassa polgársága; Uő: Polgár vagy nemes.]

++++++++++++++

Csoma:

Megyénkből [Abaúj-Tornából] származott azon mezőszegedi Szegedi-család is, melynek első őse Szegedi Ferencz kassai főbiró III. Ferdinándtól 1646 ápr. 3-án "mezőszegedi" előnévvel armalist és a somogymegyei Inkére adományt nyert. E család nemesi ágon Szabolcsmegyében és dunántul, s mint báró, Szegedi-Ensch néven most is él.

+++++++++++++++

Orosz:

Kalmár (szegedi). Báthory Gábor fejedelemtől 1610. évi május 17-én nyert czímerlevelet Kalmár de Szeged Demeter a következő czímerrel: Kék pajzsban zöld alapon 3 nyilat tartó oroszlán. Sisakdisz nem adományoztatott, a takarókról pedig csak az van jelezve, hogy különböző szinűek. Kihirdette ugyanazon évben Biharmegye, másolata Hevesmegye levéltárában. 1725. évben Mihály dévaványai lakos. (1725. év 183. sz.)

++++++++++++++++

Kempelen:

[Nála mezőtelegdi előnévvel szerepel.]

Szegedi (Szegedy), (mezőtelegdi). Címereslevele kelt 1646. ápr. 3. –Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Tolnam.-ben Antal, László, Veszprémm.-ben pedig Ferenc fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X/547–550. (gen.); T. XXXVI/20–31. (gen.); Balogh 132.; Kősz. 365.; Komáromm. monogr. 580.; MNZsbk. I. R. I/563–4. (gen.); Csoma 532.; Siebm. 631.; Somogym. monogr. 630.

[Balogh = Balogh Gyula: Vasvármegae nemes családjai (Szombathely, 1901.); Kősz. = Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében (Budapest, 1899.); MNZsbk. = Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. Rész. Főrangu családok (Budapest, 1888.) – II. Rész. Nemes családok. Első kötet (Budapest, 1905.); Csoma = Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai (Kassa, 1907.)]

+++++++++

Borovszky-Pozsony:

Szegedy. (Mezőszegedi). A Sz. családdal még a mohácsi vész előtti korszakban találkozunk Pozsony vármegye területén. Gáspár 1516-ban Majtényban birtokos. A XVI. század végén Pozsony vármegyébe települő Sz. család attól a Sz., másként Kalmár Jánostól származik, a ki a nagy szegedi veszedelem (1552) után családjával együtt előbb Makóra, majd Beregszászra s utóbb Kecskemétre költözött, hol 1581-ben elhalt. Ez időtől kezdve a család a mezőszegedi előnévvel él. Fiai közül Márton (szül. 1543 táján, † 1612) a XVI. század második felében Nagyszombatba költözött, míg testvére András (szül. 1552 Beregszász, † 1610 Kassa) Kassán telepedett le, hol városi tanácsos lett. Márton fia: Gáspár (1572-1629) majtényi Échy Orsolyával kötött házasságával terjedelmes birtokokat szerzett. Gáspár hasonnevű fia Ilmér, Bazin és Asszonyfalva helységekben volt birtokos (1612-59). Ő terjesztette tovább Márton ágát, melynek Mihály jezsuitával 1742-ben magvaszakadt, kinek testvére Erzsébet (1756) Rajcsányi Ádám kanczelláriai tanácsos neje lett. Márton egyik leszármazottja Ferencz Leonard, 1644 esztergomi kanonok, 1661 káptalani nagyprépost (1660-63) erdélyi, (1663-69) váczi, majd (1669-1675) egri püspök († 1675 október 20). E családból Márton és András 1579-ben nyertek czímeres levelet, melyet 1589-ben Pozsony vármegyének Somorján tartott közgyűlésén hirdettek ki. A család Majthény, Kis-Mácséd és Zavar helységekben bírt földesúri joggal, mely birtokokat utána a Bencsik, Czingel, Andreánszky, Bokross és Horváth családok örökölték. Czímer: (1579-iki) veressel és aranynyal haránt vágott pajzsban, zöld alapon, természetes színű farkas, kinyitott szájjal, jobb előlábával feje fölött nyilat tart. Sisakdísz: paizsbeli kinövő farkas. Takarók: veresarany. Sz. Ferencz püspök czímere: kékben, zöld halmon nyugvó koronán, két egymással szemközt ágaskodó oroszlán, előlábaikkal rózsát tartva. Sisakdísz: paizsalak. (Eredetije a gyöngyösi ferenczrendiek czímerkönyvében.)[63]

++++++++++++

Szálkai:

18. Szegedi Kalmár Demeter
(1610. május 17., Gyulafehérvár)

Szegedi Klamár Demeter címereslevelét 1610. május 17-én Gyulafehérváron adományozta Báthory Gábor, amit ugyanezen év november 16-án Váradon, Bihar vármegye közgyűlésén hirdettek ki.54 [54 MOL R 64. Mérete 355x574/68/ - mm. Vörös-zöld-kék zsinóron 70 mm. átmérőjű viaszágyba nyomott vörös függőpecsét függ.]

