Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Gál címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Gál, Gaál, Gall stb. családok címerével foglalkozik.


szőnyi Gál

[szerkesztés]
Báthori Zsigmond címeres nemesi levele szőnyi Gál Lázárnak, Gyulafehérvár, 1596. augusztus 18.
  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

hilibi Gáll

[szerkesztés]

A hilibi Gáll család címereslevelének a Gyulafehérvári káptalan által kiállított megerősítése.

A Bocskai István fejedelem által kibocsátott, Gáll János nevére szóló irat 1606-ban kelt. A káptalani oklevélben megtalálható a kézzel festett címer. 4 pergamenlevél, 6 beírt oldal. A káptalan papírfelzetes viaszpecsétjével. Kelt: Gyulafehérvár, 1763. X. 10 [?]. Korabeli bőrkötésben.

Nagy Iván részletesen ír a családról, megemlítve Bocskai adománylevelét is, újabb adatok szerint azonban ez hamisítvány volt.

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

szentgerlicei Gál

[szerkesztés]
A szentgerlicei Gál címer, 1671, Pálmay József gyűjteményében


A Maros vármegyei Szentgericzei Gál család címere, melyet Gál Mihály nyert mindkét nembeli utódainak, 1671. november 25-én Apaffi Mihály fejedelemtől. Szentgericzei Gál János és fia 1598-ban mint birtokosok fordulnak elő és 1602-ben mint primipilusok szerepelnek.A család ősi székely lófőként már 1630-ban Gál Isván és Gál György nyertek nemes levelet "szentgericzei" előnévvel, Brandenburgi Katalintól, mely valüszínűleg régi nemességük megerősítéséről szólt. A család egyik ága újabb címeres levelet nyert 1725-ben, III. Károly királytól, melyet a Siebmacher Wappenbuch közöl.

A szentgericzei Gálok unitáriusok voltak, és a település egyik legelőkelőbb családjának számított. A család azonban pecsétjein nem használta ezt a címert, többnyire ágaskodó oroszlán jobbjában kardot tart, illetve kar kardot tart címeres pecséteket használt. Pálmay József gyűjteményében is mgtalálható a papíron megfestett címer.

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[1]


gávai Gaál

[szerkesztés]

Gávai Gaál János 1608. december 2., Bécs II. Mátyás címer általa: Takács György, Szalay Miklós, Mikes János R 64

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések


Gál 1618

[szerkesztés]

Esztergomi Pál 1618. április 11., Bécs II. Mátyás címer általa: atyafiai Kaptári István és Gál András

R 64

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

alsószilvágyi Gaál

[szerkesztés]

1625-ben kaptak címeres levelet (Gáli névírással), majd 1717-ben Alsószilvágyra nyertek adományt. Erről a helységről nyerte előnevét a család. Megyénkben [Somogy] a XVIII. századtól kezdve jelentős szerepet játszottak, birtokaik többek között Kaposmérőn és Pamukon voltak.

A család címere: kerektalpú vágott tárcsapajzs kék mezejében zöld hármas halom kiemelkedő koronás középdombján jobbról hatágú arany csillagtól kísért, jobbra forduló, kiterjesztett szárnyú, jobb lábát felemelő kukorékoló ezüst kakas. A rostélyos sisak feletti koronából a pajzsbeli kakas nő ki. A takaró jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.[4]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 96-97.[5]

  • Külső hivatkozások:

Gaál másképpen Szabó

[szerkesztés]

Gaál másképpen Szabó György 1662. július 29., Pozsony I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Benkő Ilona, fia András

R 64

  • Irodalom:

Nyulásziné Straub Éva, Öt évszázad címerei. Corvina, Budapest, 1987, 103. oldal. Fotó Gyarmathy László. Magyar Országos Levéltár, Budapest

  • Külső hivatkozások:

[6]

Rövidítések


Gál alias Tölczeky

[szerkesztés]

MNL OL:

Győry-Tölczeky Mihály n:Kalmár Dóra, Dömső-Tölczeky András n:Sajgó Erzsébet, Czegedy István, Gál-Tölczeky András

1662
Típus I
Kiadó 1662
Honos Borsod
Pest
Sorszám 1g999
Tartalomgazda: MNL OL [7]

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

bágyoni Gál

[szerkesztés]

Bágyoni Gál Mihály, Jakó György, Pap János 1670. február 26., Gyulafehérvár Apafi Mihály nemesség és címer

F 21 Armales I nr. 5

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[8]

Rövidítések


olgyai Gál

[szerkesztés]

Szilágy vármegyéből származik, a hol Érmindszenten volt birtokos. Szatmár vármegyében csak Kálmán telepedett le, az újabb korban. Tagjai közül Sándor, (megh. 1866) 30 éven át a gróf Károlyi-féle uradalom tisztje, 1848-ban nemzetőr. - I. Kálmán és Miklós szilágymegyeí birtokosok. - Sándor, varannai gyógyszerész. - Gyula, törvényszéki bíró Erdélyben. - II. Kálmán, nagykárolyi droguista.[9]

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

gyulai Gaal

[szerkesztés]

Az 1700-as évektől kezdve megyénk egyik legbefolyásosabb családja, melynek már Mohács előtt is volt kapcsolata Somoggyal. Gaal Gábor 1 730-ban a Rindsmauloktól megvette Batét, Büssüt, később - többek között - Bogláron és Patalomban is voltak birtokai a családnak. Tagjai több járásban is töltöttek be szolgabírói tisztet. Gaal Lajos a batéi birtokán az intenzív belterjes gazdálkodással komoly eredményeket produkált a XX. század második negyedében, példát mutatva a környék lakosságának. Azon kevesek közé tartoztak, akik duplán fizették be az üvegablak árát, így abból fedezni lehetett másokét is.

A család címere: kék pajzsban zöld halmon álló kettős farkú, arany oroszlán, amely a jobbjában tartott karddal átszúrja a torkát. Sisakdísz: a pajzsban szereplő oroszlán nő ki egy koronából. Takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. [10]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 62-63.[11]

  • Külső hivatkozások:

Lásd még

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs