Növények/K/Kövi benge

A sziklai benge alacsony, 0,2-1,2 méter (maximum 1,5 m) magas cserje. Habitusában hasonlít a varjútövishez. Sűrűn elágazó, hajtásai sárgás- vagy világosbarnák, vékonyak. Rügyei kicsik, világosbarna színűek. Az oldalhajtások végén tövis található. Levelei kicsik, 1–3 cm hosszúak, bőrszerűek, felül sötét-, alul pedig fehéreszöldek. Alakjuk elliptikus lándzsás vagy tojásdad-lándzsás, felületük szőrtelen, elhelyezkedésük keresztben átellenes. A levél széle finoman fűrészes. Ősszel sárgászöldre színeződik.

Május végén, június elején virágzik. A virágok bogernyőben nyílnak a levelek hónaljában. A virágok kicsik, sárgák, négyszirmúak.

Termése gömbölyű, 5–7 mm átmérőjű, fényesfekete bengetermés. Benne 2-3 tojásdad, 3–4 mm-es mag található. Július-augusztusban érik be, télen lehullik.

Alfajai:

- Rhamnus saxatilis subsp. infectoria, Spanyolország, Franciaország, Olaszország

- Rhamnus saxatilis subsp. prunifolia, Görögország, volt Jugoszlávia

- Rhamnus saxatilis subsp. rhodopea, Balkán-félsziget

- Rhamnus saxatilis subsp. saxatilis

- Rhamnus saxatilis subsp. tinctoria, Bulgária, volt Jugoszlávia

- Rhamnus saxatilis subsp. villarsii, Spanyolország, Franciaország

Közép- és Dél-Európában elterjedt. Az Alpokban 1280 méteres magasságig is megtalálható. Elterjedésének déli határa Olaszország középső és Spanyolország északi része. Délkeleten a Balkánig (Románia, Bulgária, Görögország), északon Dél-Németországig hatol. Magyarországon a Soproni-hegységben és a Balfi-dombvidéken él.

A meleg, napos, sziklás domb- és hegyoldalakat kedveli. Mészkedvelő. Száraz tölgyesekben, erdőszéleken is megtalálható.

Éretlen bogyójából régen sárgászöld festékanyagot nyertek ezért festő bengének is nevezik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.