Az oklevélben a címer helye üres maradt, a leírás szerint: "álló katonai pajzs égszínkék színben, melynek alját zöld domb foglalja el, melyre teljes oroszlánalak van festve, teste kiegyenesedve, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva, farka a magasba emelve, hátsó lábain állni, mellső lábai közül a balt védelmezőn kinyújtja, jobbjában pedig három nyílvesszőt erősen szorítva tartani látszik."55 [55 "Scutum videlicet militare coelestini coloris cuius fundum viridis cespes occupat, in quo leo integer depictus, corpore erecto, ore aperto, linguaque rubicundo exerta et cauda sursum levata, posterioribus pedibus stare anterioribus vero levo protenso dextro autem tres sagittas fortiter comprehensum tenere conspicitur." A leírás alapján szerkesztett címert közli a Siebmachers Wappenbuch. Kalmár, II. v. Zseged] Úgy tűnik azonban, hogy a család később mégis szükségesnek tartotta megfestetni az ősi címert - stílusjegyei alapján a 18-19. század fordulója körül - mégpedig külön lapra, nagy méretben. Mindez egy erősen provinciális, a szövegtől több ponton eltérő formában valósult meg: zöld domb tetején ágaskodó oroszlán látható, amely felemelt jobbjában talán kerek pajzsot, talán dobot - fölötte huszárcsákó - baljában íjat és három nyílvesszőt tart, feje fölött zárt korona lebeg, előtte talajba szúrt bárd tetején madár ül. A pajzson valószínűleg a Szent Korona népies-naiv rajza kapott helyet. ?ellette kétoldalt az évszám 16 - 10 és az adományozó kezdőbetűi B - G látszanak. A B betűt azonban érdekes módon fordítva festették, talán a festő nem értett a betűvetéshez. Erre utal a lap tetején gyermetegen megrajzolt, két sorban elhelyezett kapitális - értelmetlenül egymás mellé sorakoztatott - betűsor is. A pajzs, illetve az egész lap üresen maradt részeit az erdélyi virágos reneszánsz stílushegyeit magán viselő növényi ornamentika tölti ki. A címer jó példa egy 17. századi címer kései, népies újragondolására.


Szegedy-Ensch báró[szerkesztés]

Szegedy-Ensch (Mező-Szegedi báró).jpg

Szegedről származik. A jelenleg virágzó nemzedék egyenes őse, a kitől a leszármazás szakadatlan, Tamás volt, a ki 1550-ben Szegeden született s közös törzsből ered János fiaival: Mártonnal és Andrással, a kik 1579-ben nemességújító czímerlevelet, 1596-ban pedig Bolyár és Mikla soltvármegyei birtokokra királyi adományt nyertek. Midőn 1552-ben Tóth Mihály hajduvezér, a város menekült főbírája, az 1542-ben török kézre került szegedi várat rohammal visszaszerezni igyekezett, vállalata nem sikerült és a család őseinek is menekülniök kellett Szegedről. János még 1552-ben Makóra, majd onnan Beregszászra költözött, hol egyik fia, András is született. De nem sokáig maradt itt, hanem innen sok hányattatás után Kecskeméten telepedett meg, hol 1581-ben elhalálozott; fiai: Márton és András ellenben Kassán telepedtek le. Valószínűleg az ő hívásukra jött Kassára rokonuk, alkalmasint János testvérének fia, Tamás is, a ki 1576-ban, 26 éves korában, Kassán polgárjogot nyert. Miután nőül vette Török Katalint, 1597-ben Agárdon, Zemplén vármegyében, birtokot vásárolt, hol még az 1598-99. évi adóösszeírások szerint is birtokos volt. Fia, Ferencz, 1608-ban Györgyiben (Abauj-Torna várm.) egy udvarházat és egy pusztai részt szerez zálogban. Neje, Alsó-Baksai Dédesy Erzsébet volt, a kivel 1607 előtt kelt egybe. Fia, II. Ferencz, 1632-ben egyezkedik nővérével, Katalinnal, az atyjuk után rájuk maradt mádi szőlőből és a kassai házból álló örökségen. II. Ferencz kassai hadbíró 1639-ben Pázmány, Asszonyberke és Nagyfüged részbirtokokat nyerte III. Ferdinánd királytól adományul Heves vármegyében, majd 1655-ben Eleczkén egy nemesi udvarházat és Nyitrában Surány helységet. 1646 ápr. 27-én királyi biztosító levelet nyert egy 8000 frt értékű jószágra, melynek fejében fia, Pál (1687-1710), Vas, Zala és Somogy vármegyék alispánja, az Inkei Loránth család magszakadása következtében a koronára szállott több somogyi birtokra nyert adományt. Pál ez adomány alapján még a XVII. század végén birtokába vette Inke, Sand, Lepled helységet és pusztákat. Az adománylevelet azonban, miután az Inkey család is igényt tartott e helységekre, csak 1727 szept. 12-én állíttatják ki fiai: Antal, László, később a kőszegi kerületi tábla ülnöke és Ferencz Veszprém vármegye alispánja. A fenti Pálnak Telekesi Török Katalintól született fia, Ferencz, terjesztette tovább a családot. Ennek fia Mihály, a ki 1764-ben osztozik testvéreivel. Fia, Károly (szül. 1779 decz. 7, Gór Vasmegye, † 1858 szept. 3, Hermán) cs. és kir. kamarás Imre (szül. 1812 jún. 26, † 1879 febr. 17) cs. kir. kamarás, az orosz Szent-András-rend vitéze, 1874 júl. 31-én osztrák bárói rangot nyert. Károly legidősebb fia Sándor, Somogy vármegye főjegyzője (1844-1848) és országgyűlési követe (1847-48) volt. Imre fiai: Károly (szül. 1847, † 1913) a hermáni hitbizomány haszonélvezője és Sándor (szül. 1859, † 1912) m. kir. honvédhuszárkapitány, kinek özvegye Inkén birtokos. Fia Sándor, a hermáni hitbizomány jelenlegi haszonélvezője. A család czímerét a Vas vármegyét tárgyaló kötetben közöltük (Reiszig Ede dr. adatai). [64]

  • Irodalom:

Reiszig Ede: A mezőszegedi Szegedy-család ősei. Turul, 1918-21. 20-31.

