Növények/P/Piros árvacsalán
Latin • Növények • Gyógynövények • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék • Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Piros árvacsalán
- (Lamium purpureum, Syn: -)
- Más neve(i): Büdös holtcsalán, macskaparéj, szelid csalán.
- A piros árvacsalán az ajakosvirágúak rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj.
- Európában és Ázsiában széles körben elterjedt és gyakori. Észak-Amerikába is betelepítették, de ott inváziós fajnak bizonyult. Magyarországon is közönséges, szinte mindenhol megtalálható növény.
- Többnyire csupán 10, legfeljebb 30 centiméter magas, egyéves, kellemetlen szagú növény. Hasonlít a csalánhoz (Urtica), de nincsenek fullánkszőrei (ezért „árva”). Murváskodó (hónaljában virág van) levélnyeles leveleinek alakja szíves-háromszög, széle csipkés fűrészes. A vörössel futtatott levelek ráncosak, a szőrzetük puha. Rózsapiros ajakos virágai tömött állernyőkben nyílnak. A párta 1-1,5 centiméter hosszú, csöve egyenes vagy alján kissé görbült; fellevelei kárminvörösek. A csésze kopasz vagy pelyhes.
- A piros árvacsalán a zavart, bolygatott élőhelyek növénye. Szántók, tarlók, parlagok, utak széle, olykor száraz erdők, akácosok lakója, de a kertekben is gyakori gyomnövény. Hegyvidékeken akár 1800 méter magasságig is felhatol. Márciustól szeptember végéig virágzik; az egyik legkorábbi méhlegelő.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Piros árvacsalán
