Ugrás a tartalomhoz

Növények/K/Közönséges datolyapálma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2528 bájt

Növények

Közönséges datolyapálma

Közönséges datolyapálma
Virágzatai


Közönséges datolyapálma
(Phoenix dactylifera, Syn: -)
Más neve(i): '


A közönséges datolyapálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó faj.
Eredeti előfordulási területe az Arab-félsziget és Pakisztán között lehetett. Mezopotámiától Egyiptomig ősidők óta termesztették.
Manapság sok helyen termesztik; az ember segítségével az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott.
E datolyapálma-faj törzsén az elpusztult levelek alapi részei rombusz alakú mintázatot mutatnak, és a többnyire viszonylag laza levélüstök mintegy 20-30 levélből áll, amelyek elérhetik az 5 méter hosszúságot. A fa maga általában 21-23 méter magasra nő meg.
A közönséges datolyapálma nélkül az élet sok sivatagi területen még ma sem lenne elképzelhető. A datolyapálmát az ember terjesztette el a Szahara oázisaiban. A legtöbb ilyen helyen ez a fő mezőgazdasági termény. Egy termő fáról évente 150-200 kilogramm gyümölcs szüretelhető. Nemcsak az emberek fő élelmiszere, hanem a háziállatok is ezt eszik, beleértve a kutyákat és macskákat is.
A fa minden részét felhasználják a termésen kívül is, mivel ez az egyetlen fa alakú növény az oázisokban. Törzséből készülnek a házak gerendái, leveleiből kerítést fonnak, rostjaiból ezerféle használati tárgyat készítenek.
A fa tetején sarjadó rügyek egy részéből főzeléket, pálmasajtot készítenek. Törzse levelek alatti szakaszából cukros lé csapolható, amiből szeszes italt lehet előállítani. Még a temetkezés során is felhasználják: a sírokra pálmatörzseket fektetnek, hogy a szél le ne fújja róluk a homokot.


Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Közönséges datolyapálma
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges datolyapálma témájú médiaállományokat.