SOMOGY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Írta Baranyai Béla orsz. levéltári fogalmazó, Somogy vármegye volt főlevéltárosa. In: Borovszky: Somogy vármegye. 591-634.[65]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[66]

Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897. 531-532.[67]

Johann Baptiste Rietstap: Armorial général, contenant la description des armoiries des familles nobles et patriciennes de l'Europe, précédé d'un dictionnaire des termes du blason.

Glück László: Az öt máramarosi város társadalma a 16–18. században. PhD-értekezés. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 2013. 343.[68]

J. Újváry Zsuzsanna: Egy kereskedőcsalád metamorfózisa (A mezőszegedi Szegedi család). In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17–18. században. Szerk. Zimányi Vera. Bp., 1994. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 9.) 33–85.

J. Újváry Zsuzsanna: Egy hajdanvolt mezővárosi polgárcsalád, a mezőszegedi Szegedi család házassági-társadalmi kapcsolatai a 16–17. században. In: Mezőváros, reformáció, irodalom. Szerk. Szabó András. Bp., 2005. (Historia Litteraria 18.) 99–112.

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906. 111.[69]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[70]

POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Írta ifj. Reiszig Ede dr. In: Borovszky-Pozsony vármegye [71]

Szálkai Tamás: Armales Transyvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból. Máriabesnyő - Gödöllő, 2009. 64-65.

  • Külső hivatkozások:

[72]


mezőszegedi Szegedi[szerkesztés]

Reiszig:

Ugyanolyan előnevű, de az előzőtől különböző család. Innen származott Szegedi János, híres nagyszombati jezsuita.

Kőszeghy:

Szegedy de Mezö-Szeged Ferencz 1646-ban kapott ármális levelet. Pest vármegyében a jelen században Szegedy Ferencz kineveztetett táblabírónak az 1829-ik évben; a család leszármazási táblája: Polgári Perek fasc. 21. Nr. 6. fasc. 37. Nr. 23. Czímerpecsétje: Polgári Perek fasc. 14. Nr. 2., fasc. 18. Nr. 5. jelzetek alatt őriztetik.

  • Irodalom:

Reiszig Ede: A mezőszegedi Szegedy-család ősei. Turul, 1918-21. 20-31.

Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében. Bp., 1899. 365.[73]

  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1649[szerkesztés]

Szegedi János címere a kassai promóciós iraton, 1697
A kassai egyetem végzett diákjainak promóciós irata, 1697

Szegedy címer 1649.jpg Szegedy címer, 1649, 1697.svg

Szegedi János, kassai gimnáziumi hallgató címere, 1697.

Bécs 1649, III. Ferdinánd, címer Szegedy János és Sándor részére, akik már korábban is nemesek voltak.

Lehetséges, hogy a mezőszegedi Szegedy családból származtak, mert a pelikán a Szegedy-Ensch címerben is megtalálható, amelyet Rietstap címergyűjteménye is tartalmaz.[74]

+++++++++++++++++++++

Kempelen:

Címereslevele kelt 1649. nov. 11. (Szepesi kpt. lt.; jászói conv. lt.) – Vö. Siebm. 621.

+++++++++++++++++++++

Siebmacher:

Wappen: In B. auf gr. Boden ein Pelikan mit d. Schnabel seine Brust ritzend u. mit d. heraustropfenden Blute drei Junge atzend. – Kleinod: Die Schildfigur ohne Boden. – Decken: rs. – bg.

Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand III., d. d. Wien 1649 (kundgemacht: Sároser Ctt, 1650) für die schon früher adeligen Jhann u. Alexander Szegedy.

(Orig., Conv. Arch. Jászó, durch J. v. Csoma).[75]

++++++++++++++++

Horváth:

A mezôszegedi Szegedy családból származott Szegedi Ferenc, kassai főkapitány is, aki 1644-ben I. Rákóczi Ferenc felkelőinek fogságába került, majd a békekötés után III. Ferdinánd császár 1645-ben kiváltotta a fogságból és érdemeiért új birtokadományban részesítette. Ezen család címerében és sisakdíszében is felszálló sas volt.

Ezen kívül Nagy Iván több ilyen nevű nemesi családot is felsorol, akiknek az eredetét és címerét közelebbről nem ismerjük. Közülük is több neves értelmiségi került ki, de az eredetükről egyelőre nincs tudomásunk. Ilyen volt pl. Szegedi Ferenc Lénárd (1614-1675), aki már Nagyszombatban született és teológiai tanulmányai után váci, majd egri püspök (1654-1675) lett, valamint Heves és Szolnok vármegye főispánja. A székhelyét Kassán tartotta és ott is halt meg. Az eredetét talán tisztázhatná a Szegedi család levéltára, mely a Kassai Városi Levéltárban fennmaradt, s ebben már 1502-ből való oklevelek is megtalálhatók. A 18. század első felében a legismertebb Szegedi János (1699-1760) volt, a nagyszombati egyetem professzora, kiváló jogtörténész.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[76]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[77]

Pavel Horváth: Heraldická promočná tlač z roku 1697. GH-hlas (9) 1999/2. 5-15.


