Növények/K/Kárdi

Dél-Európából származik, a földközi-tengeri országokban már régóta elterjedt. Származása szerint közel áll az articsókához, hiszen alakban is nagyon hasonlít hozzá. A XVI. században Spanyolországban már ismert volt, magját onnan vitték át Belgiumba. A XVII. században Hollandiában közismert volt. Jelenleg Európa nyugati országaiban és délen itt-ott előfordul mint házikerti növény, úgy is mint zöldség, úgy is mint dísznövény. Hazánkban nem ismerik, bár gyűjteményes kertekben gyakrabban előfordul. Fogyasztása sem terjedt el.

Gyökérzete hosszú karógyökér, a gyökérnyakban sok különböző fejlettségű rüggyel. Hosszú, keskeny levelei a madarak tollához hasonló alakúak. A levél főere igen vastag, széles, gyengén bordázott. Erősen szőrözött, a szőrök fehéresszürke színűek. A levélkék hegye lándzsa alakú, hegyesek, a végükön gyenge tüskékkel. Levélnyele és a levél színárnyalata különböző. Fajtától függően zöld, vöröses színű, vagy gyapjas fehér lehet. A virágkezdemények kissé húsosak és liláskék színűek. Fogyasztásra a húsos levélnyeleket használják fel. Termése, magja küllemre hasonlít az articsókáéhoz. A mag alapszíne szürke, amelyet 3-4 barna vonal tesz csíkozottá. Hossza 6-8 mm, szélessége 3,5-4 mm, vastagsága 2-3 mm, ezermagtömege 42 g. Csírázóképességét 5-8 évig megtartja. A vetés után 10-12 napra kel ki.

Hőigénye közepes. A nagy hideget azonban csak megfelelő védelem esetén képes elviselni. : Takarás nélkül föld feletti részei elfagynak. A nagy meleget elviseli, de hűvösebb nyarakon szebb egyedek fejlődnek.

Fényigénye nagy. Az árnyékot nem tűri, kevés fényben megnyúlik és virágot sem hoz. Alacsony növésű zöldségnövények azonban termeszthetők közötte.

Vízigénye meglehetősen nagy. A csírázáshoz, a vegetatív növekedéshez sok vizet kíván. Gyenge, fejletlen gyökérzete miatt kevés vizet képes felvenni a talajból. Sikeres termesztése csak öntözéssel képzelhető el.

Tápanyagigénye az articsókáéhoz hasonlóan nagy. Csak nagy adagú trágyázás esetén ad kielégítő fejlettségű levélzetet. A telepítés előtti évben nagy adagokkal trágyázzák, amelyet ősszel is, de a tenyészidő során is műtrágyákkal egészítenek ki. A talajban szintén válogatós. Olyan talajokon, ahol közel a talajvíz, nem fejlődik jól. Legjobban a középkötött, jó szerkezetű, jó vízellátottságú, de tápanyaggal bőven ellátott talajokon érzi jól magát. Elsősorban a nitrogénben gazdag talajokon kaphatunk jó minőségű, megfelelő konzisztenciájú levélnyeleket.

Húsos, széles, vastag levélnyelét fogyasztják. Levélnyele sok keserűanyagot tartalmaz, szálkás, kemény. Ennek ellensúlyozására kell a leveleket halványítani. A halványítás során enyhén keserű, kellemes ízt kap, s konzisztenciája is sokat javul. Virágkezdeménye durvább az articsókáénál, emiatt fogyasztásra nem használják. A halványított levélnyél gazdag ásványi sókban, elsősorban mészben és foszforban. Sok B1-, B2-vitamint és kevés C-vitamint is tartalmaz. Kitűnő salátanövény. Kimondottan a házikertek zöldségnövénye, mivel nagyon munkaigényes.

Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Kárdi

A Wikimédia Commons tartalmaz Kárdi témájú médiaállományokat.