  • Külső hivatkozások:



szigeti Szegedi[szerkesztés]

Máramarosszigetről származó család. Legismertebb tagja Szegedi Zsigmond, akinek a naplójában egy rovásírásos ABC is fennmaradt.

Szegedi Zsigmond naplójának rovásírásos ABC-je, 1655 k. (MNL OL, P 568, 45. tétel, D 5. No. 17.; p. 94r) Zsupos 2015. 74.
Szegedi Zsigmond rovásABC,1655 k.jpg
Szegedi Zsigmond naplójának címerleírásai, 1658 k. (MNL OL, P 568, 45. tétel, D 5. No. 17.; p. 94r)

szigeti Szegedi Zsigmond (Máramarossziget? 1616 k.–1681. 7. 13.), naplóíró. Apja Szegedi János ( -1639. a Húshagyó kedd előtti hétfőn), anyja Thuri Zsófia ( -1647. 8. 31.). 1644. január 13-án vette feleségül nagybányai Nyírő István leányát, Annát ( -1666. 2. 10.). Gyermekeik: Sámuel (1645. 4. 16.- ), Ferenc (1648. 9. 26.-1653. 3. 29), Erzsébet (1650. 5. 24.-1651. 3. 13.), Zsigmond (1652. 1. 30- ; 1699-ben adószedőként szerepel), József (1654. 7. 5.- ; 1670-ben a fejedelmi táblán a kisebb kancellária írnoka), Sára (1656. 1. 17.-Huszt vára, 1657. 7. 2. - a lengyelek előli menekülés közben halt meg), Ferenc (1657. 9. 20.-1659. 5. 10.), Panda (1660. 4. 2.-1660. 8. 31.), János (1662. 1. 15.- ), Zsófia (1664. 8. 28.-1664. 9. 1.). A 10 gyermek közül csak Sámuel, Zsigmond, József és János érte meg a felnőtt kort.

Iskolai tanulmányait a sárospataki református kollégiumban végezte, ahol 1643. 1. 15-én jegyezték be a diákok közé. 1651-ben egy hónapig súlyos beteg volt, majd a felesége is hasonló betegségbe esett. 1652. 12. 19-én egy okiraton mint máramarosi jegyző szerepel (Jurat. Notar. Comitatus Maramar.). 1654. 1. 29-én megjelent a gyulafehérvári káptalan előtt, ahol apja, János és annak testvérei, László és Dávid, valamint felesége, Turi Zsófia nevében bemutatta armálisát. A nemessége igazolására azért volt szükség, mert Máramaros vármegye nemesei felmentést kértek II. Rákóczi György fejedelemtől a nemesi felkelés alól. A megye részéről ez ügyben a fejedelemhez küldött egyik követ Szegedi Zsigmond volt (a másik bőlsei Budai Zsigmond), és az Erdélyi Királyi Könyvek 1654. 8. 26-án Gyulafehérváron kelt bejegyzése szerint a felmentést meg is kapták, mivel bemutatták I. Rákóczi Gyögy 1637. 12. 2-án kelt adománylevelét, melyben 50 forintot ad Máramaros vármegye azon nemeseinek, akik részt vettek a lengyel hadjáratban, illetve a jövőben mentességet kaptak minden hadi cselekményben való részvétel alól. 1659-ben a leleszi konvent előtt a vármegye jegyzője számára átírás végett bemutatott egy, a Zsigmond király rendelete alapján 1405. 11. 6-án Visegrádon kelt oklevelet.

Tíz évig állt gróf iktári Bethlen István (1582-1648), korábbi erdélyi fejedelem (1630. 9. 28.-1630. 11. 26.), Bethlen Gábor öccsének szolgálatában, egészen annak haláláig (Ecsed, 1648. 1. 10.). 1665-ben Máramaros vármegye alispánja volt.

1665. 11. 21-én Zsigmond fiát az enyedi iskolába vitte. 1666-ban meghalt a felesége, amikor ő Fogarason volt az országgyűlésen. 1667. 5. 10-én küldte Sámuel nevű fiát a fejedelem udvarába. 1667 decemberében újra nősült, feleségül vette nemzetes Pankotay Mihály özvegyét, Szénási Ilonát (akinek Erzsébet nevű lányát is ő nevelte fel, majd 1675-ben ifjabb Szegedi Zsigmond felesége lett: nekik 4 gyermekük született). 1669. 2. 2-án az enyedi iskolába vitte József fiát. 1670-ben, mint a megye főjegyzője készíti el Hunyadi János 1453. 6. 1-jén Hátszegen kelt oklevelének másolatát.

A felesége Nyírő Anna, akinek lánytestvére, Erzsébet a férjével Nagybányán lakott és azok közé tartoztak, akik anyagilag támogatták a külföldi akadémiákon (Wittenberg, Heidelberg, Franeker) tanuló református ifjakat, akárcsak Szegedi Zsigmond a feleségével.

Az 1655–1681 közt vezetett naplójára (melyet a fia, Zsigmond 1675–1738 közt folytatott) 2015-ben Zsupos Zoltán, az OL munkatársa bukkant rá a levéltár anyagában. Ennek az első oldalán egy nagyon jelentős forrásnak számító rovásírásos ABC látható. Megtaláljuk benne a családjára vonatkozó genealógiai feljegyzéseket, a gyógynövények felhasználásával kapcsolatos tudnivalókat, tanácsokat, egy égi jegy alatt található néhány ország és főváros, valamint néhány ország címerének a leírását is (melyeket talán egy korabeli kalendáriumból másolt ki). A naplóban található címerleírások a magyar nyelvű heraldikai nevezéktan és címerleírás szempontjából már önmagában becses emlékké teszik a naplót. (Számomra ennél csak egyetlen korábbi adat ismert, a csökmői Karácsony család 1606-os címeres levelének 1620-as magyar nyelvű átirata a Váradi Káptalan jegyzőkönyvében.) A fő értéke azonban a benne található rovásírásos ABC.

A napló korábban Szilágyi István (1819-1897), a máramarosszigeti főiskola hittani tanszéke tanárának, majd igazgatójának, az MTA levelező tagjának a tulajdonában volt, (ugyanebből a városból származott a Szegedi család is), majd tőle a Radvánszky családon keresztül került az Országos Levéltárba. A naplót 1850-ben Szilágyi köttette újra, amikor a rovásírásos ABC-t a pergamenborítóról a könyv belsejébe helyezte át, amivel azt megóvta a megsemmisüléstől.

  • Irodalom:

Zsupos Zoltán: A székely írásról. Budapest, 2015. 29-50.


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:



Szeghedi 1649[szerkesztés]

Szeghedi címer 1649.jpg

Siebmacher:

Wappen: In B. Löwe steigend, in der Rechten blutigen Dolch, in der Linken 3 Weizenähren haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Gyulafejérvár 18. Febr. 1649 für Johann Szegedi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XXIV). [78]

Turul, 1887:

SZEGEDY. 1649. Jászóvári conv. lt. Nro 37.
SZEGEDY. 1668. Leleszi orsz. lt. 17. szám.
SZEGEDY. 1675. Szepesi kápt. lt. jkv. fol. 448.
SZEGEDY. 1786. Váradi kápt. lt. XXIX. 385, 21.


  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[79]

KARAGYENA MIHÁLY: MAGYARORSZÁG HITELES HELYEINEK LEVÉLTÁRAIBAN ŐRZÖTT HERCZEGI, GRÓFI, BÁRÓI ÉS NEMESI OKLEVELEKNEK JEGYZÉKE. Turul. 1887/4. 220.[80]

  • Külső hivatkozások:



gyulafejérvári Szegedi[szerkesztés]

Gyulafehérvári Szegedi címer 1649.jpg

Siebmacher:

Wappen: In B. Löwe steigend, in der Rechten blutiges Schwert, in der Linken 3 Weizenähren haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Gyulafejérvár 18. Februar 1649 für Johann Szegedi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XXIV).[81]


Nagy Iván:

Közűlök Ignácz Küküllő megyei pénztárnok, utóbb főbiró 1825. körűl. József ugyan akkor törvényszéki ülnök, Rozália azon megyében mikeszászi és lunkai birtokosnő.[82]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (gyulafehérvári). Címereslevele kelt 1649. febr. 18. (Gyfv. LR. XXIV/88.) – Vö. Siebm. erd. 225–6.; NI. X/551–2.

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[83]

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[84]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[85]


  • Külső hivatkozások:



kozolyai Szegedi alias Maris[szerkesztés]

Szegedi és Dózsa címer 1649.jpg

1649. június 22., II. Rákóczi György nemesség és címer Dózsa István, valamint Szegedi alias Maris István és Miklós részére.

Siebmacher:

Wappen: In ? gr. gekl. Ungar mit Dolch aufrechtstehenden # Bären im Rachen stossend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Demesd 22. Juni 1649 für Dozsa, Stephan und Nicolaus Szegedi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XXIV). [86]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (kozolyai). Címereslevele kelt 1649. jun. 22. (Gyfv. LR. XXIV/103.) – Vö. Siebm. erd. 226.

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[87]


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet [88]

  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1652[szerkesztés]

Szolnok-Doboka:

1652 január 25-én Deésen kihirdették Szamosujvári vár clavigor (kulcsár) Korompaky György deák, Deési Makay, máskép Csizmadia {397.} Bálint, Széki clavigor (kulcsár vagy buzogányos) Aszalay István, Szegedy Benedek mezei katona és Péter nemeslevelét.

Folytatták a hűségi eskü letételét 1654. évi augusztus 15-én a generalis mustrán, mely alkalommal határozta a vármegye, hogy a kik Moldovába zsoldostól voltak a szolgabiró által procrealtatva, idéztessenek meg a nyolczas törvényszékre, hogy a zsoldosoknak fizessenek meg és megengedi a főispán, hogy a főbirák és tisztek magukat zsoldosokkal helyettesithessék. Hűségi esküt tettek ez alkalommal ezek:

...Deésen lakó Szegedi Benedek

  • Irodalom:

Szolnok-Dobokamegye monographiája, szerk. Tagányi Károly, Réthy László és Pokoly József. VII. Dés, 1905. 396-397., 363.[89]


  • Külső hivatkozások:



dési Szegedi Szőcs[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi-Szöcs (deési). B.-Szolnokm.-ben 1656. kihird. család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/396.

Szolnok-Doboka:

Deésen, 1656 november 9-én Deesi Szegedi Szőcs György a fejedelemnek itt levő ajtónállója nemeslevelét kihirdették.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[90]

Szolnok-Dobokamegye monographiája, szerk. Tagányi Károly, Réthy László és Pokoly József. VII. Dés, 1905. 397.[91]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1656[szerkesztés]

Szegedi címer 1656.jpg

Siebmacher:

Wappen: In ? Mann roth gekleidet, auf der Schulter Wolfsfell Kalpag mit Adlerflug geziert, auf # Ross, in d. Rechten Krummsäbel, mit welcher er flüchtende Infanteristen köpft. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Gyulafejérvár 13. October 1656 für Stephan Szegedi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XXVI). [92]

Kempelen:

Címereslevele kelt 1656. okt. 13. (Gyfv. LR. XXVI/730.) – Vö. Siebm. erd. 325.

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[93]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[94]


  • Külső hivatkozások:

Szegedi 1661[szerkesztés]

Szögedy István, Mihály, János és György, Lipót király Bécsben, 1661. május 10-én kiadott, Borsod vármegyében 1662. március 14-én kihirdetett armálisával igazoltak. Címerszerzők: Szögedi Balázs és vele együtt fiai, János, Gáspár és Mihály, testvére, István. A kihirdetés helye Szendrő végvára.[95]

Kempelen:

Címereslevele kelt 1661. máj. 10.; kihird. Borsodm. – Vö. NIf. III/100. [NIf. = Komáromy András és Pettkó Béla: Nagy Iván, Családtörténeti értesitő. I–III. k. (Budapest, 1899–1901.)]

Borovszky:

1661. május 10. Szegedi Balázs, fiai: János, Gáspár és Mihály, testvére: István; továbbá: Molnár Péter, Miklós, Kardos Sebestyén, Kelemen Bálint, fiai: János és Gergely, Végh Balázs, Nagy János és István. (Jk. VII. 678.) [Jászói convent levéltára, az Országos Levéltárban levő elenchusok]


  • Irodalom:


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[96]

Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Budapest, I. 1909. 232-233.[97]


  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1662[szerkesztés]

Szegedi Ferenc (1614-1675) püspök címere.jpg

Szegedy Ferenc (1614-1675), erdélyi (1660-1663), váci (1663-1669), egri (1669–1675) püspök címere

Siebmacher:

Wappen: In B. auf gekr. gr. Hügel zwei geen einander aufspringende Lwen, eine gr. bestengelte, gr. beblätterte r. rose gemeinsam haltend. – Kleinod: Die Schilfigur ohne Hügel. – Decken: bg. – rs.

(Gemales Wappen des Bischofes Franz Leonhard Szegedy. – Siehe: Liber Congregationis Thaumaturgis S. Antonii de Padua, ec. Mscpt mit eingemalten Wappen, im Archive der Franziskaner zu Gyöngyös).

NB. Dieses Wappen, wurde auch wie folgt geführt: Auf einem Dreiberge zwei gegen einander aufspringende Löwen, ein Patriarchenkreuz geneinsam haltend.

(Siegel d. d. 1668 u. 1669 des bischofes Franz Szegedy).

Franz Leonhard Szegedy, v. 1662-1663 Bischof v. Siebenbürgen, v. 1663-1669 Bischof v. Waitzen, v. 23. Sptbr 1669-1675 Bischof v. Erlau, stirbt am 12. Sptbr 1675. Er war auch Obergespan v. Heves u. Külső-Szolnok, kais. Rath und Kanzler.

(P. P. B. Gams, Series Episcoporum. 1873. 368). [98]

  • Irodalom:

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[99]

  • Külső hivatkozások:



Szegedi másképen Rácz[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (másképen Rácz). Nemességét 1665-ből l. Gyfv. kpt. Prot. Steph. Böszörményi 254. [Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban.]

Gorzó:

Rácz (szegedi) tyukodi lakos nemesi igazolása 1801. 11. 25 nobilit 1258/1814 kgy. jkv.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[100]

Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjaihoz pótkötet. Nagykároly, 1912. 26.[101]

  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1668[szerkesztés]

Kempelen:

Címereslevele kelt 1668. (leleszi conv. lt.) – Vö. T. XIII/141. [T. Turul]

Turul, 1887:

SZEGEDY. 1649. Jászóvári conv. lt. Nro 37.
SZEGEDY. 1668. Leleszi orsz. lt. 17. szám.
SZEGEDY. 1675. Szepesi kápt. lt. jkv. fol. 448.
SZEGEDY. 1786. Váradi kápt. lt. XXIX. 385, 21.

Turul, 1895:

Szegedy Pál armálisa. 1668.


  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[102]

KARAGYENA MIHÁLY: MAGYARORSZÁG HITELES HELYEINEK LEVÉLTÁRAIBAN ŐRZÖTT HERCZEGI, GRÓFI, BÁRÓI ÉS NEMESI OKLEVELEKNEK JEGYZÉKE. Turul. 1887/4. 220.[103]

LEHOCZKY TIVADAR: A leleszi konvent levéltárában őrzött nemeslevelek. Turul 1895/3. 141.[104]


  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1669[szerkesztés]

Kempelen:

Címereslevele kelt 1669. jul. 9. – Vö. Orosz 273.

Orosz:

Szegedy. Az 1669. évi júl. 9-én Szegedy István, neje Mellith Anna, gyermekei István, Ferencz és Ágnes részére adományozott nemeslevél kihirdettetett ugyanazon évben. Egyéb adatunk nincsen a családról. (1669. év 90. jkl.)


  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[105]

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906. 230.[106]

  • Külső hivatkozások:



Szegedy 1675[szerkesztés]

Turul, 1887:

SZEGEDY. 1649. Jászóvári conv. lt. Nro 37.
SZEGEDY. 1668. Leleszi orsz. lt. 17. szám.
SZEGEDY. 1675. Szepesi kápt. lt. jkv. fol. 448.
SZEGEDY. 1786. Váradi kápt. lt. XXIX. 385, 21.

  • Irodalom:

KARAGYENA MIHÁLY: MAGYARORSZÁG HITELES HELYEINEK LEVÉLTÁRAIBAN ŐRZÖTT HERCZEGI, GRÓFI, BÁRÓI ÉS NEMESI OKLEVELEKNEK JEGYZÉKE. Turul. 1887/4. 220.[107]


  • Külső hivatkozások:



kisgörgényi Szegedi[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (kisgörgényi). Nemességét 1679. okt. 28-ból l. Gyfv. LR. XXVIII/75. – Vö. Pálmay: M.-Torda 127.

[Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban.; Pálmay: Maros-Torda = Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai (Marosvásárhely, 1904.)]


  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[108]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi 1687[szerkesztés]

Szegedy 1687 varm-szatmar-196-5.jpg

Kempelen:

Címereslevele kelt 1687. aug. 3. (Szatmárm. lt.) – Vö. Szabolcsm. monogr. 532.; Bold. 108.; Gorzó 116.

Gorzó:

Szegedy István, valamint testvérei Ferenc és Márton, Lipót kiralytól 1687 augusztus 3-án kelt nemeslevelet nyernek. n. 1. m. c. í. Szegedy János kántorjánosi-s lakos nemesi vizsgálata.

Borovszky-Szabolcs:

Szegedy III. Sz. Márton, Ferencz és István, valamint rokonaik László és István 1687-ben nyertek czímeres nemeslevelet, mely 1688-ban hirdettetett ki. E család sarjai 1724-26-ban Apagyon és Gyulajon laktak. A XIX. század elején pedig Ajak, Balkány, Petneháza, Lövő-Petri községekben bírtak földesúri joggal.

Borovszky-Szatmár:

Szabolcs vármegyéből származik, honnan egyik ága a múlt század első felében Szatmár vármegyében is elterjedt, a hol Sályi, Kisnamény, Csaholcz, Penyige és Darnó községekben volt birtokos és ez utóbbi helyen ma is az. Márton, Ferencz és István, továbbá László és másik István 1687-ben nyertek czímeres nemes-levelet I. Lipóttól, melyet egy évvel később hirdettek ki Szabolcsban, a hol a család Apagy, Gyulaj, Ajak, Balkány, Petneháza és Lövőpetri községekben volt birtokos. A család a mezőszegedi előnevet viselő Szegedyekkel egy törzsből valónak tartja magát. Tagjai közül István († 1877), Szabolcs vármegye főszolgabírája. - Antal († 1902), a fehérgyarmati járásnak 18 éven át főszolgabírája és a szatmári ref. egyházmegye főgondnoka. - II. István, az első magy. ált. biztosító társaság becslőbiztosa. - II. Antal, darnói birtokos.

Czímer: kékben, zöld alapon ágaskodó kétfarku aranyoroszlán, jobbjában aranymarkolatu egyenes tőrt tart. Sisakdísz: vörösmezű könyöklö kar, a tőrrel. Takarók: kékarany, vörösezüst.[109]

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[110]


Gorzó Bertalan: Szatmár Vármegye nemes családjai. Nagykároly, 1910. 116.[111]

SZABOLCS VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta dr. ifj. Reiszig Ede, revid. Csoma József. In: Borovszky: Szabolcs vármegye. 532.[112]

SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan. In: Borovszky: Szatmár vármegye. 566-[113]


  • Külső hivatkozások:



Szegedi másképp Szappanos[szerkesztés]

A Polyik család 1779-es nemességigazoló perének egyik iratában szerepel Szegedi másképp Szappanos Anna neve, aki kabai Szabó másképp Váradi János férje volt.

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. (PhD értekezés) 166. [114]

  • Külső hivatkozások:



szegedi Szegedy[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (szegedi). Máté nemessége Szilágym.-ből 1786. jun. 19. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII/490.) [LR. = Liber Regius: Királyi könyv. A hivatkozások Illésy János és Pettkó Béla: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím-, czímer-, előnév- és honosság-adomnányozásoknak. 1527–1867. (Budapest, 1895.)]

Turul, 1887:

SZEGEDY. 1649. Jászóvári conv. lt. Nro 37.
SZEGEDY. 1668. Leleszi orsz. lt. 17. szám.
SZEGEDY. 1675. Szepesi kápt. lt. jkv. fol. 448.
SZEGEDY. 1786. Váradi kápt. lt. XXIX. 385, 21.

  • Irodalom:


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[115]

KARAGYENA MIHÁLY: MAGYARORSZÁG HITELES HELYEINEK LEVÉLTÁRAIBAN ŐRZÖTT HERCZEGI, GRÓFI, BÁRÓI ÉS NEMESI OKLEVELEKNEK JEGYZÉKE. Turul. 1887/4. 220.[116]


  • Külső hivatkozások:



széplaki Szegedi[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (széplaki). B.-Szolnokm.-ben 1770. igazolt család. – Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389.

Szolnok-Doboka:

Anno Domini 1676. Regestum seu Cathalogus universor. Domnorum Magnatum et Nobileum ac etiam Dominarum relictarum cottus Szolnok Int.

Böőd: ...Széplaki Szegedi Zsigmond [1676].

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[117]

Szolnok-Dobokamegye monographiája, szerk. Tagányi Károly, Réthy László és Pokoly József. VII. Dés, 1905. 389.[118]


  • Külső hivatkozások:



dombai Szegedi[szerkesztés]

Nagy Iván:

Ismeretes közűlök dombai Szegedy Ferencz, kinek nejétől Lónyay Borbálától fia ismét Ferencz, kinek leánya Klára Pogány Lajos referendarius neje volt.[119]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (dombai). Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosm.-ben Ferenc és Zsigmond nemessége nyert igazolást.

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[120]


Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[121]


  • Külső hivatkozások:



pesti Szegedi[szerkesztés]

Erdélyi nagy-enyedi nemes család, melynek három nemzedéken családfája * következő:

Pesti Szegedy családfa.png

Nem e család őse volt e? azon Szegedi István, kit mint kengyelfutóját Bethlen Gábor 1619. táján megadományozott és megnemesített azon elszánt készséges szolgálatért, midőn a Morva vízénél egy hid leszakadása által élete veszélyben forgott * – nem tudjuk. [* Kemény János Önéletirása. Kiadta Szalay L. 62. lap.] [122]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[123]


  • Külső hivatkozások:



hidegvízi Szegedi[szerkesztés]

Közűlök Ferencz Alsó-Fejér vármegyei táblabiró és birtokos, fiával Ferenczczel, ki szintén táblabiró volt, 1849-ben N.-Enyed feldúlásakor az oláhok által öletett meg, daczára, hogy életöket Prodán oláh vezér (muzsinai oláh pap) 200 ftért biztositá, a pénz átvétele után őket még is legyilkoltatá. * [* Török Antal közlése szerint, és Nagy Enyedi album. Szerkeszté Szilágyi Sándor 1851. 37. lap.] Ferencznek másik fia János volt, kinek özvegye Nagy Klára és gyermekei Ó-Lapádon A. Fejér megyében birtokosok.[124]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[125]


  • Külső hivatkozások:



alvinczi Szegedi[szerkesztés]

Közűlök Sámuel kir. táblai ügyvéd M.-Vásárhelyen.[126]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[127]


  • Külső hivatkozások:



nagyenyedi Szegedi[szerkesztés]

Alsó-Fejér megyében birtokos; közűlök Sámuel 1848. előtt ott szolgabiró volt, de kinek csak leányai maradtak.[128]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[129]


  • Külső hivatkozások:



zetelaki Szegedi[szerkesztés]

Nagy Iván:

Udvarhelyszéki székely család, mely Zetelakán székel. Közűlök Pál az 1790/1 évi erdélyi országgyülésre Zetelaka követe. Mihály főkormányszéki tanácsos, özvegye Daróczi Ágnes.

Eőnév nélkűl is többet lehetne Erdély földéről elésorolnunk, igy Sámuelt, Kraszna megyei birtokost, ki ott 1848. előtt számvevő volt. Szegedi Józsefet, ki Nagy-Enyeden 1772-től hosszú ideig hittani tanár volt. De kiknek családi összeköttetésök ismeretlen.[130]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (zetelaki). Székely család. – Vö. NI. X/552.

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. TIZEDIK KÖTET[131]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[132]


  • Külső hivatkozások:

sárospataki Szegedi[szerkesztés]

Kempelen:

Szegedi (Szegedy), (sárospataki). Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. [Gorzó pótkötet]

Gorzó:

Zegedi de Sárospatak család; nem. investig. [32. lap]

1754|55. évi nemesi összeírás [Szatmár vármegyében]... Szegedy Ferencz [59. lap]

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[133]

Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjaihoz pótkötet. Nagykároly, 1912. 32., 59.[134]

  • Külső hivatkozások:



fülesdi Szegedi[szerkesztés]

Gorzó:

Szegedy család (fülesdi) nemesi igazolása 38/1827 kgy. jkv. [28. lap]


1754|55. évi nemesi összeírás [Szatmár vármegyében]... Szegedy Ferencz [59. lap]

  • Irodalom:

Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjaihoz pótkötet. Nagykároly, 1912. 28., 59.[135]

  • Külső hivatkozások:



Szegedy és Szigethy[szerkesztés]

Simon:

Szegedy és Szigethy n. cp. (75. lap)

Szigethy vagy Szigedy avagy Szegedy, másképen Tóth n. cp. (76. lap)

n. = nemességigazolás,
cp. = cimerespecsét.

  • Irodalom:

Simon János: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. (1600 nemes család betüsoros névjegyzéke. Összeállította és kiadta Simon János Nógrádvármegye levéltárnoka. Balassagyarmat, 1911. 75-76.[136]

  • Külső hivatkozások:



pesti Szegedi-Maszák[szerkesztés]

Lásd Maszák címer

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs